Közös jelölteket állít az előválasztáson az MSZP és a Párbeszéd

  • narancs.hu
  • 2021. április 28.

Belpol

Egymással inkább nem versenyeznek.

Közös jelöltekkel vág neki az őszi ellenzéki előválasztásnak az MSZP és a Párbeszéd - ezt a pártok társelnökei jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon. 

Tóth Bertalan és Karácsony Gergely be is mutatta a szövetség első két közös jelöltjét, a két női társelnököt, Szabó Tímeát és Kunhalmi Ágnest.

Mindketten inkumbens képviselők, Szabó az óbuda-békásmegyeri, Kunhalmi a 18. kerületi egyéni választókerületben nyert 2018-ban, és ugyanitt indulnának 2022-ben is.

Az előválasztási jelölteket összegző honlap szerint a 3. kerületben Szabó Tímeán kívül eddig a momentumos Turgonyi Dániel jelentette be az indulását, a 18. kerületben Kunhalmi egyik kihívója a DK-s Ferencz István lesz. 

Az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján a miniszterelnök-jelölt kérdéséről nem esett szó. Az MSZP több politikusa is azt nyilatkozta korábban, hogy támogatná Karácsony Gergely indulását, de a főpolgármester hivatalosan még nem jelentkezett be a miniszterelnök-jelöltségre.   

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.