Hollik István: aki nem tesz a Parlament alakuló ülésén esküt, nem viselhet semmilyen tisztséget sem majd

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Belpol

Azt mondja a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy nem árulnak zsákbamacskát.

Rövid, egyetlen képes üzenetből álló bejegyzést tett ki közösségi oldalára Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Ebben azt írja, hogy „aki nem tesz a Parlament alakuló ülésén esküt, nem viselhet semmilyen tisztséget sem majd”. Alighanem arra az ellenzéki oldalon zajló vitára reagál ezzel a politikus, ami a parlamenti mandátumok felvétele, az országházi alapulóülésen való megjelenés, illetve a bizottsági és egyéb parlamenti tevékenységek körül bontakozott ki az április 3-i választás óta.

A Magyar Narancsnak nyilatkozott Hadházy Ákos képviselő is a közelmúltban, a Zuglóban egyéni mandátumot szerző politikus szerint az ellenzéki képviselőknek csak bizonyos feltételek teljesülése után lenne szabad részt venniük a parlament alakuló ülésén. A politikus szerint ugyanis azon túl, hogy a választás nem volt valódi, fair és demokratikus, a megválasztott ellenzéki képviselőknek nincsenek meg az ahhoz szükséges feltételei, hogy elvégezzék a parlamenti munkájukat, azaz, hogy a hatalmat ellenőrizzék.

 

Hadházy szerint az elfogadhatatlan helyzet jelzésére szimbolikus gesztusokra lesz szükség, és ezek közé tartozhat a parlament alakuló ülésének a bojkottálása, illetve a parlamenten kívüli munka előtérbe helyezése. Ahogy a képviselő fogalmazott: „attól, hogy a parlamentben interpellálgatunk, törvényjavaslatokról szavazunk, esetleg magunk is beadunk törvényjavaslatokat, semmivel nem leszünk előrébb, tehát semmit nem veszítünk azzal, ha ezt a dolgot otthagyjuk.

Viszont nagyon sokat veszíthetünk azzal, ha a látszatát fenntartjuk, hogy ez demokrácia lenne.”

Hollik István bejegyzése alighanem az ellenzék készülő szimbolikus ellenállásának az ellehetetlenítésére irányuló kormányzati szándékot fejezi ki a maga tömörségében is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.