Kásler Miklós szerint az oktatási rendszer célja, hogy hívő gyerekeket neveljen

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Belpol

Mondta mindezt a leköszönőben lévő miniszter egy EU-s támogatással felújított állami iskolában.

„Az oktatás alapkérdése a szeretet, az a törekvés, hogy a világra csodálkozó gyermekekből identitással rendelkező, hívő, értékorientált embereket neveljünk” – jelentette ki az emberi erőforrás miniszter kedden Mórahalmon az MTI beszámolója szerint.

Az új kormány megalakulásával valószínűleg a posztjáról távozó miniszter mindezt az állami fenntartású Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola új, 693,1 millió forintból, uniós támogatással felújított és kibővített épületének átadásán fogalmazta meg.

Kásler Miklós hozzátette: „kétezer éves, keresztény kultúránkból, a magyar hagyományokból és az európai értékekből levezethető értékrend amely meghatározta a magyarság múltját, s meghatározza jelenét és jövőjét is”.  A miniszter hangsúlyozta, a magyar oktatás tradíciói rendkívüliek. Mint mondta, „a mi feladatunk az, hogy a múltunkból mindent kiválasszunk, ami érték, mindent próbáljunk megőrizni, amit útközben elveszítettünk, és helyreállítani, amit útközben elvettek tőlünk”.

A jelentős európai támogatásból megvalósult beruházás során új épületszárnyat emeltek, ahol a természettudományos, művészeti és a technika tantárgyak élményszerű oktatását lehetővé tevő tantermek kaptak helyet. Megújultak az iskola belső terei, a tetőtérben az egyénre szabott oktatást feltételeit biztosító foglalkoztatószobákat alakítottak ki, a tornateremben pedig új sportpadlót fektettek le. A projekt részeként 100 millió forintból új bútorokat, informatikai eszközöket – köztük 25 digitális táblát -, laborberendezéseket, tan- és sporteszközöket vásároltak.

Mindeközben szerdán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz. Ebben egyebek mellett önálló oktatási minisztérium létrehozását, jelentős béremelést és a munkaterhek csökkentését sürgeti a szakszervezet. Illetve azt is megfogalmazzák, hogy az elmúlt évek tapasztalatai az érdekképviselet szerint azt mutatták, hogy a kormány eddigi struktúrájában nem volt igazán gazdája az oktatásnak. „Nem volt olyan kompetens vezető, aki szakértelmével és elhivatottságával kellőképpen tudta volna a jövő szempontjából talán a legfontosabb ágazat érdekeit érvényesíteni” – állítja  PDSZ.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.