Félelem és reszketés rohasztotta az országot – És mi van most?

Belpol

Orbán ellen, az európai Magyarországért tüntettek országszerte és külföldön is Angela Merkel érkezése előtt egy nappal. A demonstráció a szokásos hangulatban zajlott, a tüntetők egy új magyar köztársaság alapjainak lerakását kívánták.

Angela Merkel érkezése előtt egy nappal országos, sőt határokon átívelő tiltakozást szerveztek Orbán Viktor és a Fidesz hatalma ellen, az európai Magyarországért. Vasárnap délután nemcsak Budapesten, a Kossuth téren zengett az „Orbán, takarodj!”, hanem demonstrálóktól volt hangos Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Győr, Kecskemét, Nagykanizsa, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Szolnok is. De Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Helsinkiben, Londonban és New Yorkban is kiálltak az épp nem itthon élő magyarok önmagukért, Magyarországért, azért, hogy érdemes legyen hazajönniük.

Kész mint felirat

Kész mint felirat

Fotó: Németh Dániel

A délután négy órára meghirdetett tüntetésen először csak szellősen, majd később egész rendesen megtelt a tér. A demonstrációt szervező 60ezren a MAGÁN nyugdíjukért és a Százezren az internetadó ellen csoportok azért hívták életre ezt az újabb eseményt, hogy a német kancellár budapesti érkezése előtt hangsúlyosan deklarálják, hogy „Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal” és „Magyarország nem kér Orbán maffiaállamából és antidemokratikus kormányzásából”.

A tüntetést egyfajta közös kiállásként szervezték az európai Magyarországért. A Gulyás Balázs konferálásával zajló demonstráció az elmúlt időszak arcpirító intézkedéseinek felemlegetésével – mint az útdíj, a tisztességes vagyonnyilatkozatok elmismásolása, a felcsúti kisvasút megépítése, vagy épp Rogán Antal a tüntetések szervezőivel kapcsolatos megnyilvánulásai – kezdődött. De a mai nap arra is alkalmas volt, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek arra, hogy 1946-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot, amit aztán többször, több ízben ügyesen lebontottak – legutoljára épp Orbán Viktor.

Gulyás – mielőtt az első szónok a színpadra érkezett volna – naivan azt kérdezte, hogy Putyin érkezése előtt szintén nem sokkal vajon tükörbe tud-e nézni Orbán Viktor, az az Orbán Viktor, aki ’89-ben hazaküldte az oroszokat, ma meg gyakorlatilag az oroszok legvidámabb barakkját készül újjáépíteni.

Kész mint felszólaló

Kész mint felszólaló

Fotó: Németh Dániel

A tüntetés első beszédét Kész Zoltán – veszprémi független képviselőjelölt – azzal kezdte, hogy van remény, a Fidesz már a múlté, mert február 22-én egy olyan választás lesz Veszprémben, amely „véget vethet Magyarország megaláztatásának”. Kész azt kérdezte a jelenlévőktől, vajon ki fogja megmondani Orbán Viktornak, hogy vége? Mert szerinte Angela Merkel nem fogja elzavarni Orbánt, viszont Kovács Erika, Kis Tamás vagy épp Oláh Kálmán veszprémi vagy Veszprém környéki szavazó megüzenheti Magyarországnak, a magyar népnek, hogy van remény. A majdnem rövid kampánybeszédet tartó Kész azt mondta, hogy „engem ért a megtiszteltetés, hogy képviselhetem a változást”. A veszprémi jelölt több ízben utalt az őt és családját ért vádakra, támadásokra, de ezekkel kapcsolatban kijelentette, hogy nem fél és nem fog megfutamodni, mert most már tényleg elég volt. Sárga lapot akar mutatni a kormánynak, és szerinte közös erővel vissza kell küldeni a Fideszt az öltözőbe, mert egészen eddig a félelem és reszketés rohasztotta az országot.

Hammer Ferenc

Hammer Ferenc

Fotó: Németh Dániel

Készt Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke követte a színpadon, aki szerint Orbán nem véletlenül került hatalomra, hanem kihasználta a balliberális kormányok gyengeségét, és azt, hogy gyakorlatilag alig vannak demokratikus hagyományaink. Székely szerint az a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk, ki mond igazat, mert a kormány az állampolgárok adóforintjain azt kommunikálja, hogy minden rendben, eközben látványosan semmi sincs rendben. De az sincs rendben, hogy „mi mind hazudunk”, mert hazudunk, mikor nem kérünk számlát, mikor elhitetjük magunkkal, hogy majd a gyerekeinknek jobb lesz… „Ki kell ábrándítanom mindenkit: nem lesz jobb! Ettől a kormánytól semmi sem lesz jobb!”

Ezt követően Heller Ágnes kapott szót, akinek van már némi rutinja a tüntetésben, hiszen ’56-ban is ezen a téren tüntetett a demokráciáért. Ma azt mondta a Kossuth téren, hogy „aki itt van, mindenki egyet akar: normális Magyarországot”. Majd ismertette ennek feltételeit:

„Követeljük a sajtószabadságot, különös tekintettel a közmédia az államtól és minden párttól való függetlenségét.

Követeljük a tanszabadságot, az egyetemi autonómia visszaállítását, az iskolák decentralizálását, a tankönyvek szabad választását, a tanárok, szülők és diákok ítélőképességének tiszteletben tartását.

Követeljük a jogbiztonságot, különös tekintettel a magántulajdon védelmére.

Követeljük a törvény előtti egyenlőséget és a törvény elé kerülés egyenlőségét, hogy ne tegyen különbséget a rendőrség aközött, hogy kit gyanúsít sikkasztással vagy korrupcióval.

Követeljük a vallásszabadságot.

Követeljük a sztrájkjogok kiszélesítését.

Követeljük a munka törvénykönyvének újratárgyalását.

Követeljük minden kisebbség megbecsülését és integrálását, de semmiképpen sem az asszimilációjukat, különös tekintettel a roma lakosságra és a bevándorlókra.

Követelünk egy sokkal igazságosabb adópolitikát, meg hogy tegyenek meg minden intézkedést a szegénység örökölhetőségének megakadályozására.

Követeljük a fiatalság megbecsülését, azt, hogy az érettségi letétele mindenki számára újra elérhető legyen, a közismereti tárgyak visszaállítását, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítását, és egy tudás alapú társadalom kiépítését.

Valamint a mai nyugati, uniós értékek megbecsülését, és az ehhez való egyértelmű tartozást.”

Heller után Hammer Ferenc médiakutató, az Oktatói Hálózat tagja lépett színre, aki érdekes hangvételű beszédében mondta meg a tutit. A hatalomgyakorlás eszközeként használt ingyenmédiáról beszélt, majd érzékletes példával vázolta az RTL Klub és a magyar kormány játszmáját. Hogy nem azért kell változtatni a jelen helyzeten, hogy csak nekünk jobb legyen, hanem mindenkinek mindenki másért kell küzdenie, mert a közös jövőnket tékozolja el ez a rendszer. Hammer szerint ma minden demokratikus pártnak az a kérdése, hogy hogyan lehet megszabadulni ettől a szörnyűségtől. Ő pedig magyar állampolgárként azt követelte, hogy vegyék észre a politikusok, hogy a közhatalom gyakorlásának ára a szolgálat, ezért a demokratikus pártok ne valami dogma körül ugráljanak, ne a mérleg nyelvei legyenek, hanem dokumentáljanak, legyenek álnokok, körmönfontak, és az isten szerelmére, legyenek politikusok. „Dolgozzatok, dolgozzatok, dolgozzatok!” (Hétfőn kora délután újabb tüntetéssel üzennek majd a magyarok.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.