A kórházi fertőzések egyik fő forrása a Székesfehérváron felbukkant baktérium

Tudomány

Az elmúlt hetekben előbb a székesfehérvári kórház, majd egy iskola vezetékrendszerében mutatták ki a Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumot. Mindez felveti a kérdést: tényleg csak technikai problémákat jelez a baktérium felbukkanása, ahogy Takács Péter egészségügyi államtitkár állította? 

Ennek megválaszolásához nem árt tisztázni, hogy gyakorta felbukkanó baktériumról van-e, szó, no meg azt is, hogy a mikroba milyen mértékben jelent  fenyegetést a különböző veszélyezettetségi szintbe sorolható emberek számára – pláne azokra, akiket állapotuk egy kórházi ágyba kárhoztat.

Dupla pseudo, triplacsavar

A hírekben potenciálisan veszélyes kórokozónak minősített Pseudomonas aeruginosa jelenlétét először még július végén mutatták ki a székesfehérvári Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház szülészeti osztályán, néhány héttel később pedig már egy másik városi intézmény, az Árpád Technikum és Kollégium vízhálózatában is felbukkant ugyanez (?) a delikvens. Hogy a két eset között leszármazási kapcsolat (így a két Pseudomonas törzs között közeli rokonság) lenne, azt némileg cáfolta a helyi vízszolgáltató (Fejérvíz), amely szerint a két eset nem kapcsolódik egymáshoz és nem is a város vízbázisát, vízkészleteit vagy az ivóvízvezeték-hálózatának egészét érintő problémáról van szó. A vízmű szerint a hiba az épületek belső rendszerében lépett fel – ezzel szemben a kórház körüli betáplálási pontnál és a város más területein vett mintákban nem azonosították a baktériumot. A felelős az iskola esetében a nyári szünet miatti leállás, és az így keletkező pangó víz, ami a mikrobák szaporodásának melegágya.

A kórház esetében egészen más probléma lépett fel: itt ugyanis konkrét műszaki hiba, konkrét felelősnek felróható karbantartási hiányosság vezethetett a mikrobák elszaporodásához. Hogy a két helyen felbukkant baktériumpopulációnak van-e egymáshoz köze, azt csak a mikrobák örökítőanyagán alapuló genetikai vizsgálat fogja eldönteni.

Az örvendetes hír szerint az illetékesek mindkét helyszínen „megkezdték a baktérium felszámolását”. Nagyobb probléma, hogy a kórházban igen ellenálló baktériumpopulációval kerültek szembe, elvégre hetek óta küzdenek a semlegesítésével, a jelek szerint csekély sikerrel. Márpedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szerint a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház B épületében csak akkor engedélyezhetik a teljes körű vízhasználatot, ha az eltervezett fertőtlenítési eljárás minden pontja megvalósul, és amennyiben a vízvizsgálati eredmények alapján azt a hatóságok egyértelműen javasolják. A sajtóban megjelent hírek szerint a baktérium csíraszáma és a pozitív mintával bíró mintavételi helyek száma az elmúlt hetekben ugyan csökkent a fertőtlenítési eljárásoknak köszönhetően, a víz ugyanakkor továbbra is alkalmatlan a fogyasztásra.

Az OKFŐ váltig állítja, hogy a szakhatóságok által amúgy is célba vett és félsikerrel irtogatott Pseudomonas aeruginosa megjelenése a vízhálózatban nem jelent automatikusan fertőzésveszélyt, ráadásul a betegellátás folyamatos, azt semmilyen tényező nem akadályozza – nyilván csak az, hogy víz nem fogyasztható, sőt, fürdésre sem javasolják.

Burokban születik

A P. aeruginosa meglehetősen gyakori, könnyen szaporodó, természetes és ember által létrehozott környezetben egyaránt előforduló baktériumfaj.

Tavakban, folyókban, talajban és talajvízben, valamint vízhálózatokban él, de akár a háztartások vízrendszerében, így a konyhában és fürdőszobában is megtelepedhet.

Specialitása, hogy egy poliszacharidokból álló tok (kapszula) borítja. Amúgy egy mindennapos Gram-negatív típusú (azaz a baktériumok csoportosítására szolgáló, ún. Gram-féle sejtfestés során rózsaszín/piros színt kap), aerob vagyis az oxigént kedvelő (azonban fakultatívan anaerob, oxigéntől elzárt körülmények között is létező), pálcika alakú baktérium, amely betegségeket okozhat növényekben és állatokban, beleértve az embereket is.  A P. aeruginosa jelentős orvosi jelentőséggel bír - multirezisztens kórokozóról beszélünk, amely mindenütt jelen van. Előrehaladott, belsőleg kialakult antibiotikum-rezisztencia mechanizmusai önmagukban is tiszteletet és nem kis félelmet ébreszthetnek,  áadásul súlyos betegségekkel, köztük kórházban szerzett fertőzésekkel (például lélegeztetőgéphez társuló tüdőgyulladással és különféle szepszis szindrómákkal) hozható kapcsolatba. A P. aeruginosa képes szelektíven gátolni a különböző antibiotikumok behatolását a külső membránjába – ezáltal számos antibiotikummal szemben magas rezisztenciával rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is a P. aeruginosa jelenti az egyik legnagyobb veszélyt az emberre az antibiotikum-rezisztencia szempontjából: már 2017-ben is a legmagasabb, kritikus szintre helyezte őket a baktérium-rezisztencia listáján a WHO.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.