Kiskorúak veszélyeztetésével vádolt plébános: Ki jön a házamba?

  • Kovács Róbert
  • 1999. december 2.

Belpol

Kiskorúak veszélyeztetésénél bizonyára nyomósabb ok szükséges ahhoz, hogy egy papot azonnal eltiltsanak hivatásától: a dégi plébános mindmáig szabadon gyakorolhatja hivatását. A szexuális zaklatással is megvádolt pap ugyan nem jár már a dégi általános iskolába, de alakja időről időre feltűnik a szomszédos falu iskolafolyosóján. A püspökség jelenleg nem ezzel, hanem a plébános "ellenfeleinek" pénzügyeivel van elfoglalva.

"Ez az ügy nem a lapok csemegéje, ez a mi belső ügyünk. Ha esetleg ajánlhatok valami mást, akkor írjanak inkább a hatalmas és csodálatos dégi templomról, amit most újítunk föl. Reklámozzák inkább ezt, hogy adakozzanak a tető felújításához. Az idén már hétszázezer forintot költöttünk rá, de még nagyon kellene a pénz. Ebben az ügyben szívesen állok a rendelkezésükre, a keddi nap meg is felelne nekem." E szavakat formálta a vezetékes telefonhálózaton keresztül Mezei István dégi plébános a MaNcsnak. Mezei még a múlt héten is beugrott régi munkahelyére, a dégi általános iskolába, hogy a folyosón hallgatókat toborozzon hittan-szemináriumába. A gyerekek azonban szemfülesek voltak, fejükre sapkát húztak, és rendre kicsúsztak a plébános kezei közül, így az óra elmaradt.

A dégi plébános

már régóta bajban volt a hallgatói létszámmal. Öt éve tanít hittant a környéken. Az elején volt némi érdeklődés órái iránt, de az utóbbi időkben el-elmaradoztak a diákok, csak néhány lomhább nebulót tudott a hajánál, esetleg a fülénél fogva berángatni a hetes terembe, ahol folyamatosan a Jézus élete gyerekeknek című színes videofilm ment.

Idén április 14-én éppen negyedszerre ment a film, amikor elkezdődött a máig lezáratlan ügy. "Ki volt nyitva az ablak, odamentem, beszélgettem az unokatestvéremmel, a pap szólt, nem mentem oda, még egyszer szólt, odajött, megrántott, és ahogy visszarántott, úgy tört ki az ablak. Azt mondta, ha merünk szólni, abból nekünk lesz a rossz, nem neki", emlékezett az egyik hatodikos kislány, aki négy társával együtt a történteket magnóra mondta a falu kántor-énektanárának.

"Hajamnál fogva szokott beráncigálni órára. Megfigyel bennünket a menzán, amíg eszünk, és utánunk szól, hogy menjünk be. Egyszer a hajamat is kitépte, a kezében maradt. Nem akartam odaülni mellé, akkor áthúzott a széken, és beütöttem a combomat. Nagy kék folt lett rajta. A harmadikos tesómat beleültette az ölébe, és a szoknyája alá nyúlkált. Öt-tíz percig a szoknyája alatt volt a keze. Úgy viccelődik, hogy lehúzza a gatyánkat, és az egyik lánynak a bugyiját is lehúzta", mondta egy másik kislány.

A vallomások a Biblia nem rendeltetésszerű használatára is kitérnek. Az egyik kislány elmondta: egyiküknek felrepedt a fejbőre, egy másik társuknak meg púp nőtt a fején, mert a plébános többször megütötte őket a kemény fedelű Szentírással.

A plébános

félelemben tartotta a kisdiákokat

 

Az egészről talán ma sem szerez senki tudomást, ha április 14-én nem tör ki a hetes terem egyik ablaka. De kitört, és az egyik kislány szülőjét behívatták az iskolába, hogy fizesse meg a kárt. Egy másik kislány pedig felment Lázár Melinda kántor-énektanárhoz: ő bizony nem megy többet a hetes terembe, a pap ne verje és taperolja őt többet. Lázár Melinda ekkor magnót vett elő, és felvette a vallomásokat, majd a helyi körzeti orvossal megvizsgáltatta az összes hittanra járó gyereket. Az orvos szerint a látleletek teljes mértékben alátámasztották azt, amiről a gyerekek beszéltek.

A iskola igazgatónője levelet írt a megyés püspöknek: küldjenek Mezei helyett mást, de válasz máig nem érkezett. A papot nem tilthatták ki az általános iskola épületéből, mert a plébános nem pedagógusként járt oda, így az időre bízták a megoldást; arra, hogy úgyis megcsappan az érdeklődés a hittan iránt.

A plébános továbbra is próbálkozott óratartással, kevés sikerrel. Még szerencse, hogy a tanév a vége felé közeledett. A nyári szünetben Mezei István is elkerülte az iskola környékét, de szeptemberben, nem sokkal az évnyitót követően ismét feltűnt az általános iskolai folyosón az élővilágterem és a tornaöltöző közelében. És mint addig is oly sokszor, alig várta, hogy kicsengessenek, és gyerekzsivaj töltse be a folyosót.

"Dég közel ezer éve lakott település, a XVIII. század második felében a Festetics család letelepedésével indult látványos fejlődésnek. Műemlék a község katolikus temploma, plébániája műemlék jellegű épület." Mindössze ennyit tudtunk összeszedni Dégről és katolikus templomáról. Kutakodásaink során hiába merültünk el a környék történelmében, a "hatalmas és csodálatos" dégi katolikus templomról egyik bedekker sem tett említést.

A szomszédos Mezőszilason a katolikus plébánia egyáltalán nem műemlék jellegű. Ott él Mezei István plébános és renovátor, ám hiába kerestük, állítólag nem tartózkodott az épületben. Margit néni, a házvezetőnője apró kék virágos otthonkában szaladt ki elénk, megkérdezte, honnan jöttünk. Mikor meghallotta, hogy Budapestről, azonnal szavunkba vágott, és közölte, hogy a plébános meg éppen oda ment, ahonnan jöttünk, Budapestre, és hogy nagyon elkerültük egymást. Talán majd máskor.

A mezőszilasi általános iskola Mezei István egy másik munkahelye; itt is hittant tanít a kisdiákoknak. Pontosabban mostanában egy kollégája tartja az órákat, ő csak beül a terembe, hogy személyes jelenlétével is erősítse az óra szakmai hitelességét. Ám a mezőszilasi általános iskolában sem akadtunk a plébános nyomára, mindössze annyit tudtunk meg az iskola igazgatójától, hogy előző nap arra kerekezett reverendában, beugrott az iskolába, aztán hamarosan továbbtekert, mert

érdeklődés

hiányában elmaradt

a hittanóra. Mezőszilason egyébként nem haragszanak Mezei Istvánra, "különösebb probléma nem merült fel ellene". Pedig évek óta rendszeresen bejár az alsó és felső tagozatosokhoz, annak ellenére, hogy nem minden órára sikerül gyerekeket szereznie. Hogy mi zajlott a mezőszilasi órákon, arról az igazgató azért nem tud "részletekkel szolgálni", mert a hittan nem hozzájuk tartozik, csak a törvény kötelezi őket, hogy helyet biztosítsanak erre. Ők ezt megtették, és egy hátsó, eldugott épületet jelöltek ki a pap számára. Miután értesültek arról, miről beszélnek a népek, azt mondta, megkérik majd a püspökséget, ne nagyon küldjék a Mezei Istvánt hozzájuk hittanra, bár "különösebb probléma nem merült fel ellene".

A szülők feljelentése nyomán a székesfehérvári rendőrkapitányság kezdett el nyomozni, de nem találták megalapozottnak a pedofília gyanúját, csak a könnyű testi sértését. A rendőrök a szülők jelenlétében négy gyereket hallgattak ki, és megállapították: nem bizonyítható a természetellenes molesztálás vádja. A rendőrség álláspontja szerint

a plébános hiába húzta le

egyszer-egyszer a gyerekek nadrágját, és ilyenkor hiába nevetett rajtuk egy jóízűt, és hiába ültette az ölébe némelyiküket, majd simogatta őket percekig, mindez még nem jelenti teljes bizonyossággal azt, hogy szexuális zaklatás történt volna. A székesfehérvári ügyészség azonban úgy látta, alapos a gyanú arra, hogy könnyű testi sértésnél súlyosabb bűncselekmények történtek a hittanórákon, ezért júliusban új nyomozást rendelt el. Az új nyomozás szerint sem zaklatott minden kétséget kizáróan a plébános, csak veszélyeztette a kiskorúakat. Ezért a tettéért azonban nem áll bíróság elé, és nem kap büntetést sem, mert az igazságügyi orvosszakértő úgy találta, hogy a plébános elmebeteg. A betegség részleteiről nem lehet sokat tudni, mert a jelentés titkos, csak sejteni lehet, mi lehet a baj a katolikus plébánossal. Elmebaja mindenesetre nem új keletű. Többször állt ideggyógyászati kezelés alatt, egyszer a püspökségről vitte a mentő a kórházba.

A dégi általános iskola kántor-énektanára a megyei lapban úgy emlékezett: valamivel több mint egy éve változott meg a plébános magatartása, mégpedig oly módon, hogy ideges, mi több, agresszív lett. Rövid időn belül több százezres sikkasztással vádolt meg egy idős, nyugdíjas nénit az egyházközségben, majd minden létező villanyszámlát személyes ellenőrzése alá vont, aztán belekötött egy villanyszerelőbe, mindezek után lemondásra szólította fel a katolikus templom kántorát. Az érte aggódóknak azt felelte, nincs semmi baja, csak valahogy kristálytisztán érzi, hogy üldözik, és többször emlegette az

összeesküvés

szót.

A Fejér megyei katolikus püspökség egyelőre nem kapott értesítést a nyomozás lezárásáról, ezért nem foglalkoztak Mezei István ügyével. Teljes erővel vizsgálnak ellenben egy ügyet a plébános "ellenfeleinek" pénzügyeiről, és amíg ez nem tisztázódik, addig nem is lesz semmiféle döntés Mezeiről. A plébános tehát nyugodtan élheti eddigi életét, adományokat gyűjthet a templom tetejéhez, rendszeresen misézhet a környékbeli templomokban, szózatot intézhet a hívekhez, keddenként és szerdánként gyerekeket toborozhat hittanra. És készülődhet a szeretet ünnepére.

Kovács Róbert

Figyelmébe ajánljuk