Könyv

Angyalszárnycsikorgás

Halasi Zoltán: Megváltás vég nélkül

Kritika

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Halasi kvázi felfedezetlenségében közrejátszhatott kései indulása és a költői életmű kis terjedelme: első kötete 43 éves korában, 1997-ben látott napvilágot, és azóta csupán három verseskönyve jelent meg. A Megváltás vég nélkül az eddigi életműből ad válogatást, emellett jó néhány, korábban meg nem jelent vagy új költeményt is felvonultat. Halasi öntörvényű alkotó, akinek komplex költői arculatából két vonás különösen kiemelkedik: a poeta doctusé, illetve az egyéni és a kollektív szenvedést megéneklő költőé. Par excellence tudós költő, felvértezve rendkívüli, ám sosem fitogtatott formakultúrával és bámulatosan gazdag eszköztárral. Költészete zavarba ejtően kiterjedt és kuriózumokban bővelkedő műveltséganyagot mozgósít: antik görög mitológia, zsidó és keresztény teológia és vallástörténet, középkori hiedelmek, újkori történelem, és nagyjából bármi a világ- és a magyar lírából. Ebből a szempontból a leghálásabb Halasi-kötet a mostani válogatásban is nagy súllyal jelen lévő Bella Italia, amely egy pár 1980-as olaszországi nászútjának a történéseit dolgozza föl, miközben lépten-nyomon megidézi a múltat, az antikvitástól a kereszténység nagy évszázadain át az újkori és még későbbi politikai-hatalmi csatározásokig. Nemhiába tartalmaz a mostani könyv bő harmincoldalnyi jegyzetet, nagyban megkönnyítve az olvasó dolgát, aki így is sokszor úgy szédül, mint a Palestrina című vers beszélője, aki egy régi kis Fiat 600 hátsó ülésén kuporogva hallgatja a magabiztosan száguldozó sofőrt, amint VIII. Bonifác intrikáiról magyaráz (vajon ki tudja kapásból megmondani, hogy ki volt VIII. Bonifác?). Vagy ott van például a Koporsószöveg cí­mű vers, amely egy háborús traumát az óegyiptomi Halottak könyve alapján jelenít meg, mások mellett Vas István és Zelk Zoltán szövegeit is felhasználva. A nagy fokú artisztikumhoz, a költői-nyelvi virtuozitáshoz páratlan invenciózusság társul, Halasi bővelkedik a különös ötletekben: hol a lift útját követve mutatja be egy sivár társasház lakóinak életét, hol patkányok nézőpontjából ábrázolja a nászutasokat, hol nehéz női sorsokat gördít egymásra az ókortól napjainkig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.

Amerika kapitány menni

Lapzártánk után három nappal, pénteken találkozik Orbán Trumppal, így a találkozó érdemi részét és eredményeit jelen pillanatban tárgyalni nem, legfeljebb találgatni tudjuk. A magyar fél közlése szerint Amerika kapitány, Pókember és Vasember azért járulnak Trump elibe („Washington, jövünk!”), hogy meggyőzzék arról: engedje továbbra is, hogy hazánk háborítatlanul vásárolhasson nyersolajat és gázt Oroszországtól, különben… Hát ez az.