Könyv

Angyalszárnycsikorgás

Halasi Zoltán: Megváltás vég nélkül

Kritika

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Halasi kvázi felfedezetlenségében közrejátszhatott kései indulása és a költői életmű kis terjedelme: első kötete 43 éves korában, 1997-ben látott napvilágot, és azóta csupán három verseskönyve jelent meg. A Megváltás vég nélkül az eddigi életműből ad válogatást, emellett jó néhány, korábban meg nem jelent vagy új költeményt is felvonultat. Halasi öntörvényű alkotó, akinek komplex költői arculatából két vonás különösen kiemelkedik: a poeta doctusé, illetve az egyéni és a kollektív szenvedést megéneklő költőé. Par excellence tudós költő, felvértezve rendkívüli, ám sosem fitogtatott formakultúrával és bámulatosan gazdag eszköztárral. Költészete zavarba ejtően kiterjedt és kuriózumokban bővelkedő műveltséganyagot mozgósít: antik görög mitológia, zsidó és keresztény teológia és vallástörténet, középkori hiedelmek, újkori történelem, és nagyjából bármi a világ- és a magyar lírából. Ebből a szempontból a leghálásabb Halasi-kötet a mostani válogatásban is nagy súllyal jelen lévő Bella Italia, amely egy pár 1980-as olaszországi nászútjának a történéseit dolgozza föl, miközben lépten-nyomon megidézi a múltat, az antikvitástól a kereszténység nagy évszázadain át az újkori és még későbbi politikai-hatalmi csatározásokig. Nemhiába tartalmaz a mostani könyv bő harmincoldalnyi jegyzetet, nagyban megkönnyítve az olvasó dolgát, aki így is sokszor úgy szédül, mint a Palestrina című vers beszélője, aki egy régi kis Fiat 600 hátsó ülésén kuporogva hallgatja a magabiztosan száguldozó sofőrt, amint VIII. Bonifác intrikáiról magyaráz (vajon ki tudja kapásból megmondani, hogy ki volt VIII. Bonifác?). Vagy ott van például a Koporsószöveg cí­mű vers, amely egy háborús traumát az óegyiptomi Halottak könyve alapján jelenít meg, mások mellett Vas István és Zelk Zoltán szövegeit is felhasználva. A nagy fokú artisztikumhoz, a költői-nyelvi virtuozitáshoz páratlan invenciózusság társul, Halasi bővelkedik a különös ötletekben: hol a lift útját követve mutatja be egy sivár társasház lakóinak életét, hol patkányok nézőpontjából ábrázolja a nászutasokat, hol nehéz női sorsokat gördít egymásra az ókortól napjainkig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.