A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) számos szabályozást alakított át, amely mögött az a megfontolás látszik, hogy a jövőben az olyan gyengébb teljesítményű intézmények és kutatók is érvényesülhetnek, amelyek és akik korábban nem feleltek meg az elvárásoknak.
Az Index belső forrásokra hivatkozva arról ír, hogy már az átalakítás kezdetén vészjósló dolgok történtek, például a MAB tagjait teljesen lecserélték, és a bizottságból a saját szakterületükön elismert személyek kerültek ki, helyükre viszont a tudományos életben kevéssé ismert vagy elismert figurák ültek be.
Ők aztán lazítottak egy sor szabályon, amely lehetővé teszi, hogy gyengébb képességű, kevésbé felkészült kollégák is egyetemi tanári címet kapjanak. Például eddig ehhez a címhez szükséges volt „az MTA doktora cím, illetve az MTA doktora címmel azonos értékű külföldi fokozat/cím; bizonyított teljesítmény”, mostantól azonban nemhogy nem feltétel az MTA doktora címmel megfelelő szint elérése, de elég annak csak egy részét (61%-át) teljesíteni.
Ami pedig a doktori iskolák vezetőit illeti, a változtatásokból jól látszik, hogy szinte bárki kerülhet egy ilyen intézmény élére: a pályázónak nem kell, hogy MTA doktora legyen és vállalhat teljes munkaidős állást máshol is. A lap informátora szerint ez utóbbi változtatás lehetővé teszi, hogy egy arra alkalmas személyt – korábbi munkahelye megtartása mellett – megvásároljanak dísz-doktoriiskolavezetőnek egy teljes munkaidős professzori állás felajánlásával.
