Még a felvizezett jogállamisági mechanizmus is komoly fenyegetés lehet Orbánnak

Belpol

Nem is olyan lehetetlen összehozni a minősített többséget a Tanácsban.

Mondhat bármit a magyar kormány és propagandasajtója, az Európai Tanács kedden elfogadott alkuja elhárította a legfontosabb akadályt az elől, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban az EU bizonyos jogállami normák tiszteletben tartásához kösse az uniós pénzek folyósítását.

Orbán Viktor akkor tudott volna keresztbe tenni a jogállamisági mechanizmusnak, ha vétójogából eredő zsarolási potenciálját kihasználva eléri, hogy az Európai Tanács deklarálja: ilyen mechanizmus nem lesz, vagy ha lesz is, a szankciók élesítéséhez egyhangú szavazás kell majd a miniszteri Tanácsban (hasonlóan a 7-es cikkely szerinti eljáráshoz).

Nem ez történt: az ET következtetései világosan kimondják, hogy az EU pénzügyi érdekeit az Unió alapszerződésének 2. cikkében foglalt értékekkel – többek közt a jogállamisággal – összhangban kell védeni, ennek fényében „feltételrendszer kerül majd bevezetésre”,

a szankciók életbe léptetéséhez pedig elég lesz a minősített többség.

Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság még 2018-ban előterjesztett javaslatáról („a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről”) folytatódhatnak az egyeztetések a Tanács és az Európai Parlament között, és ha minden a tervek szerint halad, a jogszabályt még az ősszel elfogadhatják (ehhez a Tanácsban minősített, a Parlamentben sima többség kell majd).

Ez a javaslat tényleg csak az EU-s pénzek felhasználásával összefüggő jogállami hiányosságok esetén tenné lehetővé a kifizetések felfüggesztését – ilyen például a bíróságok függetlenségének veszélyeztetése, az ügyészség nem megfelelő működése vagy a közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályok hiányosságai.

A pontos lista a jogalkotási eljárásban változhat, a szankcionálási mechanizmusnak pedig az Európai Tanács iránymutatása alapján minden bizonnyal változnia kell. Az eredeti, 2018-as javaslat még azt tartalmazta, hogy maga a Bizottság élesítheti a szankciókat – például a kifizetések felfüggesztését –, és ezt a Tanács csak minősített többséggel írhatja felül; az uniós zsargonban ezt nevezik fordított minősített többségnek. Az Európai Tanács által elfogadott szövegből viszont az következik, hogy a szankciók elindításához kell majd minősített többség a Tanácsban.

A fordított helyett a sima minősített többség előírása a megállapodás kritikusai szerint kiherélné, a gyakorlatban alkalmazhatatlanná tenné a jogállamisági mechanizmust. Ilyesféle álláspontra helyezkedett az Európai Parlament többsége is.

Ezek az aggodalmak azonban eltúlzottnak tűnnek.

Bár az ET-féle megoldás kétségkívül lelassítaná és megbonyolítaná az eljárást, a tanácsi erőviszonyokból és a szavazási szabályokból az következik, hogy még egy ilyen felvizezett mechanizmus is komoly fenyegetés lehet az autoriter tendenciákat mutató kormányokra.

Mit is jelent a minősített többségi szavazás? Tételezzük fel, hogy a Bizottság az új mechanizmus alapján a kifizetések felfüggesztésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. Ez a szankció akkor megy át minősített többséggel a Tanácsban, ha támogatja a tagállamok legalább 55 százaléka (minimum 15 ország a 27-ből), és ha a támogatók legalább az uniós népesség 65 százalékát reprezentálják. A másik oldalról nézve a blokkoló kisebbséghez 13 tagállam vagy a népesség 35 százaléka kell.

A Tanács honlapján található szavazatszámlálóval lefuttathatunk néhány elképzelt forgatókönyvet:

  • Ha a Bizottság például a magyar kormány megbüntetését javasolná, Orbán biztosan számíthatna a lengyelek és a szlovének támogatására: ez összesen 3 szavazat és a népesség 11,14 százaléka.
  • Ha hozzáadjuk a V4-ek további két tagját, Szlovákiát és Csehországot, 5 szavazatot és 14,71 százalékot kapunk.
  • Ha a jogállami szankciók ellen szavazna a fent említettek mellett Bulgária, Horvátország, Románia, a három balti állam és a jogállami-korrupciós szempontból szintén problémásnak tekinthető Málta, az még mindig csak 12 szavazatot jelentene, és a népesség 23 százalékát, a büntetés tehát továbbra is átmenne.

Mivel a négy legnagyobb tagállam – Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – az EU népességének több mint felét adja, nehéz elképzelni, hogy ezek vezetői ne tudnák összehozni a minősített többséget,

amennyiben megvan bennük a politikai akarat,

hogy fellépjenek a jogállamiságot semmibe vevő kormányok ellen.

Kérdés, hogy megvan-e? Mindenesetre, ha a Bizottság 2018-as javaslatából jogszabály lesz, a fordított minősített többség sima minősített többségre cserélésével együtt sem mondhatja majd egy uniós állam vezetője sem a saját adófizetőinek, hogy nincs eszköz a kezében, amellyel nyomást gyakorolhatna a közösség korrupt és antidemokratikus vezetőire.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."