A fapados repülőgépen Bilbaóba utazó kövér embert, (Mészáros) Lölőt, Bayer Zsoltot, Kövér Lászlót, Magyar Pétert és Azariah-t, és persze az idén 120 éve született József Attilát is megidézték a honi közélet történéseire szokatlanul szorosan reagáló XII. Irodalmi Humorfesztiválon, amelyet pénteken rendeztek a gyulai várban
A fesztiválon az egykori Magyar próza az ezredfordulón című produkcióból nőtt ki, 2003 óta kétévente rendezik meg. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Kukorelly Endre, Darvasi László, Csukás István, Grecsó Krisztián és Garaczi László – hogy csak a legnagyobbak közül említsük néhányat, akik az utóbbi két évtizedben felléptek itt. Az akkori és mostani szerkesztő, Elek Tibor irodalomtörténész, aki jónéhány éve immár a Gyulai Várszínház NER-kompatibilis igazgatója is, annak idején elődjével, Gedeon Józseffel találta ki, hogy a hazai és a határon túli magyar írók, költők legjavát meghívva a humort vegyítik egy nyár este-éjszaka erejéig az irodalommal.
Néhány szöveg a tizenkettő közül az irodalom közhangulatának megváltozását tükrözte. Nevezhetnénk viharnak is, mert a mintegy kétszáz fős közönség jókat kacagva reagált. Garaczi és Nagy Koppány Zsolt szövegeit, akik nem tudtak jelen lenni, a szükségből erényt kovácsolva a szomszédos megyeszékhely, Békéscsaba színházának színésze, Tege Antal tolmácsolta.
A felütés Darvasi Lászlóé volt, ahol a bemutatásnál Elek Tibor várszínházi direktornak és az est szerkesztőjének sikerült kihagyni a Darvasi-életmű legújabb, de talán legfajsúlyosabb, s mindenképpen a legmonumentálisabb művét, a háromkötetes és 1700 oldalas regényfolyamát, a Neandervölgyieket. Amikor Darvasi pamfletje végére ért, úgy éreztem, már az elején olyan magasra tette a lécet, amit a többiek kérdéses, hogyan ugranak át. Utóbb kiderült, hogy néhány halványabb pályamű ellenére, ettől nem kellett tartani. Darvasi megfordítva a szerepeket Elek Tibor sírámait, nehézségeit, küzdéseit és vívódásait adta elő páratlan humorral, de minden bántó szándék nélkül. Szólt arról, hányan szeretnének itt fellépni, s mi mindent mozgatnak meg, hogy ez sikerüljön. De arról is, előfordul, hogy szinte mindenki lebetegszik a produkció napjára. Csipkelődése arra irányult, hogy a humorfesztivál atyjának és mindenesének, Eleknek – állítólag – nem lenne semmi humora, ő nem is látta és nem hallotta az irodalomtörténész-kritikus-színházvezetőt egyszer sem egy jót nevetni. Elek viszont elegánsan tűrte, haragról szó sem volt. Darvasi mondandójában helyet kapott a nem éppen humoráról nevezetes Kövér László éppúgy, mint a fapados repülővel Bilbao felé tartó, nem feltétlenül vékony dongájú miniszterelnök.
Garaczi László szövegét – hogy miért nem készült el írása az Irodalmi Humorfesztiválra – Tege Antal tolmácsolta. Ebből kiderült, hogy a lakásához közeli óvodában lévő csöppségek zsivajának ehhez nem kevés köze van. Megtudtuk, az utóbbi évtizedekben felcserélődtek a óvodások között a nemi szerepek és immár a copfosak kergetik a kantárosokat. Jól sikerült stílusbravúr volt a Gyulán élő és országosan ismert Kiss Ottó József Attila-átköltése. A Születésnapom után című és „Játszani is engedd” mottóval ellátott majd’ ötven négysoros strófából álló és utolsó két sorában elmés szójátékokat felvonultató versében Kiss egy 57 éves asszony 32 éves házasságáról írt. Méghozzá úgy a versíráskor stílusbravúrokkal operáló a nő közben süt-főz. Vagyis, egy reneszánsz emberről van szó, akinek olasz a férje. A vers első három strófája így szól: „Nemrég ötvenhét lettem én, / költődik hát e költemény, / íme / ríme. // A konyhapulton alkotom, / egy keddi nyári alkonyon, / egész / nehéz. // Na nem maga az alkotás, / hanem, hogy dúl a nagymosás, / közben / csöndben.”
A csúcspontot az drámaírás hazai fenegyereke, Székely Csaba jelentette, aki Kiss Ottóhoz hasonlóan az évforduló József Attilához nyúlt vissza. A költő stílusában bírálta a mai magyar helyzetet, amelyre Bayer Zsolt mocskos, kioktató és lekicsinylő, mélyen sértegető stílusában válaszolt, majd jött erre még reflexióként Azariah szövege és hanglejtése és hanghordozása, lassított felvételként, hogy végül Magyar Péter sem maradjon ki. Ő József Attilát parafrazálva a Tisza szívvel című verset adta elő hatalmas nevetést és óriási ovációt kiváltva.
A mostani humorfesztiválon előadott-felolvasott írások a békéscsabai irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat, a Bárka szeptemberben megjelenő, idei 5. számában lesznek olvashatóak. Már éjjel 11 óra is elmúlt, amikor a kétrészes előadás végén összeállt a szereplő-, szerző- és szerkesztői gárda a várbelső színpadán. A lelkes és ütemes tapsot csak alig nyomta el a halk kérdés: sok vagy kevés, hogy egy ilyen előadásra (csak) kétszázan voltak kíváncsiak?
