2018 novemberében hozta létre az EMIH tulajdonában lévő Milton Friedman Egyetem a Magyar Zsidó Történeti Intézetet. Az intézmény igazgatója, Gecsényi Lajos történész most azért nyújtotta be lemondását az egyetem rektorának, Szatmári Péternek és az intézet elnökének, Bodnár Dánielnek, mert az intézmény hat fős történészi gárdáját be akarták vonni a Sorsok Háza projektbe, ám közülük négy történész mindezt ellenezte, nem kívántak a projekttel közösséget vállalni – írja a Szombat.
A Köves Slomó által 2018 óta menedzselt Sorsok Háza projekthez bármennyire is próbálnak, nem tudnak neves holokauszt szakértőket felvonultatni.
Bár júniusban tartottak egy bemutatót a Nemzetközi Holokausztemlékezet Szövetségnek (International Holocaust Remembrance Alliance – IHRA), a vetített előadás egyik prezentációs oldalán is csak nyolc szakértő neve szerepelt.
A Magyar Narancs írta meg, hogy e prezentáción említett személyek közül csak ketten, Bíró Ákos és Pelle János erősítette meg, hogy közreműködik a projekt munkálataiban. A többiek nem reagáltak lapunk megkeresésére, vagy nem erősítették meg, hogy közreműködnek a projektben. Egyikük, Kovács Tamás, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) jelenlegi igazgatója viszont egyértelműen közölte, hogy nincs köze a Sorsok Házához.
Változó felállás a Sorsok Háza projektnél - Új arcok, régi gondok
Nagy hallgatás övezi a Sorsok Háza leendő kiállítását. Schmidt Mária ugyan formálisan már nem vesz részt a projektben, de még így sem sikerült minden kételyt eloszlatni.
A Magyar Zsidó Történeti Intézet a Szombat által megkérdezett egyik történésze úgy nyilatkozott, hogy nem talált súlyosan kifogásolható részt a Köves Slomó által bemutatott 30 oldalas anyagban, de túl általánosnak nevezte azt. A lapnak egy másik bennfentes történész viszont „üres marketing szövegnek” minősítette az anyagot, amelynek első számú szerzője a Szombat informátora szerint minden bizonnyal Yitzhak Mais történész, a projekt vezető szakértője lehet (aki 1983-1995 között a Jad Vasem igazgatója volt).
A Narancs egyik forrása, aki látta az új koncepciót bemutató leírást, úgy fogalmazott, hogy az főleg általánosságokat tartalmaz, „az a kevés konkrétum viszont, ami kiderül belőle, meglehetősen nyugtalanító”. Egy másik, szintén névtelenséget kérő szakértő úgy fogalmazott, hogy nem a korábbi koncepciók folytatásáról van szó. „Nagyon kezdetleges állapotban van, még bármi lehet belőle.”
A Magyar Zsidó Történeti Intézetnek a Sorsok Háza projekt véleményezésétől elzárkózó munkatársai közül többen az intézményhez való csatlakozáskor jelezték, hogy az intézet munkatársaként nem kívánnak a projekttel foglalkozni. Akkor állítólag ígéretet is kaptak arra, hogy ha akarnak, akkor nem is kell. Ennek jegyében az intézet hat történész munkatársa közül négy (Konrád Miklós, Novák Attila, Paksa Rudolf, Szécsényi András) jelezte, hogy nem kívánja a Sorsok Háza projektet véleményezni.
A lap értesülései szerint nem zárkózott el véleményezéstől Gecsényi Lajos igazgató, valamint Veszprémy László Bernát, aki dolgozott a a Veritasnál, jelenleg pedig a Századvég Migrációkutatójánál tevékenykedik, valamint Zinner Tibor, aki a Veritas levéltárvezetője volt, és bár nem a holokauszt a szakterülete, úgy tudni, már meg is írta szakmai véleményét.
