„Ez részben államtitok” – Egy eddig ismeretlen Habony-interjúra bukkantunk!

  • - ngm -
  • 2016. június 23.

Belpol

Habony Árpád hosszabb interjút is adott koronaőrként másfél évtizede. Az őszinte pillanatot is tartalmazó szöveg eddig megbújt a neten, mi most azonban nagy elánnal bemutatjuk azt.

A frissen megjelent Magyar Narancsban terjedelmes riportot olvashatnak Habony Árpád múltjának eddig nem, vagy csak felszínesen ismert részletéről.

Cikkünk elsősorban azzal foglalkozik, hogy Habony Árpád kikkel és hogyan kezdte meg vállalkozói pályáját, miképp került az első Orbán-kormány közelébe, milyen munkákat kapott az állami szférából, végezetül meg bemutatjuk, hogyan vezetett a kulturális menedzser Habony útja a Fidesz agytrösztjébe.

Cikkünk számos eddig nem ismert részletet felfed Habony életútjából. Bemutatjuk például azt az elég érdekes mozzanatot, hogy az Országgyűlés Hivatala bruttó 9,5 millió forintért, 2008 februárjában, tehát igen, már jócskán a Gyurcsány-kormány alatt kötött szerződést Habony Máriával, Habony Árpád testvérével a koronavitrin állagmegóvására. Habony Mária a BrandLab nevű cégét képviselte, amelyben ugyan nem vállalt szerepet testvére, Habony Árpád, de a családot ismerő forrásunk szerint elképzelhetetlen, hogy Habony Mária ilyen jellegű munkát végzett volna.

A vitrinszakértő a családban ugyanis pont Habony Árpád volt, aki koronaőrként dolgozott, amikor 2000-ben Esztergomból a Parlament épületébe került a korona, és cége, a Museumsystems Kft. alvállalkozóként vett részt a koronavitrin felállításában.

Habony koronaőr pedig tárgyszerű, néhol mégis megindítóan őszinte interjút is adott a hhrf.org-nak. Amikor a riporter az átszállítás körülményeiről érdeklődött, Habony heves vitrinezésbe fogott.

„A Nemzeti Múzeumból át a Parlament kupolatermébe egy külön erre a célra készített vitrinben szállították át az ereklyéket, őrség kíséretében; ezt megelőzően rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Korábban a Magyar Országgyűlés Hivatala nemzetközi pályázatot hirdetett, ezt nyerte meg a Musemsystems Kft., amely a frankfurti, 1836-ban alapított Glasbau-Hahn Gmbh. cég magyar képviselete. Ez a cég készíti a vitrineket a British Museumnak, a Louvre-nak és másoknak, betartva a nagyon komoly műtárgyvédelmi és biztonságtechnikai követelményeket. Ez a világon egyik legismertebb cég, kb. húsz vezérképviselete van különböző országokban.”

Aztán a vitrinüveg anyaga is szóba került, mármint hogy pontosan miből készült.

„Ez részben államtitok, de annyit elmondhatok, hogy nagy elhárítóképességű, nem csak a kézi, de a katonai fegyverek lövedékeivel szemben is. A vitrin üvege összesen 800 kg. Megalkotásában az jelentett a legtöbb gondot, hogy növelve az ellenálló képességét, kellően átlátszó legyen. A vitrinnek nincs fém tartószerkezete, felül teljesen üvegből készült.”

Végül Habony Árpád érzései is felszínre törtek.

„A magyar sajtóban is megjelent, amit Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott: az ereklyék parlamenti elhelyezésének műszaki költségei 43 millió forintba kerültek. Érdemes tudni, hogy 2000-ben minden magyar ajkú ember, aki bemutatkozásával igazolja identitását, ingyen nézheti meg a magyar koronát, jogart és országalmát a Parlament épületében, míg az idegeneknek 1100 forint a belépti díj. El kell mondanom, hogy számomra rendkívüli élményt jelentett, amikor kezembe vettem, és elhelyeztem a vitrinben a koronát.”

A Habony Árpádról szóló cikkünket teljes egészében elolvashatja a ma megjelent Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.