A házigazdába is „belecsíptek” a gyulai Irodalmi Humorfesztiválon

Sorköz

Éles, kritikus és politikus volt a tizenkettedik alkalommal megrendezett Irodalmi Humorfesztivál a Gyulai Várszínházban. A szervezők szerényen „a Kárpát-medence egyik legkiemelkedőbb szépirodalmi programjának” nevezték.

A fapados repülőgépen Bilbaóba utazó kövér embert, (Mészáros) Lölőt, Bayer Zsoltot, Kövér Lászlót, Magyar Pétert és Azariah-t, és persze az idén 120 éve született József Attilát is megidézték a honi közélet történéseire szokatlanul szorosan reagáló XII. Irodalmi Humorfesztiválon, amelyet pénteken rendeztek a gyulai várban

A fesztiválon az egykori Magyar próza az ezredfordulón című produkcióból nőtt ki, 2003 óta kétévente rendezik meg. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Kukorelly Endre, Darvasi László, Csukás István, Grecsó Krisztián és Garaczi László – hogy csak a legnagyobbak közül említsük néhányat, akik az utóbbi két évtizedben felléptek itt. Az akkori és mostani szerkesztő, Elek Tibor irodalomtörténész, aki jónéhány éve immár a Gyulai Várszínház NER-kompatibilis igazgatója is, annak idején elődjével, Gedeon Józseffel találta ki, hogy a hazai és a határon túli magyar írók, költők legjavát meghívva a humort vegyítik egy nyár este-éjszaka erejéig az irodalommal.

Néhány szöveg a tizenkettő közül az irodalom közhangulatának megváltozását tükrözte. Nevezhetnénk viharnak is, mert a mintegy kétszáz fős közönség jókat kacagva reagált. Garaczi és Nagy Koppány Zsolt szövegeit, akik nem tudtak jelen lenni, a szükségből erényt kovácsolva a szomszédos megyeszékhely, Békéscsaba színházának színésze, Tege Antal tolmácsolta.

A felütés Darvasi Lászlóé volt, ahol a bemutatásnál Elek Tibor várszínházi direktornak és az est szerkesztőjének sikerült kihagyni a Darvasi-életmű legújabb, de talán legfajsúlyosabb, s mindenképpen a legmonumentálisabb művét, a háromkötetes és 1700 oldalas regényfolyamát, a Neandervölgyieket. Amikor Darvasi pamfletje végére ért, úgy éreztem, már az elején olyan magasra tette a lécet, amit a többiek kérdéses, hogyan ugranak át. Utóbb kiderült, hogy néhány halványabb pályamű ellenére, ettől nem kellett tartani. Darvasi megfordítva a szerepeket Elek Tibor sírámait, nehézségeit, küzdéseit és vívódásait adta elő páratlan humorral, de minden bántó szándék nélkül. Szólt arról, hányan szeretnének itt fellépni, s mi mindent mozgatnak meg, hogy ez sikerüljön. De arról is, előfordul, hogy szinte mindenki lebetegszik a produkció napjára. Csipkelődése arra irányult, hogy a humorfesztivál atyjának és mindenesének, Eleknek – állítólag – nem lenne semmi humora, ő nem is látta és nem hallotta az irodalomtörténész-kritikus-színházvezetőt egyszer sem egy jót nevetni. Elek viszont elegánsan tűrte, haragról szó sem volt. Darvasi mondandójában helyet kapott a nem éppen humoráról nevezetes Kövér László éppúgy, mint a fapados repülővel Bilbao felé tartó, nem feltétlenül vékony dongájú miniszterelnök.

Garaczi László szövegét – hogy miért nem készült el írása az Irodalmi Humorfesztiválra – Tege Antal tolmácsolta. Ebből kiderült, hogy a lakásához közeli óvodában lévő csöppségek zsivajának ehhez nem kevés köze van. Megtudtuk, az utóbbi évtizedekben felcserélődtek a óvodások között a nemi szerepek és immár a copfosak kergetik a kantárosokat. Jól sikerült stílusbravúr volt a Gyulán élő és országosan ismert Kiss Ottó József Attila-átköltése. A Születésnapom után című és „Játszani is engedd” mottóval ellátott majd’ ötven négysoros strófából álló és utolsó két sorában elmés szójátékokat felvonultató versében Kiss egy 57 éves asszony 32 éves házasságáról írt. Méghozzá úgy a versíráskor stílusbravúrokkal operáló a nő közben süt-főz. Vagyis, egy reneszánsz emberről van szó, akinek olasz a férje. A vers első három strófája így szól: „Nemrég ötvenhét lettem én, / költődik hát e költemény, / íme / ríme. // A konyhapulton alkotom, / egy keddi nyári alkonyon, / egész / nehéz. // Na nem maga az alkotás, / hanem, hogy dúl a nagymosás, / közben / csöndben.”

A csúcspontot az drámaírás hazai fenegyereke, Székely Csaba jelentette, aki Kiss Ottóhoz hasonlóan az évforduló József Attilához nyúlt vissza. A költő stílusában bírálta a mai magyar helyzetet, amelyre Bayer Zsolt mocskos, kioktató és lekicsinylő, mélyen sértegető stílusában válaszolt, majd jött erre még reflexióként Azariah szövege és hanglejtése és hanghordozása, lassított felvételként, hogy végül Magyar Péter sem maradjon ki. Ő József Attilát parafrazálva a Tisza szívvel című verset adta elő hatalmas nevetést és óriási ovációt kiváltva.

A mostani humorfesztiválon előadott-felolvasott írások a békéscsabai irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat, a Bárka szeptemberben megjelenő, idei 5. számában lesznek olvashatóak. Már éjjel 11 óra is elmúlt, amikor a kétrészes előadás végén összeállt a szereplő-, szerző- és szerkesztői gárda a várbelső színpadán. A lelkes és ütemes tapsot csak alig nyomta el a halk kérdés: sok vagy kevés, hogy egy ilyen előadásra (csak) kétszázan voltak kíváncsiak?

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.