A nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén a felelős miniszter, Lázár János számolt be a hírszerzés tavalyi teljesítményéről. Meg volt vele elégedve.
Kapott azonban kellemetlen kérdéseket. Az LMP-s Szél Bernadett újságíróknak elmondta, hogy az ülésen kérdezte Lázár Jánost az úgynevezett Pharaon-üggyel kapcsolatban, arról, hogy "sikerült-e már rendet tenni a kormányban". Mint mondta, szomorúan hallotta, hogy még mindig nem, ezért az LMP kezdeményezni fogja, hogy az ügy tisztázására a nemzetbiztonsági bizottság üljön össze az érintett titkosszolgálatok összehívásával - írja a Népszava.
| ||
Április végén a bizottság már meghallgatta a szolgálatok jelentését a szaúdi olajmágnásról, Ghaith Pharaonról. A több mint háromórás meghallgatás után azt hangoztatta Németh Szilárd, hogy nincs Pharaon-ügy - tudósított a HírTV. „Mind az FBI-jal, mind a CIA-jel együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is információk érkeztek, és ma az az információ, hogy ez a Pharaon nem az a Pharaon” – jelentette ki a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke.
Ebben azonban egyaránt kételkedtek a bizottság szocialista, jobbikos és LMP-s tagjai, akik szerint nem kaptak megnyugtató válaszokat, és a szaúdi férfi "óriási nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.
De ki ez a Pharaon?
Nem akárki. Egy időben a második legnagyobb szaúdi befektetőként tartották számon az Egyesült Államokban, de a gazdaságtörténet egyik legismertebb csalása, a BCCI botrányos bukása után több országban perbe fogták; a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgallérosa közé sorolta, illetve amerikai pénzintézetek bedöntése miatt sokáig az FBI is körözte. Egy 2002-es francia parlamenti jelentés úgy ír róla, mint aki kapcsolatban áll a terrorszervezetek – köztük az al-Káida – által is használt iszlám pénzügyi hálózattal, miközben az amerikai hadseregnek is szállított hadászati eszközöket.
És mi köze Magyarországhoz?
Papíron semmi. Annál aktívabb viszont nálunk egy Ammar M. Abu Namous nevű jordán ügyvéd, akit a Heti Válasz Pharaon ügyvédjének nevezett. Hogy mást ne mondjunk, Namous a Bank of Jordan igazgatóságában egy olyan cég képviselőjeként ül, amelynek valódi haszonélvezője a bank 2014-es jelentése szerint Pharaon és három családtagja. Ugyanez a Namous pedig tagja egy másik nagy cég igazgatóságának is, amelyet konkrétan Pharaon elnököl, de tagja még Jordánia magyarországi konzulja, a Fidesszel kiváló kapcsolatokat ápoló Zaid Naffa is. És ugyanez a Namous alapított hét, azaz 7 darab céget, amelyeknek a nevei Pharaon-Alfa, Pharaon-Beta és így tovább, és amely cégek egy kivételével mind Zaid Naffa címére vannak bejegyezve. Az egyik ilyen cég szerezte meg a seregélyesi kastélyt, és a helyi lap egészen szürreális fotósorozatán azt is megtekinthetjük, ahogy tavaly ősszel Pharaon, Namous és Naffa a falunapon nézegetik a táncoló kislányokat és majszolják a pogácsát.
| ||
A fenti úriemberek céghálójába tartozó egyik cég megvette a seregélyesi kastélyt, a másik pedig a József nádor téri Postabank-székházat. Az előbbiben pont azután adta el részesedését Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatója, hogy találkozott Tiborcz Istvánnal (lásd cikkünket). Ez biztosan véletlen, az viszont már aligha, hogy a Postabank-székházat egy olyan cégtől szerezték meg Namousék, amelynek illetékét a miniszterelnök veje fizette be.
Ezek után már csak hab volt a tortán, hogy az üzlet után nem sokkal többször is láttuk Tiborczot tárgyalni Namoussal és Naffával. Az erről készült fényképeket és a sötét háttérbe bevilágító cikket az aktuális Narancsban találják.
