Ha egy üzlet beindul… Az európai parlamenti választásokra készül a Fidesz, ezért a kormány „tájékoztató akció“ néven kampányba kezd. A kampány célja, hogy „leleplezzék a bevándorlást ösztönző brüsszeli terveket“, ami annyiban mindenképp kihívás, hogy ilyen tervek nem léteznek.
De ha egyszer már, a tavalyi országgyűlési választások előtt bejött ez a fajta kampány, nem érdemes változtatni. Ezúttal Soros György és Jean-Claude Juncker kacag a magyar népre a már megszokott kék háttér előtt
Úgy tűnik, valamilyen feszültség lehetett Sztojka Attila államtitkár és Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke között, ami miatt utóbbi kilépett a Cigány Közösségek Szövetségéből, ahonnan e szervezet elnöke is távozott. Aba-Horváth lapunknak adott nyilatkozata szerint miközben a felzárkóztatásra elkölthető milliárdok sorsáról nem kérdezik meg, az eddigi saját szövetségesei csorbították volna a hatalmát.
Jarvis Cocker lusta embernek tartja magát, pedig elég sok mindent csinált a Pulp 2002-es feloszlása óta.
Háromnegyed órás dokumentumfilmet sugárzott 1965-ben a kanadai televízió egy fiatal költőről.
A szerző első regénye a II. világháború frontélményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.
A közkeletű bölcsesség szerint a popdalok 90 százaléka a szerelemről szól, a maradék pedig semmiről.
Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.
Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?
A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.
Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.
