Az első hírek szerint Szabó Albert távozásában jelentős szerepet játszott, hogy - a Népszabadság informátora szerint - az elmúlt időszakban a nemzetbiztonsági szervek folyamatosan követték a bőrfejűeket tömörítő szélsőjobboldali szervezetek tevékenységét. Sárosi Viktor, a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) elnökhelyettese azonban cáfolta, hogy főnöke távozásában bármilyen szerepet játszott volna bármelyik hatóság munkája. Tagadta azt is, hogy a hatóságok zaklatták volna Szabó Albertet vagy az MNSZ-t: jó volt és most is jó a kapcsolatunk a rendőrséggel, "ha rendezvényünk van, előtte mindig egyeztetünk, elmondják a kifogásaikat, mi is elmondjuk a kéréseinket". Ezzel kapcsolatban lapunk megkereste az illetékeseket, de kommentárra sem a Nemzetbiztonsági Hivatal, sem a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, sem a rendőrség munkatársa nem volt hajlandó.
Szabót külföldre távozásában nem akadályozta a
felfüggesztett börtönbüntetés
sem: még 1997-ben közösség elleni izgatás vádjával egy év börtönre ítélték, három évre felfüggesztve. (Az 1996. október 23-i demonstrációjukon a Szabadság téren mondott beszédében Szabó a zsidóság elleni gyűlöletre uszított.) A három évből majd két év letelt, de "egyébként sem lenne probléma más vezetőket kitermelni akár az én helyemre, akár az övére is", mondta Sárosi, aki szerint betartják a hatályos törvényeket, így aztán "a bíróság nem tud minket akadályozni, bár megpróbálják, hiszen a kormány nagy nyomást gyakorol a bíróságokra, és valaki mindig feljelent minket". Az idei március 15-i megmozdulásuk után ketten is megtették ezt, s ezen nem is csodálkozhatunk (lásd Ami sok című keretes írásunkat).
Mindezek Sárosi szerint nem befolyásolják Szabó távozását: "amint azt a közleményünkben is megfogalmaztuk, Szabó Albert politikai és gazdasági kapcsolatépítés végett hagyta el az országot" - hangsúlyozta. Sárosi úgy látja, Szabó távozásával nincs összefüggésben, hogy az idei október 23. MNSZ-mentesnek bizonyult: nem vonultak végig a körúton, nem követelték a "zsidóbűnözök" és a "nemzetnyomorító Orbán-kormány" távozását, csupán csendes megemlékezést tartottak a 301-es parcellánál. A következő, ismét vonulással egybekötött demonstráció Sárosi tájékoztatása szerint március körül lesz, és Sárosi szerint "ennek hangneme nem fog jelentősen elütni az ideitől, hacsak nem történik valamilyen jelentős változás a politikában". Sárosi megemlítette: úgy tudják, "a zsidó hitközséget jelölték ki: dolgozza ki a holokauszt tagadására vonatkozó törvénycikkelyt". Mivel álláspontjuk szerint a zsidó hitközösség vallási és lelki nevelésre kapott engedélyt, nem politizálásra, több más csoporttal együtt feljelentik a hitközséget "alapszabálytól eltérő működés miatt".
Szabó Albert
visszatérése biztosra vehető
azért is, mert kisfia és élettársa itthon maradt. Az MNSZ-vezér Ausztráliába, majd az Egyesült Államokba megy, aztán átruccanna Chilébe, ahol a "nemzeti pártok" találkozóját tartják. "Németországtól Anglián át Magyarországig, sőt előzetes információink szerint Oroszországból és Japánból is jönni fognak emberek", mondja Sárosi. "Itt egyeztetjük majd az álláspontjainkat, hogy mit tehetünk a jelenlegi nemzetközi bűnözők ellen. Mind gazdaságilag, mind politikailag összehangoljuk a munkánkat", fogalmazott óvatosan Sárosi.
Bizony gazdaságilag is: az MNSZ, mint Sárosi elmondta, üzleti kapcsolatokat kíván kiépíteni például a testvéri Irakkal. Idén februárban - a Munkáspárttal és a Király B. Izabella vezette Magyar Érdek Pártjával közösen - megállapodást kötöttek a Szaddám Husszein vezette Baath Párttal: együttműködnek "az amerikai és az angol agresszió és cionizmus elleni harcban", "támogatják a palesztin nép harcát, és segítik a palesztin állam létrehozását jeruzsálemi fővárossal". (A Munkáspárt később elhatárolta magát a Népjóléti Szövetségtől; szóvivője állítása szerint csupán kétoldalú megállapodást kötöttek Irakkal.)
Az MNSZ azóta is jó kapcsolatot ápol Szaddám Husszeinnel. "Tavasszal is ellátogattunk Irakba, részt vettünk Husszein elnök születésnapi ünnepségén", mondta Sárosi. Kérdésünkre, hogy Irakból támogatják-e a hungaristákat, Sárosi azt válaszolta: nem támogatásért mentek Irakba, hanem éppen azért, hogy "mi vigyünk nekik üzletet. A célunk az, hogy a mögöttünk álló vállalkozók az ENSZ-en és más forrásokon keresztül búzát és más termékeket exportáljanak Irakba, és tőlünk kapják a támogatást. Ezek a gazdasági kapcsolatok rövidesen látható eredményt fognak produkálni." Felvetésünkre, hogy Irakkal szemben gazdasági embargó van érvényben, Sárosi úgy reagált: itt nemcsak Irakról van szó, hanem inkább az MNSZ mögött álló vállalkozókról, akik belföldön is vállalkoznának: kocsmát szeretnének nyitni, illetve beszállnának a könyvkiadásba. De a szervezetnek nemcsak ebből vannak bevételei: Sárosi állításai szerint kapnak támogatást külföldről - Kanadából és az Egyesült Államokból -, tagdíjat is szednek, eszköztámogatást is kapnak.
Az iraki születésnapi buli jó alkalom volt arra is, hogy találkozzanak többek között a szélsőséges orosz politikussal, Zsirinovszkijjal, és jó néhány más európai és ázsiai ország hasonszőrű képviselőjével. Zsirinovszkijjal a mostaninál sokkal szorosabb kapcsolatot kíván kialakítani az MNSZ: "Látogatást szeretnénk tenni Moszkvában, és meg szeretnénk őt hívni Budapestre, csak most Oroszországban olyan a helyzet, hogy ő nem tud onnan elmozdulni."
Itthon már nem ilyen rózsás a helyzet: a másik legismertebb hungarista szervezet, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) és az MNSZ között a februári, Viking klubbeli atrocitás óta (amikor randalírozó skinheadek támadtak az őket igazoltatni próbáló rendőrökre) nincs kapcsolat: "Esetleg a két szervezet tagjai barátkoznak egymással." Igaz, már korábban is
voltak nézeteltéréseik
Az MNA-t vezető Györkös István 1994-ben Szabóval együtt alapította a Hungarista Mozgalmat, de később - a társelnöki rendszert felrúgva - Györkös kijelentette, hogy ő a nemzet vezetője, "holott őt erre a címre nem választották meg, és senki sem jelölte ki", emlékeztetett Sárosi. Az MNA szerint Szabó kétes megbízhatóságú személy, az MNSZ viszont arra hivatkozva határolta el magát az MNA-tól, hogy az hírbe hozza a "nacionalista ifjúságot". Nem veszik komolyan a magát a "Hungarista Hírszolgálat" vezetőjének tartó Szemenyei-Kiss Tamást sem, bár kanadai pénzforrásaik - legalábbis egy időben - vélhetően azonosak voltak. Más, kisebb és meg nem nevezett szervezetekkel ugyanakkor jó kapcsolatban állnak, de önállóan is próbálkoztak már a hivatalos politikába való bejutással: az 1998-as országgyűlési és önkormányzati választásokon a dabasi körzetben az elnök személyében jelöltet is tudtak állítani.
Az MNSZ halad a korral is: weblapjuk egy internettrash (hálózati szemétkosár) nevű szerveren érhető el.
Vultur Csaba
Ami sok
Az idei március 15-i MNSZ-demonstráció után sokan bírálták mind a rendőrséget (miért nem avatkozott közbe), mind a törvényeket (hogyan engedélyezhető ilyen szélsőséges megnyilvánulás). Sárosi Viktor a Blaha Lujza téri beszédében a "zsidóbűnözőknek" címezte fenyegető mondatait, majd összetörtek egy agyagtáblát is, amelynek egyik oldalán a NATO jelképe és egy hatágú csillag közé tett egyenlőségjel volt, a másik oldalán az EU jelképe. "Emiatt Kovács László feljelentett az ügyészségen." (Pontosabban: Kovács Györgyi Kálmánhoz fordult, a legfőbb ügyész álláspontját kérve a rendezvény engedélyezésével és az ott elhangzottakkal kapcsolatban.) A március 15-i beszéd miatt egyébként Kovácson kívül Fábri György nyugalmazott honvéd hadnagy is feljelentést tett nagy nyilvánosság előtt elkövetett gyűlöletre uszítás miatt; az ORFK vizsgálatot is indított, ám megítélésük szerint nem történt jogsértés.
