„Mások érdekeit nézik” – otthagyta a fideszes roma közösséget az országos önkormányzati elnök

Belpol

Úgy tűnik, valamilyen feszültség lehetett Sztojka Attila államtitkár és Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke között, ami miatt utóbbi kilépett a Cigány Közösségek Szövetségéből, ahonnan e szervezet elnöke is távozott. Aba-Horváth lapunknak adott nyilatkozata szerint miközben a felzárkóztatásra elkölthető milliárdok sorsáról nem kérdezik meg, az eddigi saját szövetségesei csorbították volna a hatalmát. 

Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án váratlanul két kormánypárti politikus is bejelentette, hogy kilép a Fidesz roma szervezetéből, a Cigány Közösségek Szövetségéből (CiKöSz). Szűcs Csaba, aki mostanáig az elnöki tisztséget töltötte be, közösségi oldalán azzal indokolta döntését, hogy „meggyőződésem, a 2026-os választások közeledtével minden cigány embernek szervezeti hovatartozástól függetlenül össze kell fognia a közös érdekek képviseletében. Feladatomnak tekintem, hogy nem egyetlen szervezet, hanem a cigányság egésze érdekében – a Fidesz politikai közösségének céljaival összhangban – tevékenykedem. Tekintettel arra, hogy a cigányság jövőjét akkor látom biztosítottnak, ha a jelenlegi kormány kap újabb felhatalmazást a következő ciklusra is.” Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának (MROÖ) elnöke pedig CiKöSz-ös elnökségi tagsági lemondását azzal magyarázta, hogy az elmúlt időszakban a CiKöSzben „folyamatos a bizalmatlanság, szembenállás, egymás melletti elbeszélés úgy töltött testet, hogy néhány elnökségi tag – külső hatásokra – ebbe a vitába, nézeteltérésbe, értékkülönbözésbe a CiKöSz frakcióját is bevonta, ami a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának munkájára is kihat. Pontosan látom az érdeket, a mozgósítási szándékot, amely ellentétes, esetenként törvénytelen az általam képviselt testület működési szabályzatával szemben.” Szerinte a 2026-os választás az egész nemzet jövőjét befolyásolhatja, köztük a cigányságét is: „nem kockáztathatjuk egy-két ember karrierje miatt, ezért mindent meg fogok tenni azért, hogy a »politikai családunk« ismét kellő felhatalmazást kapjon”. 

Balhé Tusványoson

A friss Magyar Narancsban részletes cikkben számolunk be arról, hogyan készülődnek a romák a Fidesz és a Tisza mellett a választásra. Megszólaltattuk Aba-Horváthot is, ugyanis az MROÖ-elnök sokak meglepetésére éles kritikákat fogalmazott meg Tusványoson egy pódiumbeszélgetés során, melyen Sztojka Attila, a belügy roma kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett. Aba-Horváth a rendezvényen úgy fogalmazott, „nem 75 ezer ciköszös szavazóért vagyok felelős, hanem a több mint 700 ezer cigány emberért”. A vitának nagy visszhangja volt a hazai roma nyilvánosságban, ugyanis az ott összefeszülő Sztojka és Aba-Horváth is a kormányoldalon állnak: a két fideszes politikus tavaly júniusban a roma nemzetiségi választáson a CiKöSz listáján az első és a második helyet foglalta el. A kétharmados CiKöSz-győzelem után a listavezető Sztojkából végül nem lett országos önkormányzati elnök, hanem kormánybiztosból államtitkárrá léptették elő, az MROÖ vezetését így Aba-Horváth vette át.

A beszélgetésen azt is elmondta,  hogy az MROÖ-nek nincs súlya, a testület

„gyarmatosítva van, óvodás szerepkörben vagyunk, bárhova megyünk, nincs tekintélye egyelőre az országos vezetésnek”.

Kifogásolta, hogy az esélypolitikai intézmények – ilyen a Sztojka hatásköre alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) – több százmilliárdot költenek a roma közösségre, miközben „annyi fáradságot nem vesznek, hogy megkérdezzék az országos önkormányzat vezetését: van valami ötlet, mit kéne csinálni?” Hangsúlyozta, hogy az MROÖ-nek a szerinte közel egymilliós magyarországi cigány közösség érdekében kell fellépnie, és ehhez elengedhetetlen a partneri viszony megteremtése az állami szereplőkkel.

Megkeresésünkre Aba-Horváth egyebek mellett azt mondta, annak az adatnak sem tud tiszta szívből örülni, hogy Magyarországon a szegények száma egymillió fővel csökkent az Orbán-kormányok ideje alatt. A szám maga igaz, de ez az egész társadalomra vetíthető ki, a cigány közösség esetében nem ilyen szép ez a mutató, mert „közel egymillióan vagyunk, ha ez minket érintene kizárólag, nem lennének szegény cigányok”.

Aba-Horváth pár hete bejelentette, hogy 2026-ra állítanak listát a romák, és ha sikerül nemzetiségi szószólót bejuttatniuk a parlamentbe, vállalná a feladatot. 

Valami megváltozott

„A CiKöSz-ön belül van egy közösség, nagyjából a szűk fele, amely külső hatásokkal befolyásolhatóak, inkább más intézmények érdekeit nézi, mint az országos önkormányzatét”

– nyilatkozta lapunknak a kilépése után Aba-Horváth István. A nyomtatásban megjelent cikkünk megírása során már értesültünk arról, hogy az MROÖ-elnök kiléphetett a CiKöSz-ből, de akkori megkeresésünkkor ezt még cáfolta, mert szerinte „nem volt aktuális”. 

A szembenállás Tusványos óta nagyon felerősödött értékelése szerint. „Mindig az erősebb kutya érvényesíti az akaratát. A pénz, paripa, fegyver jelenleg az államtitkárságnál van” – fogalmazott. Aba-Horváth szerint azt, hogy az MROÖ „gyarmatosítva van”, az elmúlt hetek eseményei igazoltak: augusztus elején a CiKöSz-ön belül bizalmatlansági eljárás keretében Szűcs Csaba visszahívását kezdeményezték, az MROÖ frakciógyűlésén pedig egyéni képviselői indítvány útján korlátozták volna Aba-Horváth István jogait azzal, hogy az elnökség és a testület közé beékelnek egy köztes szervezetet, ami szerinte „lehetetlen”.

A következő időszak rendkívül aktív lesz, nem lehet „egy vezérrel” megoldani, csapatban kell dolgozni, és ez nem mindenkinek tetszik az MROÖ-elnök szerint. Az államtitkárságnak elemi érdeke, hogy a jövőben is működjön az országos önkormányzat: az az ő kudarcuk is, ha finanszírozási gondok támadnak. Szerinte a megválasztott testület és a képviselőknek nagyobb felhatalmazása van, mint annak, akit politikai tisztségre neveznek ki (Sztojka Attilával ez történt – B. M.), ezért nem lehet, hogy bár száz milliárd forint áll rendelkezésre felzárkóztatásra, az ő véleményüket ebben a témában nem kérdezik ki.

Mint mondta, hiába jutott be a CiKöSz-listán a testületbe és lett belőle MROÖ-elnök, nem az érdekvédelmi szervezetre esküdött fel, hanem a cigányságra: nem 35 főt képvisel, hanem több mint egymillió fős közösséget. 

Szűcs Csaba lapunknak nem kívánta bővebben kommentálni a történteket. Azt mondta, továbbra is a roma közösségért fog dolgozni, ezen a téren nem változott semmi. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.