Az illetékesek Magyarországon is a tesztelés felpörgetését ígérik a koronavírus-járvány elleni védekezés második szakaszában. Nem mindegy azonban, milyen típusú teszteket milyen stratégiával alkalmazunk.
A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában megnéztük, milyen típusú koronavírus-tesztek léteznek, ezek mennyire hatékonyak, és melyeket alkalmazzák közülük Magyarországon. Feltesszük azt a kérdést is: miért olyan nagy a titkolózás a tesztek körül? Néhány részlet a cikkből:
„A tesztelés ennél a betegségnél különösen fontos – erősíti meg Ferenci Tamás biostatisztikus, a kormány által létrehozott járványmatematikai modellező és epidemiológiai munkacsoport tagja –, a kanyaró például gyakorlatilag mindenkinél látványos tünetekkel jár; ha a modellező arra kíváncsi, hány megbetegedés volt az előző évben, elég, ha kimásolja az adatot a hivatalos statisztikából. A koronavírus-fertőzöttek jelentős hányada azonban tünetmentes, vagy enyhe, más betegséggel összetéveszthető tüneteket mutat. Őket értelemszerűen csak teszttel lehet kiszűrni.” (...)
Ferenci is úgy látja, Magyarország az ezer főre jutó tesztek számában a lista végén kullog Európában, de most legalább a remény megvan a javulásra. Úgy tűnik, a döntéshozók elfogadták a szakmai érveket, és elhárultak a technikai akadályok is a tömeges tesztelés elől. „Annyi hadititkot elárulhatok, hogy nem a gépek vagy emberek számával volt a fő gond, hanem hiány volt az érzékeny teszteléshez szükséges reagensből, ahogy egyébként a világon szinte mindenütt” – magyarázza. (...)
Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője már áprilisban belengette, hogy változtatnak a tesztelési stratégián, az eljárásrend lapzártánkig nem módosult. Ötletek pedig lennének arra, hogyan lehetne jobban szűrni. „Le lehetne például tesztelni a fertőzöttek kontaktusait, függetlenül attól, hogy mutatnak-e tüneteket; vagy a kontaktussal nem rendelkező, de tünetes betegek közül a kevésbé súlyos, kórházi ápolásra esetleg nem szoruló eseteket is tesztelhetnénk. A WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlásai is hangsúlyozzák, hogy az ország lehetőségeihez, járványügyi helyzetéhez és céljaihoz szabott tesztelésre van szükség” – mondja Ferenci Tamás. Az MTA koronavírussal kapcsolatos ajánlása az egészségügyi dolgozókat és a veszélyeztetett csoportok tagjait javasolja tesztelni, illetve a járvány alatt minden kórházi ápolásra szoruló beteget is.
A teljes cikket a Magyar Narancs május 14-i lapszámában olvashatja. Az újság a veszélyhelyzet alatt is megvásárolható a szokott árusító helyeken, de még jobb, ha előfizet rá!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
