Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án váratlanul két kormánypárti politikus is bejelentette, hogy kilép a Fidesz roma szervezetéből, a Cigány Közösségek Szövetségéből (CiKöSz). Szűcs Csaba, aki mostanáig az elnöki tisztséget töltötte be, közösségi oldalán azzal indokolta döntését, hogy „meggyőződésem, a 2026-os választások közeledtével minden cigány embernek szervezeti hovatartozástól függetlenül össze kell fognia a közös érdekek képviseletében. Feladatomnak tekintem, hogy nem egyetlen szervezet, hanem a cigányság egésze érdekében – a Fidesz politikai közösségének céljaival összhangban – tevékenykedem. Tekintettel arra, hogy a cigányság jövőjét akkor látom biztosítottnak, ha a jelenlegi kormány kap újabb felhatalmazást a következő ciklusra is.” Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának (MROÖ) elnöke pedig CiKöSz-ös elnökségi tagsági lemondását azzal magyarázta, hogy az elmúlt időszakban a CiKöSzben „folyamatos a bizalmatlanság, szembenállás, egymás melletti elbeszélés úgy töltött testet, hogy néhány elnökségi tag – külső hatásokra – ebbe a vitába, nézeteltérésbe, értékkülönbözésbe a CiKöSz frakcióját is bevonta, ami a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának munkájára is kihat. Pontosan látom az érdeket, a mozgósítási szándékot, amely ellentétes, esetenként törvénytelen az általam képviselt testület működési szabályzatával szemben.” Szerinte a 2026-os választás az egész nemzet jövőjét befolyásolhatja, köztük a cigányságét is: „nem kockáztathatjuk egy-két ember karrierje miatt, ezért mindent meg fogok tenni azért, hogy a »politikai családunk« ismét kellő felhatalmazást kapjon”.
Balhé Tusványoson
A friss Magyar Narancsban részletes cikkben számolunk be arról, hogyan készülődnek a romák a Fidesz és a Tisza mellett a választásra. Megszólaltattuk Aba-Horváthot is, ugyanis az MROÖ-elnök sokak meglepetésére éles kritikákat fogalmazott meg Tusványoson egy pódiumbeszélgetés során, melyen Sztojka Attila, a belügy roma kapcsolatokért felelős államtitkára is részt vett. Aba-Horváth a rendezvényen úgy fogalmazott, „nem 75 ezer ciköszös szavazóért vagyok felelős, hanem a több mint 700 ezer cigány emberért”. A vitának nagy visszhangja volt a hazai roma nyilvánosságban, ugyanis az ott összefeszülő Sztojka és Aba-Horváth is a kormányoldalon állnak: a két fideszes politikus tavaly júniusban a roma nemzetiségi választáson a CiKöSz listáján az első és a második helyet foglalta el. A kétharmados CiKöSz-győzelem után a listavezető Sztojkából végül nem lett országos önkormányzati elnök, hanem kormánybiztosból államtitkárrá léptették elő, az MROÖ vezetését így Aba-Horváth vette át.
A beszélgetésen azt is elmondta, hogy az MROÖ-nek nincs súlya, a testület
„gyarmatosítva van, óvodás szerepkörben vagyunk, bárhova megyünk, nincs tekintélye egyelőre az országos vezetésnek”.
Kifogásolta, hogy az esélypolitikai intézmények – ilyen a Sztojka hatásköre alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) – több százmilliárdot költenek a roma közösségre, miközben „annyi fáradságot nem vesznek, hogy megkérdezzék az országos önkormányzat vezetését: van valami ötlet, mit kéne csinálni?” Hangsúlyozta, hogy az MROÖ-nek a szerinte közel egymilliós magyarországi cigány közösség érdekében kell fellépnie, és ehhez elengedhetetlen a partneri viszony megteremtése az állami szereplőkkel.
Megkeresésünkre Aba-Horváth egyebek mellett azt mondta, annak az adatnak sem tud tiszta szívből örülni, hogy Magyarországon a szegények száma egymillió fővel csökkent az Orbán-kormányok ideje alatt. A szám maga igaz, de ez az egész társadalomra vetíthető ki, a cigány közösség esetében nem ilyen szép ez a mutató, mert „közel egymillióan vagyunk, ha ez minket érintene kizárólag, nem lennének szegény cigányok”.
Aba-Horváth pár hete bejelentette, hogy 2026-ra állítanak listát a romák, és ha sikerül nemzetiségi szószólót bejuttatniuk a parlamentbe, vállalná a feladatot.
Valami megváltozott
„A CiKöSz-ön belül van egy közösség, nagyjából a szűk fele, amely külső hatásokkal befolyásolhatóak, inkább más intézmények érdekeit nézi, mint az országos önkormányzatét”
– nyilatkozta lapunknak a kilépése után Aba-Horváth István. A nyomtatásban megjelent cikkünk megírása során már értesültünk arról, hogy az MROÖ-elnök kiléphetett a CiKöSz-ből, de akkori megkeresésünkkor ezt még cáfolta, mert szerinte „nem volt aktuális”.
A szembenállás Tusványos óta nagyon felerősödött értékelése szerint. „Mindig az erősebb kutya érvényesíti az akaratát. A pénz, paripa, fegyver jelenleg az államtitkárságnál van” – fogalmazott. Aba-Horváth szerint azt, hogy az MROÖ „gyarmatosítva van”, az elmúlt hetek eseményei igazoltak: augusztus elején a CiKöSz-ön belül bizalmatlansági eljárás keretében Szűcs Csaba visszahívását kezdeményezték, az MROÖ frakciógyűlésén pedig egyéni képviselői indítvány útján korlátozták volna Aba-Horváth István jogait azzal, hogy az elnökség és a testület közé beékelnek egy köztes szervezetet, ami szerinte „lehetetlen”.
A következő időszak rendkívül aktív lesz, nem lehet „egy vezérrel” megoldani, csapatban kell dolgozni, és ez nem mindenkinek tetszik az MROÖ-elnök szerint. Az államtitkárságnak elemi érdeke, hogy a jövőben is működjön az országos önkormányzat: az az ő kudarcuk is, ha finanszírozási gondok támadnak. Szerinte a megválasztott testület és a képviselőknek nagyobb felhatalmazása van, mint annak, akit politikai tisztségre neveznek ki (Sztojka Attilával ez történt – B. M.), ezért nem lehet, hogy bár száz milliárd forint áll rendelkezésre felzárkóztatásra, az ő véleményüket ebben a témában nem kérdezik ki.
Mint mondta, hiába jutott be a CiKöSz-listán a testületbe és lett belőle MROÖ-elnök, nem az érdekvédelmi szervezetre esküdött fel, hanem a cigányságra: nem 35 főt képvisel, hanem több mint egymillió fős közösséget.
Szűcs Csaba lapunknak nem kívánta bővebben kommentálni a történteket. Azt mondta, továbbra is a roma közösségért fog dolgozni, ezen a téren nem változott semmi.
