A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által hétfőn kiadott sajtóközlemény szerint évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz vész kárba a magyar gázinfrastruktúrák szivárgásai miatt. Ez az országos téli gázfogyasztás egyheti mennyiségét adja ki, így nemcsak rendkívül pazarló, de a földgáz 80-95 százalékos metántartalma miatt fokozottan hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is.
Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója szerint a Nemzeti Energiastratégia átírására van szükség, úgy, hogy az a teljes hazai fosszilisgáz-függőség csökkentését célozva, tempósabban, 2030-ig bőven 70% alá vigye az importgáz-függőséget. A szekértő úgy fogalmazott: „Az új, import vagy hazai gázinfrastruktúrákba való beruházások időigényesek és drágák, így nem alkalmasak az akut energiaellátási problémák kezelésére.”
Az üvegházhatású gázok kibocsátásához nemcsak a földgáz elégetése járul hozzá, hanem annak a hazai gázinfrastruktúrából való szivárgása is. A földgáz 80-95 százalékban metánból áll, amely hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, szerepe pedig jelentős az éghajlatváltozás súlyosbodásában.
„Magyarországon a gázhálózati veszteség, azaz a földgáz tárolásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó veszteség 2020-ban 1 százalék volt a jelentett adatok szerint. 2020-ban 10,6 milliárd köbméter volt a hazai gázfelhasználás, annak az 1 százaléka 106 millió köbméter. Így az IEA adataival felszorozva becslésünk szerint hazánkban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúránkból” – hívta fel a figyelmet Molnár Mátyás, az MTVSZ energia programfelelőse.
A Szövetsége szerint a metánkibocsátás csökkentésének érdekében Magyarországnak mielőbb csatlakoznia kell a Globális Metánvállalás aláíróihoz, és érdemben hozzá kell kezdenie a metánkibocsátás mérsékléséhez az érintett ágazatok, mint a mezőgazdaság, hulladék- és szennyvízgazdálkodás, illetve kiemelten az energiaágazat stratégiai „metánmentesre”, karbonmentesre történő átalakításával. A Globális Metánvállalás kezdeményezés célja, hogy a csatlakozó országok 2030-ra önként vállalják emberi tevékenységből származó metánkibocsátásuk 10 éven belüli 30 százalékkal való csökkentését a 2020-as szinthez képest, ami a gázinfrastruktúrákból elszivárgó metán problémájának kezelését is eredményezi. Ehhez a vállaláshoz eddig több mint 120 ország csatlakozott, hazánk viszont egyelőre nem.
Mindezek mellett – ahogy azt a Nemzeti Energiastratégia is rögzíti – lakóépület energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokkal a hazai fűtési célú gázfogyasztás 2030-ra évi minimum 2 milliárd köbméterrel lenne csökkenthető, ami a jelenlegi gázimportmennyiség közel 20 százaléka.
