"Jelentés" a "megfigyelési" ügyről
Háromnegyed évig tartó bizottságosdi, tíz ülés, abból nyolc zárt. A testület az Országgyűlés költségvetéséből elkülönített egymillióból összesen 381 ezer forintot költött csak a szakértők díjazására. Ne feledkezzünk el Földi Hol-egy-újabb állami-megrendelés Lászlóról (Defend Kft., volt információs hivatali hírszerző ezredes) sem, aki ennek a négyszeresét (plusz áfa) adta ki egy magnókazettáért Kövér László titkosszolgálati miniszter megbízásából, hogy ún. perdöntő bizonyíték szereztessék a kormányfői bejelentés igazolására.
A zárójelentés,
amelyet, meglehet, egy hónap múlva csont nélkül elfogad a parlamenti többség, és ezáltal hivatalosan szentesített faktummá válik mindannyiunk drága kincse, a miniszterelnöki szavahihetőség, nem említi Orbán Viktor tavaly augusztus 25-én, a Fidesz választmányán tett bejelentését. Sokadszor, okulásul: Orbán azt állította, bizonyítékaik vannak a vezető Fidesz-politikusokkal és családtagjaikkal (összesen 27 személlyel) szemben az előző kormány idején elrendelt titkos, törvénysértő, közpénzen finanszírozott megfigyelésekről. Ezek eredményeit, mondta a fiatal kormányfő, a választási kampányban szerették volna felhasználni, s ezek képezték az akkortájt zajló - fideszes szóhasználattal élve - rágalomhadjárat alapját Simicska Lajos és Gansperger Gyula vonatkozásában.
Kosztolányi jelentéséből mindez kimaradt, s e hiány kiváltotta a pénteki bizottsági ülésen az ellenzék tiltakozását. Simicskó István (Fidesz) szerint viszont Keleti György (MSZP) hiába is hajtogatta tizennyolcadszor is, hogy a bizottságnak a miniszterelnök szavahihetőségét kell vizsgálnia, amikor a testület neve is világosan jelzi, hogy a feladat "az egyes politikusok, közéleti személyek és családtagjaik elleni adatgyűjtést és ennek szervezeti hátterét vizsgáló bizottság".
A Kosztolányi-féle jelentés két olyan ügyről szól, amiről
eredetileg nem
volt szó. A szöveg szerint Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő ellen törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt kompromittáló célzattal a fideszes honatya politikai tevékenysége miatt. A megbízást, Kosztolányi úgy látja, hivatalos személy adta. Emlékeztetőül, ha valaki még nem tudná betéve: 1996 őszén Pokorni többször bírálta a parlamentben az MSZP közeli vállalkozók által gründolt Xénia-láz Egyesület gyerekhülyítő akcióit; Czégé Zsuzsa a cég vezetőjeként megbízta Bédi Csabát, a Köztársasági ´rezred rendőrszázadosát Pokorni vélt gazdasági érdekeltségeinek a felderítésével. Bédi, beosztására való tekintettel, Faragó Lajos magánnyomozónak passzolta le az exkluzív megbízást. Bédi azonban "több vezető fideszes lakáscímét" is átadta - így a Kosztolányi-jelentés. Vagyis hozzányúlt egyes belügyi nyilvántartásokhoz, felettesei tudta nélkül.
Horváth Balázs (MDF) szerint - ő harmadszor jelent meg a bizottsági ülésen, és önérzetesen kikérte magának, hogy bárki lébecolónak nevezze - Faragónak tudnia kellett Bédi törvénysértéséről, így ő is jogsértő. Nikolits István (MSZP, volt titokminiszter) megjegyezte, Faragónak máig nem vonta be a detektívigazolványát "az egyébként rendkívül szigorú etikai szabályok szerint működő" magánnyomozói kamara. A magánnyomozásról szóló 87/1995-ös kormányrendelet szerint e munka "nem irányulhat hivatalos személyek hivatali tevékenységére", hangsúlyozza Kosztolány Dénes fogalmazványában. Az ülésen mindenesetre vita kerekedett arról, hogy Bédi őrezredesi minőségében közvetített-e vagy sem. A képviselők, ha már itt tartottak, arról is értekeztek egy sort, hogy írhat-e nagykövet magánlevelet; vártuk az "újratemethet-e magánemberként miniszter exkormányzót" problematikum felbukkanását is, de erre végül nem került sor.
A jelentés összefoglalója megállapítja: "A képviselőt politikai tevékenysége miatt és ennek okán figyelték meg." Akik ezzel a bizottsági vitában egyetértettek, megfeledkeztek a legfőbb bizonyítékok egyikeként számon tartott magnószalagról: vagyis hogy Czégé Pokorni kapcsán arról akart tudni, "milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben, például esetleges médiaellenfél". Ami arra utal, hogy Czége a Xénia-ellenes támadások miatti kétségbeesésében kereste fel Bédi Csabát (a szalagon legalábbis Bédi erről beszél Faragó magánnyomozónak).
Az egyébként is
nehezen bizonyítható Orbán-bejelentés
leggázosabb része a közpénzek felhasználására vonatkozott. "A megbízók egyike közvetett módon használt fel tevékenysége során közpénzt" - próbál a kormányfő segítségére sietni Kosztolányi Dénes. Az ülésen a kormánypártiak értelmezték is e passzust: Bédi hivatali telefonján hívta fel Faragót, a számlát meg a költségvetés állta.
"riási.
Kosztolányi mást is felhoz: "a Xénia, miután mind közvetlenül, mind közvetett módon költségvetési támogatásban részesült - közpénz ráfordítása vélelmezhető." Világos: az előlegként kifizetett pénz, amit Czégé Faragónak leperkált, a Xéniáé, vagyis a közé.
A másfél éves ügyet lezárni hivatott jelentés kulcsmondatai viszont sejtelmesek: "Az írásos dokumentumok megsemmisülése s az elmaradt tanúvallomások miatt a vizsgálóbizottság a megfigyeltek kibővített körét behatárolni nem tudta." 1997 januárjában a megbízók kezdeményezték a megfigyelés kiterjesztését "például olyan személyekre, akiknek szoros ismeretségi köréhez tartozott Deutsch Tamás képviselő". Másutt meg arról ír a derék Dénes, hogy a megfigyelést más politikusokra és közéleti személyekre is kiterjesztették, csak az félbeszakadt.
A jelentés másik része
a Pinpoint Kft. tevékenységével foglalkozik. A miniszterelnöki bejelentést követő napon azt írta a sajtó: ez a cég végezte az Orbán által említett adatgyűjtéseket. A "meghallgatottak előadásából követhető eseménysor" elemzésével Kosztolányi odáig jut, hogy a Pinpoint irányítását az előző ciklusban "a tárca nélküli miniszter közvetlen környezete végezte". A Pinpoint működtetése, amely "kezdettől fogva jogellenes", lehetővé tette, hogy "minden ellenőrzés nélkül, a legkisebb kockázat mellett törvénytelen és titkos adatgyűjtés legyen folytatható természetes és jogi személyek ellen". Kosztolányi a továbbiakban arról értekezik, hogy "a parlamentáris eszközök nem tették lehetővé, hogy a tényállást a megbízást adó személyek és szervezetek kilétének megállapításáig eljutva feltárja". A kérdés csak az, hogy az orbáni bejelentés említésének hiányában milyen tényállásról beszél a szerző. Kosztolányi mindenesetre végkövetkeztet (egy jelentésnek ugyanis muszáj végkövetkeztetnie), elszánt rohamot indítva egyúttal a magyar anyanyelv ellen: "A bizottság arra a megfogalmazásra jutott, hogy más eszközöket tart szükségesnek igénybe venni a sértett politikusok és családtagjaik behatárolására."
Kóródi Mária (SZDSZ) a tényállást, a francia stíleszményt Kosztolányihoz hasonlóan ugyancsak száműzve, így vázolta: "Nem tudjuk, ki vett részt az adatgyűjtésben, ki adta a megbízást annak, akiről nem tudjuk, hogy részt vett-e. És akiről nem tudjuk, kinek a megbízásából és mit nem gyűjtött, arról viszont azt tudjuk, hogy nem figyelt meg politikusokat. S ön ezt kijelenti, elnök úr!" A képviselőnő a Pinpoint Kft.-vel kapcsolatos bizottsági meghallgatásokra utalt; ezeken az érintettek kijelentették: nem vettek részt politikusok megfigyelésében. Simicskó István (Fidesz) viszont azt kérdezte: "Akkor miért volt teljesen üres a Pinpoint számítógépeinek memóriatára, amikor Demeter Ervin ellenőrizte a céget?" A bizottsági többség valószínűsíti, hogy a Pinpoint megsemmisítette a megfigyelési gyanút alátámasztó adatokat (megcáfolhatatlan bizonyíték erre azonban nincs). Valaminek a hiányából hogy a bánatba következhet egy történés bizonyítottsága? - ágáltak az ellenzéki képviselők. Hát úgy, hogy "a vizsgálat során erre fény derült", vágja át a gordiuszi csomót Kosztolányi Dénes.
A bizottság "csökött lehetőségei"
miatt (ez Horváth Balázs kifejezése) "megfelelő és elegendő eljárási eszköz nem állt rendelkezésére, hogy az események későbbi folyamatát feltárja, vagy annak tényleges beszüntetési idejét meghatározza" - fogalmaz Kosztolányi bizottsági jelentésében. Éppen ezért az ügyészséget kéri fel, hogy vizsgálja meg a Pinpointtal és a Czégé-féle megbízással kapcsolatos ügyeket. (Bócz Endre fővárosi főügyész közben iratpótlásra hívta fel Keleti Györgyöt, aki - Orbán Viktor tavalyi bejelentését, úgymond, komolyan véve - három hete ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.)
Az egész ügy, a megfigyelési tragikomédia főszereplői leginkább a Muppet Show-t modellezik. Holott arról komolyan kellett volna beszélni, hogy Pokornit tényleg megfigyelték, meg hogy titkosszolgák maszekolnak szabad idejükben. Igaz, ehhez ki kellett volna mondani azt, hogy a Viktor blöffölt tavaly augusztusban. Így csak egy jelentés készült, ami nem más, mint a Fidesz-agytröszt számára kiállított szegénységi bizonyítvány.
És lehet, hogy nincs is még vége. Kosztolányi ugyanis azzal fenyegeti a Magyar Hazát, hogy "a bizottság eredményes volt, befejezte, de nem zárta le a munkáját".
Somos András
