Ellentmondások fedezhetők fel Lázár János közlekedési és építési idéni sarkadi fórumán a Békés megyei útfejlesztésről tett kijelentései, valamint saját minisztériumának az MSZP-s Gurmai Zita országgyűlési képviselő kérdéseire adott fél későbbi válaszai között.
Az alaphelyzet a következő: Békéscsaba az utolsó megyeszékhelyek egyike, a rendszerváltás után 35 évvel később eléri a hazai gyorsforgalmi útrendszert. Több évtizednyi ígérgetés és több határidő-módosítás után idén április 15-én adták át a Békéscsaba és Kecskemét közötti M44-es gyorsforgalmi út utolsó, Kecskemét–Szentkirály közötti szakaszát, így már négysávos összeköttetés van az M5-ös autópályától egészen Békéscsabáig, 125 kilométeren át. Mert bár Békéscsabáról Kecskemét, pontosabban Nagykörős felé minden nehézség nélkül elérhető az M5-ös autópálya, visszafelé ez egyelőre még nem igaz, az M5-ösről nem lehet azonnal ráhajtani az M44-esre, azaz a sokat késett beruházás máig sem készült el teljesen.
Máris felmerült azonban, hogy az M44-es gyorsforgalmi utat Békéscsabától meg kellene hosszabbítani a román határig , lehetőleg a szomszédos ország kormányával együttműködve úgy, hogy Romániában csatlakozzon a most készülő Temesvárról kiinduló gyorsforgalmi út Arad és Nagyvárad közötti szakaszához. Mindez kinyitná Békés megyét a tágabb környezete felé, még akkor is, ha a politikusok és gazdaságfejlesztési szakemberek véleménye különbözik is ennek területfejlesztési hatásáról.
Több lehetséges útvonal közül mára el is dőlt, melyik lesz az, amelyik Békéscsabától a magyar-román országhatárig vezetne. Az útszakasz 43 kilométeres lenne, és Méhkeréknél lépné át a határt. A nyomvonal az első 4 kilométeren Murony és Békéscsaba település határán haladna, majd Békést délről elkerülve keresztezné a 470-es számú utat, ezután Dobozt északról kerülné, elhaladna Sarkad és Sarkadkeresztúr között, végül Méhkerék települést északról megkerülve vezetne Magyarország és Románia határához. (A romániai útszakaszokról nemrég derült ki, hogy egyik részét egy román-török konzorcium, míg másik szakaszát egy török cég építi meg.)
Az M44-es határig való meghosszabbításával összefüggő tanulmányterv és a szükséges engedélyek beszerzése várható dátuma 2025 szeptembere, az engedélyes tervek 2027 nyarára, míg a kiviteli terv 2028 júniusára várható, ezekre a kormány 5,1 milliárd forintot különített el. Mindezek után lehet majd csak kiírni a közbeszerzést, amely akár el is húzódhat, így 2030-2031 előtt az M44-es gyorsforgalmi út jó eséllyel nem fog elmenni Romániáig.
Arról nem is beszélve, hogy abból kiindulva, hogy az utóbbi évek hasonló beruházásai esetén nem sikerült egyetlen esetben sem a kilométerenként költséget 5-6 milliárd forint alá szorítani, a kivitelezés várható minimális bekerülési költsége 215-260 milliárd forint is lehet, amely nagyjából a honi felsőoktatás egyéves teljes büdzséjével egyenlő. Az építendő alföldi útszakaszon ráadásul egy új Kettős-Körös hidat és öt csomópont építését is tervezik. A kormány által nemrégiben 2035-ig összeboronált összes fejlesztés között is szerepel az M44-es gyorsforgalmi út fejlesztése, a határig tartó szakaszra 2030-ig 190 milliárd forintot szánnak a központi költségvetésből.
Az M44-es gyorsforgalmi út vázolt fejlesztése összefügghetne egyéb környékbeli útfejlesztésekkel is, így például a Mezőgyán és Újszalonta közötti 6 kilométeres földút leaszfaltozásával, valamint a Geszt és a romániai Nagyszalonta közötti út megépítésével. Mint ugyanis nemrég megírtuk, a két határmenti település, Mezőgyán és Újszalonta között évtizedek óta szeretnének egy aszfaltutat, de a sok évnyi tervezés és elhatározás ellenére itt ma is csak földút van, amely ősszel, télen és tavasz elején járhatatlan.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
