A budaörsiek nem hagyják, hogy teljesen kicsinálják az iskoláikat

  • Gera Márton
  • 2016. június 8.

Belpol

Sokan tüntettek tegnap. Ott voltunk mi is.

Több százan tüntettek tegnap este Budaörsön az iskolák teljes államosítása ellen. A polgármester szerint a pártállami időket idézik a történések, és nem fogja aláírni az átadási megállapodást.

Már fél hétkor dübörgött a zene a budaörsi Városháza előtti téren: a hangszórókból Bródy János és az Ezek ugyanazok szólt, miközben sorra jöttek az emberek: idősek, fiatalok, családok babakocsival, nagyszülők unokákkal. Mindnyájan tüntetni jöttek, méghozzá az iskolák teljes államosítása ellen, vagyis a kormány azon hajmeresztő törvénymódosítása ellen, hogy mostantól már az iskolák működtetési jogát is elveszik az önkormányzatoktól, megy minden a Klikhez. Pardon: a majdani Klebelsberg Központhoz. Nem csoda hát, hogy a budaörsi közoktatási intézmények összefogtak, és egyöntetűen álltak ki az önkormányzatiság mellett; kedd estére tüntetést szerveztek, mert érzik, mit veszítenének azzal, ha a jövőben nem számolhatnának az önkormányzat segítségével.

Tollner József

Tollner József

Fotó: Draskovics Ádám képei

Hiába készült a rendőrség, a tüntetés teljesen békésen zajlott le. Úgy 200-300 ember a téren; a főszervező Illyés Gyula Gimnázium tanára, Tollner József persze elsütötte az ilyenkor már kötelező viccet: „Most mondják a fülemre, 10 000-en vagyunk!” A közönség nevetett, Tollner pedig elmondta, hogy ők már korábban, a közoktatás 2012-es átalakítási tervezete kapcsán is megfogalmazták az aggályaikat, ugyanakkor

„ez a budaörsi közoktatási intézmények utolsó kiáltása”.

Tollner szerint sokan nem merik kimondani a félelmeiket: neki vidéki tanárok arról meséltek, hogy nem mernek feljönni egy-egy budapesti tüntetésre, mert akkor az igazgató esetleg meglátná őket a tévében.

Az egyik szülő, Ruzsonyi Ágnes arról beszélt, hogy „a pedagógusokra rákényszerített rendszer hamis, hazug, teljesíthetetlen”. „Nem kell eltűrnünk, ami itt folyik” – kiáltotta, és láthatólag a közönség is egyetértett vele, ahogy azt a kijelentését is taps fogadta, hogy mekkora öröm, hogy itt a teljes képviselő-testület ellenszavazat nélkül fogadott el egy elvi állásfoglalást az oktatási intézmények teljes államosítása ellen.

Majd az Illyés Gyula Gimnázium 36 éve tanító igazgatója, Árendás Péter érkezett, és elmondta: az elmúlt években Budaörsön létrehozták az ország egyik legnagyszerűbb intézményrendszerét, amit most tulajdonképpen tönkre akarnak tenni. Szerinte a kérdés az,

„ki döntsön a gyermekeink sorsáról: a centrális hatalom vagy a helyi közösségek?”

Aztán tételesen elsorolta, hogy a „centrális hatalom” hogyan tette tönkre az oktatást. Ő úgy látja, az önkormányzatok teljes kizárása az iskolák működtetéséből már 2011-ben tervben volt, csak akkor még nem merték meglépni. Az igazgató azt mondta, most az önkormányzatiság mellett állnak ki, s „aki harcol, veszíthet, aki nem harcol, már veszített”.

Árendás Péter

Árendás Péter

 

Egy lapunknak nyilatkozó házaspár is így látja, „nagyon kétséges, hogy sikerül-e valamit elérni, de meg kell próbálni”. Ők azért jöttek ki a térre, mert látják, hogy az önkormányzat mennyit segített eddig az iskoláknak, és persze azzal sem értenek egyet, ami az országban folyik.

A tüntetésen felszólalt Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is, aki szerint „fortélyos félelem igazgat”, és már a magukat jobboldalinak valló polgármesterek is elmondják négyszemközt, hogy nem mernek a választóik szemébe nézni. Wittinghoff a magyarnarancs.hu-nak elmondta: „az elmúlt néhány évben a budaörsi önkormányzat több mint 5 milliárd forintot fordított oktatási célra, és évente több száz milliót arra a feladatra, amit a Kliknek lenne a dolga finanszírozni. Mindent lehet központosítani, és ma azt látom viszont, ami a szocializmusban volt.

Ez a legócskább tanácsrendszert, a pártállami rendszert idézi fel,

ahol mindent egy központból próbálunk irányítani” – mondta Budaörs polgármestere, aki levelet is írt Balog Zoltánnak az ügyben. Előző héten Palkovics Lászlót kereste, végül kedden egyeztetett is a miniszterrel és az államtitkárral, és Wittinghoff azt érezte, mindketten értik az ő problémáját, de az kiderült a beszélgetésből, hogy a döntés már megszületett. „Ez az egyeztetés csak arról szólt, hogy el lehessen mondani: még a Wittinghoffal is beszéltünk.”

Wittinghoff Tamás

Wittinghoff Tamás

 

A polgármester a tüntetés vége felé bejelentette, nem fogja aláírni az iskolák átadásáról szóló megállapodást.

És mintha ez lett volna az este leghatásosabb mondata, jött is az éljenzés meg a taps. Aztán felszólalt még két tanárnő és a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója is, valamint egy pedagógus az óvodák nevében. Végül a tüntetők közösen elénekelték a Miért hagytuk, hogy így legyen?-t az Illéstől. Hogy nyílik még a sárga rózsa… bizakodóan, reménnyel tele.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?