Elítélte az MTA és az ENSZ a Figyelő fenyegető listázását

  • narancs.hu
  • 2018. április 17.

Belpol

Mert Schmidt Máriáék a magyar történelem rossz emlékű gyakorlatát melegítették fel.

Az MTA ma délután határozottan elítélte azt, ami a korábban jó nevű, ám tavaly Schmidt Mária által elfoglalt és propagandatermékké silányított Figyelő a múlt héten művelt: hogy ti. listázta név szerint azokat a civileket, tudósokat vagy újságírókat, akik szerintük „Soros György zsoldosai”.

Tulaj és a főszerkesztő

Tulaj és a főszerkesztő

Fotó: MTI

Ezt a közleményt adta ki az Akadémia: „Egy országos hetilap olyan cikket közölt, amely a Magyar Tudományos Akadémia egyes hazai és nemzetközi megbecsülésnek örvendő, élő és már elhunyt tagjait és köztestületi tagjait, köztük a magyar és a nemzetközi tudomány kiemelkedő képviselőit egy „spekuláns embereiként” tüntette fel egy listán.

„Az MTA elnöksége 2018. április 17-ei ülésén egyhangúlag kifejezte azt a véleményét, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar történelemben különösképpen rossz emlékű, ártó listázások gyakorlatát.”

Eközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala a Twitteren fordul a magyar kormányhoz a Figyelő listája miatt, arra kérve Orbánékat, hogy vessenek véget a megfélemlítésnek és a zaklatásnak.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.