Ennek megválaszolásához nem árt tisztázni, hogy gyakorta felbukkanó baktériumról van-e, szó, no meg azt is, hogy a mikroba milyen mértékben jelent fenyegetést a különböző veszélyezettetségi szintbe sorolható emberek számára – pláne azokra, akiket állapotuk egy kórházi ágyba kárhoztat.
Dupla pseudo, triplacsavar
A hírekben potenciálisan veszélyes kórokozónak minősített Pseudomonas aeruginosa jelenlétét először még július végén mutatták ki a székesfehérvári Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szülészeti osztályán, néhány héttel később pedig már egy másik városi intézmény, az Árpád Technikum és Kollégium vízhálózatában is felbukkant ugyanez (?) a delikvens. Hogy a két eset között leszármazási kapcsolat (így a két Pseudomonas törzs között közeli rokonság) lenne, azt némileg cáfolta a helyi vízszolgáltató (Fejérvíz), amely szerint a két eset nem kapcsolódik egymáshoz és nem is a város vízbázisát, vízkészleteit vagy az ivóvízvezeték-hálózatának egészét érintő problémáról van szó. A vízmű szerint a hiba az épületek belső rendszerében lépett fel – ezzel szemben a kórház körüli betáplálási pontnál és a város más területein vett mintákban nem azonosították a baktériumot. A felelős az iskola esetében a nyári szünet miatti leállás, és az így keletkező pangó víz, ami a mikrobák szaporodásának melegágya.
A kórház esetében egészen más probléma lépett fel: itt ugyanis konkrét műszaki hiba, konkrét felelősnek felróható karbantartási hiányosság vezethetett a mikrobák elszaporodásához. Hogy a két helyen felbukkant baktériumpopulációnak van-e egymáshoz köze, azt csak a mikrobák örökítőanyagán alapuló genetikai vizsgálat fogja eldönteni.
Az örvendetes hír szerint az illetékesek mindkét helyszínen „megkezdték a baktérium felszámolását”. Nagyobb probléma, hogy a kórházban igen ellenálló baktériumpopulációval kerültek szembe, elvégre hetek óta küzdenek a semlegesítésével, a jelek szerint csekély sikerrel. Márpedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szerint a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház B épületében csak akkor engedélyezhetik a teljes körű vízhasználatot, ha az eltervezett fertőtlenítési eljárás minden pontja megvalósul, és amennyiben a vízvizsgálati eredmények alapján azt a hatóságok egyértelműen javasolják. A sajtóban megjelent hírek szerint a baktérium csíraszáma és a pozitív mintával bíró mintavételi helyek száma az elmúlt hetekben ugyan csökkent a fertőtlenítési eljárásoknak köszönhetően, a víz ugyanakkor továbbra is alkalmatlan a fogyasztásra.
Az OKFŐ váltig állítja, hogy a szakhatóságok által amúgy is célba vett és félsikerrel irtogatott Pseudomonas aeruginosa megjelenése a vízhálózatban nem jelent automatikusan fertőzésveszélyt, ráadásul a betegellátás folyamatos, azt semmilyen tényező nem akadályozza – nyilván csak az, hogy víz nem fogyasztható, sőt, fürdésre sem javasolják.
Burokban születik
A P. aeruginosa meglehetősen gyakori, könnyen szaporodó, természetes és ember által létrehozott környezetben egyaránt előforduló baktériumfaj.
Tavakban, folyókban, talajban és talajvízben, valamint vízhálózatokban él, de akár a háztartások vízrendszerében, így a konyhában és fürdőszobában is megtelepedhet.
Specialitása, hogy egy poliszacharidokból álló tok (kapszula) borítja. Amúgy egy mindennapos Gram-negatív típusú (azaz a baktériumok csoportosítására szolgáló, ún. Gram-féle sejtfestés során rózsaszín/piros színt kap), aerob vagyis az oxigént kedvelő (azonban fakultatívan anaerob, oxigéntől elzárt körülmények között is létező), pálcika alakú baktérium, amely betegségeket okozhat növényekben és állatokban, beleértve az embereket is. A P. aeruginosa jelentős orvosi jelentőséggel bír - multirezisztens kórokozóról beszélünk, amely mindenütt jelen van. Előrehaladott, belsőleg kialakult antibiotikum-rezisztencia mechanizmusai önmagukban is tiszteletet és nem kis félelmet ébreszthetnek, áadásul súlyos betegségekkel, köztük kórházban szerzett fertőzésekkel (például lélegeztetőgéphez társuló tüdőgyulladással és különféle szepszis szindrómákkal) hozható kapcsolatba. A P. aeruginosa képes szelektíven gátolni a különböző antibiotikumok behatolását a külső membránjába – ezáltal számos antibiotikummal szemben magas rezisztenciával rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is a P. aeruginosa jelenti az egyik legnagyobb veszélyt az emberre az antibiotikum-rezisztencia szempontjából: már 2017-ben is a legmagasabb, kritikus szintre helyezte őket a baktérium-rezisztencia listáján a WHO.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
