A Békés megyei kukoricaperben született tavaly áprilisi jogerős bírósági ítélet után azt lehetett hinni, hogy az ügy lezárult (lásd: Kukoricázás, Magyar Narancs, 2001. április 19.). Nem így történt. A Budapesti Ügyvédi Kamara mellett működő eseti választott bíróságok - nemegyszer figyelmen kívül hagyva a jogerős bírósági verdiktet - adásvételi szerződésnek titulálták a felek közötti egyezséget, amelyről a Békés Megyei Bíróság jogerősen kimondta, hogy az terményértékesítési szerződés. A termelők ezért felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz, továbbá csalás és fiktív tőzsdei műveletek miatt ismeretlen személyek ellen feljelentést tettek az Országos Rendőr-főkapitányságon. Orbán Viktor akkori miniszterelnöknek levelet is írtak. Az ügyben indult személyiségjogi per közben lezárult.2000februárjában több száz viharsarki kukoricatermelő - az előző évekhez hasonlóan - szerződést kötött a térség egyik meghatározó felvásárlójával, a békéscsabai központú és száz százalékban az Agrograin Rt. tulajdonában lévő Békési Gabona Rt.-vel. Tonnánként 17-18 ezer forintos árat rögzítettek a "takarmánykukorica vevő raktárába történő beszállítására", amivel mindenki elégedett volt: 1999-hez képest ez háromezer forinttal több volt. Ám egy nagyon belvizes tavasz után az utóbbi ötven-száz év legszárazabb nyara következett: a kukoricának ennél rosszabb időjárási együtthatót kitalálni sem lehetne.
Az előzmények
A 2000 eleji belvíz, majd az azt követő aszály miatt a termelők többsége nem tudta leszállítani a szerződött mennyiséget a Békési Gabona Rt.-nek. (Sok helyen 80, de akadt olyan földterület, ahol 95,6 százalékos volt az igazolt aszálykár!) A nem teljesítés miatt a felvásárló cég az aláírt adásvételi szerződés alapján kötbért szabott ki, valamint fedezetvásárlás végrehajtását kezdeményezte. A kontraktus ugyanakkor rögzítette: "A felek mindent megtesznek a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, ha kötelezettségeiket nem teljesítenék - vis maior esetét kivéve -, úgy kölcsönösen kötbér felszámítására tarthatnak igényt." A termelők szerint az aszály "eléggé vis maior helyzet".
A rendkívüli időjárás miatt a kukorica tonnája 28-33 ezer forintra ugrott. Vermes András, az Agrograin Rt. vezérigazgatója többször megjegyezte: "Megtermett a kellő mennyiségű tengeri, de azt a Békési Gabona Rt.-vel leszerződött termelők magasabb áron másnak adták el." Ezek után nem meglepő, hogy a szerződés nem teljesítése miatt a Békési Gabona Rt. kezdeményezésére perek tucatjai indultak. A békési gazdák 2000 őszén összefogtak. Eleki gyűlésükön érdekvédelmi bizottságot választottak, és tárgyalást kezdeményeztek a felvásárlóval. (Az itt elhangzottak miatt a gabonacég vezetői - több tízmilliós vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérve - utóbb személyiségjogi pert kezdeményeztek Karsai József, a viharsarki agrártüntetések vezetője ellen, aki 2002 áprilisában a dél-békési térség szocialista országgyűlési képviselője lett. A bíróság végül első és másodfokon is csupán az eleki kábeltévén közzéteendő helyreigazításra kötelezte Karsait.) A Békési Gabona Rt. vezetése azonban nem fogadta a kukoricatermelőket, mondván, nincs mit egyezkedni, a piacgazdaság legfőbb ismérve, hogy a szerződéseket betartják. Kompromisszumos javaslatként a cégvezetés végül azt ajánlotta: mindenki azt a mennyiséget szállítsa be, ami megtermett. Válaszként 2000. november végén termelők százai vonultak a felvásárló cég székháza elé.
A szerződés minősítése miatt indult perben az első fokon eljáró Békéscsabai Városi Bíróság a gabonacégnek adott igazat. Az ítéletet a Békés Megyei Főügyészség megtámadta, keresetét részben elfogadta a másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság, és 2001. április 10-i ítéletében kimondta: a termelők és a felvásárló cég között létrejött szerződés az elnevezés ellenére nem adásvételi, hanem terményértékesítési.
Ellentétes döntések
A tavaly tavasszal hozott jogerős bírósági ítéletet a 2001 nyarán és őszén született - a Budapesti Ügyvédi Kamara mellett működő - eseti választott bírósági ítéletek a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták. A kérdés úgy került ügyvédekből álló, egyfokú választott bíróságok elé - amelynek határozatai ellen nem lehet fellebbezni -, hogy a felvásárló és a termelők által aláírt szerződés vitás esetekre e testület jogosultságát mondta ki.
A nemegyszer ugyanazon személyekből álló testület ugyanazon szerződések ügyében egymással ellentétes döntéseket hozott. Van olyan gazda, akinek 300 ezer forint kötbért kellene fizetni, de az összeg, ha szerződését adásvételinek mondja ki a bíróság, a fedezetvásárlás miatt felugrik 2,5 millióra. Az eseti választott bíróság döntése után hatvan nappal a végrehajtási eljárás már ennek az összegnek a négyszereséért indul meg: így lesz néhány százezer forintból tízmillió.
A választott bíróság egyik ítéletét Nánási Mihály eleki gazda tavaly augusztusban a Békés Megyei Bíróságon megtámadta, keresetét azonban elutasították. Nánási Mihály ezért tavaly, nem sokkal karácsony előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, Solt Pálhoz fordult, akitől soron kívüli felülvizsgálati kérelmet kért - ám máig nem történt semmi. Nánási szerint az eseti választott bíróság ítéletei szemben állnak az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjogával, és kedvezőtlen döntés esetén készek a Strasbourgi Emberjogi Bíróságig elmenni. A békési termelők közül lapunknak többen elmondták: a helytelen bírói ítélet miatt ötszáz család anyagi létét fenyegető helyzetről írásban tájékoztatták annak idején Orbán Viktor miniszterelnököt.
Nánási Mihály Orbán Viktornak írt 2002. január 14-i levelében leszögezi: "Ha a választott bírósági döntések attól függnek, hogy azokat milyen személyi összetételű tanácsok hozták meg, akkor az nem szolgálhatja a törvényhozói akaratot. Ugyanakkor alkotmányos alapjogokat sért, hogy egyazon választott bírói tanács egyszer termékértékesítési, más esetben adásvételinek minősíti ugyanazon szerződéseket. Másrészt az ilyen döntések nem szolgálják a jogbiztonságba vetett hit erősödését."
Megkerestük az ügybe korábban "közérdekből" beavatkozó Békés Megyei Főügyészséget, ám a hivatalnak semmi mondandója sem volt a jogerős bírói ítélettel szembeni választott bírósági határozatokról.
Feljelentés az ORFK-n
A Békés megyei kukoricaháború újabb fordulataként idén februárban csalás bűntettének alapos gyanúja miatt a szarvasi StaBák Agro Line Kft. ügyvezetője, Bogdán János és Nánási Mihály eleki gazda 2002 februárjában feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) ismeretlen tettesek és felbujtóik ellen. Az érintettek a Narancsnak kifejtették: az ügy társadalomra való veszélyessége, az árutőzsde budapesti székhelye és amiatt fordultak az ORFK-hoz, mert tudomásuk szerint hasonló bűncselekmény 2000 és 2002 között az ország számos pontján, több gazdálkodó szervezetnél megtörténhetett. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől pedig bejelentésük kivizsgálását kérték.
A StaBák Agro Line Kft. négyezer, míg Nánási száz tonna kukoricára szerződött a Békési Gabonával. Számításaik szerint - kamatok nélkül - kettejüket összesen hatvanmilliós kár érte a történtek miatt, a perbe fogott mintegy másfél száz termelőt pedig több százmillió forint.
Az egyébként nehéz pénzügyi helyzetben lévő szarvasi cég vezetője, Bogdán János és Nánási Mihály feljelentésében arra hívta fel az ORFK figyelmét, hogy az Agrograin Rt. százszázalékos tulajdonában lévő Békési Gabona Rt. a gazdákkal kötött szerződés lejárta előtt egy hónappal, 2000. november 3-án - semmilyen követelést nem támasztva egymással szemben - 60 ezer tonnáról 28 ezerre módosította a leszállítandó kukorica mennyiségét. Ennek szállítási határidejéül 2001. június 30-át jelöli meg.
A feljelentők szerint azonban a Békési Gabona Rt. vezetői, tévedésbe ejtve a termelőket, a korábbi, 60 ezer tonnás teljesítés alapján perelnek százszázalékos kötbért és fedezeti vásárlást a gazdáktól. A gazdák számlákkal igazolják, hogy 2000. október 16-ig 14 500 tonna kukoricát leszállítottak a Békési Gabona Rt.-nek. A fennmaradó részt a feljelentők szerint gyanús körülmények között szerezte be közvetítők útján a tőzsdén a felvásárló cég, és így teljesítette 28 ezer tonnás szerződését az Agrograin Rt.-nek. Gyanújuk szerint a Békési Gabona Rt. 2000. december 5-ei teljesítése az Agrograin Rt. felé fiktív vásárláson alapul, amelyhez utólag egy nyolc nappal későbbi keltezésű, az IKR Bábolnától történt vásárlásról szóló számlát csatoltak. Bogdán János megjegyezte: az általa nem teljesített négyezer tonna kukorica pótlásáról érdeklődve egy tőzsdeszámla-visszaigazolásból megtudta: azt - mások mellett - a felszámolás alatt lévő nagykamarási mezőgazdasági szövetkezettől szerezte be a Békési Gabona Rt. Ez a szövetkezet viszont nem foglalkozott tőzsdei eladással és vétellel, sőt a nagykamarásiak 2000-ben kukoricát sem vetettek. A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában létrejött tőzsdei határidős ügyletről valaki(k) lesatírozták a tőzsdenap dátumát, valamint a kötési és az elszámolóár közötti árkülönbözet összegét - mutatta az erről szóló dokumentumot Bogdán János.
"Ki tette a tőzsdeszámla-visszaigazolásra a nagykamarási szövetkezet pecsétjét és miért, ki írta alá a tőzsdei szerződést, hány ilyen fiktív tőzsdei megbízás volt, és kié volt természetben a kukorica, ha volt egyáltalán természetes áru a fenti tőzsdei ügyletben? A Békési Gabona Rt. áruja volt-e a tőzsdei áru, amit megbízás alapján adott vissza az Agrograin Rt. 33 400 forint/tonna áron?" - kérdezte a StaBák Agro Line Kft. ügyvezetője. Bogdán és Nánási feljelentéséhez további károsultak is csatlakozhatnak.
A feljelentést az ORFK még tavasszal megküldte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályára, ahol áprilisban a nyomozást megtagadó határozat született. Ez kimondja: a feljelentésből, annak kiegészítéséből nem állapítható meg, hogy a Békési Gabona Rt. részéről eljáró személyek csalárd, megtévesztő magatartást tanúsítottak volna annak érdekében, hogy kárt okozzanak a gazdáknak. Emellett a rendőrség a beszerzett bírósági ítéletekből azt a következtetést vonta le, hogy a Békési Gabona Rt. a termelőkre áthárított fedezeti vásárlásaival és az érvényesített kötbérrel kapcsolatban már több szerv is eljárt, és e döntések alapján a felvásárló cég jogszerűen járt el. A rendőrség megállapítása szerint a csalás vádja nem áll meg. A feljelentők - akiknél már megjelentek a végrehajtók - nem fogadták el a rendőrség válaszát, és panasszal éltek a vádhatóságnál.
A hallgatag túloldal
Megkerestük Árvai Lászlót, a Békési Gabona Rt. vezérigazgatóját és a nagykamarási szövetkezet elnökét, akik nem kívántak élni a lehetőséggel.
A korábban a sajtónyilvánosságot nem kerülő Békési Gabona Rt. és Agrograin Rt. környezetéből nem hivatalos forrásból megtudtuk: álláspontjukat fenntartva azt mondják, a leszerződött kukoricamennyiség igenis megtermett, de azt a jobb ár reményében a termelők másnak adták el. Ennek pedig megvannak a jogi és pénzügyi következményei. Másrészt a Békés Megyei Bíróság jogerős ítéletéről - amely kimondja, hogy az elnevezés ellenére nem adásvételi, hanem terményértékesítési szerződésről van szó - úgy tartják, ez a passzus a véleményrészben van benne, így jogi relevanciáját megkérdőjelezik. Hangsúlyozzák azt is: a megyei földművelésügyi hivatalok aszálykár-igazolását a bíróságok nem fogadják el okirati bizonyítékként. A két felvásárló cég menedzsmentje - értesüléseink szerint - az eseti választott bíróságok egymással ellentétes döntéseit a bírói szabadság és függetlenség természetes velejárójának tartja.
Bod Tamás
