A KDNP a szegényeket büntetné

  • narancs.hu
  • 2019. november 12.

Belpol

Hollik István úgy módosítaná törvényt, hogy a szülőket venné elő.

Módosító javaslatot nyújtott be az új szakképzési törvényhez a KDNP-s Hollik István, mely szerint „a kiskorú tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke, vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább a részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson”. Hollik indítványa szerint ellenkező esetben a törvényes képviselő, vagyis általában a szülő, valamennyi kiskorúnak járó támogatástól elesik”. A módosító indítvány indoklása, Holliktól nem szokatlan módon, nélkülöz mindenféle érvet. A képviselő ugyanis ezt írja: „A Javaslat szerint a kiskorú törvény képviselője részére – osztrák példa alapján – új kötelezettségként határozza meg a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”.

Arról természetesen nem esik szó, hogy a tankötelezettséget az Orbán-kormány módosította 18-ról 16 évre, amivel már eleve a szegényebb rétegeket hozta olyan helyzetbe, hogy esélyt sem hagyott a fiatalok felzárkózásának. De kereszténydemokrata politikust láthatóan nem is izgatja ez a kérdés, ő megint az szegényeken verné el a port, őket büntetné.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.