Számtalan történetet hallottunk már a katasztrofális helyzetű magyar oktatásról. Nehéz és kiszolgáltatott pedagógusokról és gyerekekről, aggódó szülőkről.
Most egy a helyzetét kilátástalannak látó pedagógus levele jelent meg a WMN-en, mely kiválóan illusztrálja nem csak a tanári pálya zsákutca jellegét, de a közoktatás aktuálisan kétségbeejtő állapotát is.
„Most lett elég! Sokat gondolkodtam azon, hogy abbahagyom inkább az egészet, új munkát keresek, aminek semmi köze a közoktatáshoz." Így kezdi történetét a 38 éves kétgyerekes magyartanár, aki bár imádja a munkáját, kevés ész érvet tud felsorakoztatni amellett, hogy miért is ne meneküljön, amíg még nem késő.
Lényegében végső elkeseredésében ragadott tollat, hátha másokhoz is eljut végre a tény, mekkora a baj. "És ha nem teszünk valamit, akkor még nagyobb baj lesz."
Elmondása szerint kivételes és boldog nap, ha úgy tud hazamenni, hogy nincs se rendkívüli értekezlet, se váratlan e-mail, se új tankerületi utasítás. Az jelenti az örömöt számára munkája során, mikor csak taníthat.
Ám a helyzet az, hogy jelenleg "hat kolléga hiányzik a kollektívából" – jegyzi meg a tanár.
Majd azzal folytatja, hogy emiatt hetek óta ő maga tartja az osztályában a kémia-, az erkölcstan-, és a fizikaórákat is, hetente egyszer pedig az angolt is, holott neki egyébként felsőfokú német nyelvvizsgája van. Sima ügy. Nem szorul magyarázatra. Mert nincs ember.
Mondana nemet. De az iskolai nyomásgyakorlás úgy hangzik, hogy „Meg kell oldanunk, hogy működjön az iskola, nincs mese”. "Belefér az óraszámomba, hisz munkaközösség-vezetőként, osztályfőnökként az órakedvezményeket beleszámolva húsz órám van." Vagyis ennyi lenne, csakhogy oda jutott, hogy már a napközit is ő adja.
Ráadásul van, amit eseti helyettesítés címen végez, hogy az iskolának ne kelljen túlórát fizetni, mert a 230 ezer forintos fizetésével állítólag már így is túl van fizetve.
Rengeteget dolgozik, elvállalja a plusz teendőket is, de még ez sem elég...
"Nem ezért lettem tanár! Én nem gyermekmegőrző, nem statisztikagyártó, nem adminisztrátor akarok lenni, hanem pedagógus, aki a saját szaktárgyát innovatívan, lelkesen tanítja."