A budaörsiek nem hagyják, hogy teljesen kicsinálják az iskoláikat

  • Gera Márton
  • 2016. június 8.

Belpol

Sokan tüntettek tegnap. Ott voltunk mi is.

Több százan tüntettek tegnap este Budaörsön az iskolák teljes államosítása ellen. A polgármester szerint a pártállami időket idézik a történések, és nem fogja aláírni az átadási megállapodást.

Már fél hétkor dübörgött a zene a budaörsi Városháza előtti téren: a hangszórókból Bródy János és az Ezek ugyanazok szólt, miközben sorra jöttek az emberek: idősek, fiatalok, családok babakocsival, nagyszülők unokákkal. Mindnyájan tüntetni jöttek, méghozzá az iskolák teljes államosítása ellen, vagyis a kormány azon hajmeresztő törvénymódosítása ellen, hogy mostantól már az iskolák működtetési jogát is elveszik az önkormányzatoktól, megy minden a Klikhez. Pardon: a majdani Klebelsberg Központhoz. Nem csoda hát, hogy a budaörsi közoktatási intézmények összefogtak, és egyöntetűen álltak ki az önkormányzatiság mellett; kedd estére tüntetést szerveztek, mert érzik, mit veszítenének azzal, ha a jövőben nem számolhatnának az önkormányzat segítségével.

Tollner József

Tollner József

Fotó: Draskovics Ádám képei

Hiába készült a rendőrség, a tüntetés teljesen békésen zajlott le. Úgy 200-300 ember a téren; a főszervező Illyés Gyula Gimnázium tanára, Tollner József persze elsütötte az ilyenkor már kötelező viccet: „Most mondják a fülemre, 10 000-en vagyunk!” A közönség nevetett, Tollner pedig elmondta, hogy ők már korábban, a közoktatás 2012-es átalakítási tervezete kapcsán is megfogalmazták az aggályaikat, ugyanakkor

„ez a budaörsi közoktatási intézmények utolsó kiáltása”.

Tollner szerint sokan nem merik kimondani a félelmeiket: neki vidéki tanárok arról meséltek, hogy nem mernek feljönni egy-egy budapesti tüntetésre, mert akkor az igazgató esetleg meglátná őket a tévében.

Az egyik szülő, Ruzsonyi Ágnes arról beszélt, hogy „a pedagógusokra rákényszerített rendszer hamis, hazug, teljesíthetetlen”. „Nem kell eltűrnünk, ami itt folyik” – kiáltotta, és láthatólag a közönség is egyetértett vele, ahogy azt a kijelentését is taps fogadta, hogy mekkora öröm, hogy itt a teljes képviselő-testület ellenszavazat nélkül fogadott el egy elvi állásfoglalást az oktatási intézmények teljes államosítása ellen.

Majd az Illyés Gyula Gimnázium 36 éve tanító igazgatója, Árendás Péter érkezett, és elmondta: az elmúlt években Budaörsön létrehozták az ország egyik legnagyszerűbb intézményrendszerét, amit most tulajdonképpen tönkre akarnak tenni. Szerinte a kérdés az,

„ki döntsön a gyermekeink sorsáról: a centrális hatalom vagy a helyi közösségek?”

Aztán tételesen elsorolta, hogy a „centrális hatalom” hogyan tette tönkre az oktatást. Ő úgy látja, az önkormányzatok teljes kizárása az iskolák működtetéséből már 2011-ben tervben volt, csak akkor még nem merték meglépni. Az igazgató azt mondta, most az önkormányzatiság mellett állnak ki, s „aki harcol, veszíthet, aki nem harcol, már veszített”.

Árendás Péter

Árendás Péter

 

Egy lapunknak nyilatkozó házaspár is így látja, „nagyon kétséges, hogy sikerül-e valamit elérni, de meg kell próbálni”. Ők azért jöttek ki a térre, mert látják, hogy az önkormányzat mennyit segített eddig az iskoláknak, és persze azzal sem értenek egyet, ami az országban folyik.

A tüntetésen felszólalt Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is, aki szerint „fortélyos félelem igazgat”, és már a magukat jobboldalinak valló polgármesterek is elmondják négyszemközt, hogy nem mernek a választóik szemébe nézni. Wittinghoff a magyarnarancs.hu-nak elmondta: „az elmúlt néhány évben a budaörsi önkormányzat több mint 5 milliárd forintot fordított oktatási célra, és évente több száz milliót arra a feladatra, amit a Kliknek lenne a dolga finanszírozni. Mindent lehet központosítani, és ma azt látom viszont, ami a szocializmusban volt.

Ez a legócskább tanácsrendszert, a pártállami rendszert idézi fel,

ahol mindent egy központból próbálunk irányítani” – mondta Budaörs polgármestere, aki levelet is írt Balog Zoltánnak az ügyben. Előző héten Palkovics Lászlót kereste, végül kedden egyeztetett is a miniszterrel és az államtitkárral, és Wittinghoff azt érezte, mindketten értik az ő problémáját, de az kiderült a beszélgetésből, hogy a döntés már megszületett. „Ez az egyeztetés csak arról szólt, hogy el lehessen mondani: még a Wittinghoffal is beszéltünk.”

Wittinghoff Tamás

Wittinghoff Tamás

 

A polgármester a tüntetés vége felé bejelentette, nem fogja aláírni az iskolák átadásáról szóló megállapodást.

És mintha ez lett volna az este leghatásosabb mondata, jött is az éljenzés meg a taps. Aztán felszólalt még két tanárnő és a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója is, valamint egy pedagógus az óvodák nevében. Végül a tüntetők közösen elénekelték a Miért hagytuk, hogy így legyen?-t az Illéstől. Hogy nyílik még a sárga rózsa… bizakodóan, reménnyel tele.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.