Magyar Narancs: Az utóbbi időben vegyesen váltották egymást a kisebb megmozdulások és a többezres tömeget megmozgató tüntetések. Lényegében másfél hónapja rendszeresen tüntetnek Magyarországon. Szerintetek mi a fontosabb: az, hogy egy tüntetésre minél többen kimenjenek, vagy az, hogy folyamatosan hallassák az emberek a hangjukat addig, amíg nem történnek érdemi változások?
Bernáth László: Szerintem az a legfontosabb, hogy több csoport is tudjon önállóan, kreatív módon tiltakozni, és minél több szervezet és állampolgár aktivizálódjon ilyen szempontból. Ha ez adott, akkor teljesen mindegy, hogy mennyien vannak, mert természetes lesz, hogy vannak kisebb és nagyobb tüntetések egyaránt. Az lenne az egésznek a lényege, hogy az állampolgárok visszaszerezzék a közéletet, mert a parlament egy majomházzá silányult, durva kormánypárti többséggel. Azt gondolom, hogy az embereknek szükségük van egyfajta demokráciaélményre, egy helyre, térre, ahol elmondhatják a véleményüket, mert az Országgyűlésre nem lehet számítani, hiszen az már csak egy ész nélküli szavazóhivatal.
Mekler Zsuzsa: A tüntetések mellett egyébként fontos, hogy az utóbbi időben egyre több közéleti témával foglalkozó esemény van, illetve olyan helyek is otthont adnak ilyen jellegű beszélgetéseknek, előadásoknak, amelyek korábban csak kulturális témákkal foglalkoztak.
MN: Budapesten rövid idő alatt sokszor és sokan kimentek tüntetni. Ha jól emlékszem, Vágó Gábor mondta azt vasárnapi beszédében, hogy ez a dolog lassan szintet fog lépni. Ti hogy látjátok ezt?
Mekler Zsuzsa: Ez egy nagyon nehéz kérdés, ami nyilván minket is foglalkoztat, hogy milyen egyéb formái vannak a lehetséges nyomásgyakorlásnak.
Lehotai Orsolya: Eddig még nem vontak vissza egyetlen törvényt sem, viszont nem csak az a célja egy-egy ilyen tüntetésnek, hogy egyik napról a másikra megváltozzon valami, vagy a kormány belássa, hogy nem jó úton jár. Már önmagában az is fontos, hogy ennyi ember a magáénak érez párhuzamosan több ügyet is. Az, hogy változzon valami, egy folyamat része, és egyre inkább az látszik, hogy nem lehet másokra várni, akik majd helyettünk csinálnak valamit. Ha változást szeretnénk, akkor azt magunknak kell elkezdeni.
Az interjút teljes terjedelmében az e heti Magyar Narancsban olvashatják.
