"Ahhoz, hogy önálló és hatékony politikai szereplőként tudjon működni és megjelenni, egyszerűen muszáj közgyűlési többséget szereznie" - mondta a Narancsnak Tarlós István egyik közeli munkatársa, aki szerint a leendő főpolgármesternek főleg a városüzemeltetési struktúra átalakításáért fontos, hogy meglegyen a legalább 17 fideszes képviselő a (főpolgármesterrel együtt) 35 fős közgyűlésben. A városüzemeltetésért felelős lehetséges főpolgármester-helyettes, György István stábja által kidolgozott rendszer lehet "Tarlós igazi politikai teljesítménye, amit a kormányzati akarattól és a korábbi beruházásoktól független produktumként felmutathat" - folytatta a főpolgármester kampányát közelről követő forrásunk.
Tarlós és a jogi végzettségű, korábbi kőbányai polgármester, György reményei szerint az új - a Fidesz környezetében szokatlanul hosszú ideje, két éve csiszolódó - struktúra kiépülésével már az első ciklus végére átláthatóbbak, egyben csökkenthetők lesznek Budapest üzemeltetési kiadásai. Ezzel oldható lesz a város pénzügyi függősége a hitelezőktől és a központi költségvetéstől egyaránt. Forrásaink állítják, hogy őszinte félelem él a fővárosi Fideszben a város pénzügyi állapota, a költségvetési mozgástér miatt. Emiatt aztán újra meg újra túlzásokba esik Tarlós és kampánycsapata, például amikor a négyes metró első szakaszáról beszélve 100 milliárdos, míg az önkormányzatnál 400 milliárdos forráshiányt emleget. Noha a főváros pénzügyi helyzete viszonylag stabil (a Moody's és a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítők évről évre jó eredménnyel értékelik), a nagyberuházások, az uniós projektek, illetve a nagy volumenű beszerzések (mint az Alstom metrószerelvényei) megkötik az önkormányzat kezét. Ráadásul ezek miatt hátramutogatni is csak módjával lehet majd, hiszen a Fidesz e kötelezettségek 90 százalékát megszavazta hajdanán. Mindezért az új városvezetés a 2011-es központi költségvetés előkészületei során sarokba szorulhat, hiszen a közvetlen kifizetési problémákkal küzdő, működését is csak hitelből finanszírozni képes BKV életben maradása kizárólag a kormányzattól függ. A Nemzeti Együttműködés Rendszere persze nyilván nem hagyná cserben a BKV-t, de az sem valószínű, hogy normatív keretek között dotálja majd a rendre évi 40 milliárd veszteséget termelő vállalatot és gazdáját - így is csökkentve az utóbbi politikai kiszolgáltatottságát.
Erős
György elképzelései szerint egy városüzemeltetési központ (BVK) jön létre, amely holdingként tömörítene kilenc, fővárosi tulajdonban lévő közműcéget, köztük a Főtávot, a Főkertet és a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t is. S egy új cég is beépülne a közműholdingba: György szerint a Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. működésének az lesz a célja, hogy a főváros - mint energiaigénylő - minél nagyobb kontingens képviseletében jelenjen meg a szabadpiacon. Hasonló struktúra kialakítását tervezik a közlekedési felügyeletnél is: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. jogi személyként őrködne az összes fővárosi közlekedési szerv felett, és koordinálná működésüket: megrendelőként meghatározná a menetrendeket, a tarifákat és a szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásokat. (Jelenleg még folyik az egyeztetés a minisztérium képviselőivel, a MÁV-val és a Volánnal való regionális együttműködésről.) A BKK felügyelete alá tartozó alvállalatok - mint például a BKV - csak szolgáltató szerepben jelennek meg. A beolvasztott cégek igazgatósága megszűnik, és egy központi igazgatóság felügyeli a struktúrát; a felügyelőbizottságok viszont az egyes cégeknél megmaradnak, s kimondott politikai szándék, hogy ezekben a testületekben az ellenzéki többség biztosítva legyen. "Előbbre való feladat ez az önkormányzati rendszer közigazgatási szempontú felülvizsgálásánál" - erősítette meg kérdésünkre György István, hogy közjogi értelemben 2014-ig biztosan nem lesz változás sem a kerülethatárokban, sem a főváros és a kerületek közötti kompetenciákban. Az új struktúra középtávon működőképes lehet, ezt még baloldali politikusok is elismerték a Narancsnak, akik György Istvánt korrekt politikusként emlegetik. "Nem gondolja, hogy mindenhez ért, és már felmérte, milyen nehéz dolga lesz. Rendszeresen jár be Ikvai-Szabó Imréhez, órákon át egyeztetnek" - árulkodott egyik forrásunk, aki "a bürokrácia ésszerű megnyirbálásán túl" nem számít tömeges kádercserékre a Városházán. Arról egyelőre nem hallani, kik kerülhetnek az egyes holdingcégek élére, ebben a kérdésben informálisan Orbán Viktor környezetében születik döntés.
Erősebb
Tarlós Atkári Jánost is szerette volna komolyabb pozícióba helyezni, de Demszky Gábor korábbi helyettese csak külső tanácsadóként vállalta a felkérést. (Tarlós már a 2006-os kampány előtt konzultált Atkárival a közműcégek kezeléséről, a fővárosi apparátus állapotáról és az anyagi helyzetről.) Kapcsolatuk korábban - amikor Tarlós óbudai polgármesterként viaskodott a városvezetéssel - nem volt felhőtlen, de az utóbbi négy évben rendszeresen egyeztetnek, Atkári számos írásos beszámolót is készített Tarlósnak. Atkári újbóli felbukkanása több okból is meglepő. Egyrészt Tarlós rendszeresen a korábbi részleges közmű-privatizációs szerződések (elsősorban a Főgáz) felülvizsgálatát sürgeti, miközben az önkormányzat által bonyolított összes privatizációs ügylet név szerint a korábbi helyetteshez köthető (még ha nem is mindegyik magánosítás alakult Atkári kedve szerint). Másrészt - igaz, ez írható a kampány számlájára is - Tarlós rendre közvetlen támogatásáról biztosítja az alulfinanszírozott közintézményeket, Atkári viszont tartja magát az általa 1995-ben kialakított szigorú pénzügyi modellhez, melynek alapvetése, hogy a folyó kiadások és bevételek különbsége, a működési eredmény fejlesztésekre, beruházásokra szánt tartalékot képez. Ez az utóbbi években a költségvetés 11-12 százalékát jelentette, durván 45 milliárd forintot. Így is "évről évre 14-15 milliárd hiányzik ahhoz, hogy a főváros konszolidálatlan megközelítésű egyensúlyi helyzetét tartani lehessen" - mondta lapunknak Atkári János, hozzátéve: épp az az összeg hiányzik a tartalékból, ami a főváros által üzemeltetett eszközállomány folyamatos amortizációja során mint költség keletkezik. Egyelőre legföljebb sejthető, hogy Tarlós tartja majd az Atkári-féle szigorú pénzügypolitikát, máskülönben Atkári aligha vállalta volna a feladatot - a gazdasági kérdéseken kívül ugyanis kevés dologban értenek egyet.
Megkerülhetetlennek tűnik - s ezt óvatosan Tarlós is vállalja - egyes közlekedési szolgáltatások tervszerű privatizációja, még ha a "privatizáció" kifejezést a leendő főpolgármester érthetően nem is nagyon erőlteti. Atkári szerint szinte minden - monopolhelyzetet nem előidéző - közüzemi ágazat privatizálható lenne, s bár e nézetét Tarlós aligha osztja, a főváros később szélesebb körű magánosítási intézkedésekre is rákényszerülhet. "Az önkormányzat jellegénél fogva különböző szerepeket kell, hogy megjelenítsen: törvény kötelezi a közszolgáltatások nyújtására, neki kell megszerveznie a közszolgáltatást, neki kell kidolgoznia annak szabályait, ő az árhatóság is egyben, és meghatározó területeken tulajdonosa is annak a szervezetnek, amely a szolgáltatást nyújtja. Egyszerre üzemeltet, ellenőriz és védi a fogyasztói érdekeket. Szükségszerű, hogy szerepzavarba kerül, és képtelen racionálisan, transzparensen működni" - ér-velt Atkári a részleges privatizáció mellett.
Legerősebb
Szeptember elején - máig ismeretlen okból - elmaradtak a formális egyeztetések Tarlós és Orbán között a főváros és a kormány együttműködéséről, így egyelőre nem tudni, milyen - Budapest és a kormány viszonyát tisztázó - törvénymódosító javaslatot szeretne elfogadtatni a parlamenttel Tarlós. Az biztos, hogy van kormányzati szándék a négyes metró első szakaszának befejezésére, de ennél többre aligha vállal garanciát Orbán. Anno épp az első Fidesz-kormány vezette be az "adóerő-képesség" fogalmát, amelynek a változó arányszámai határozzák meg, hogy egy önkormányzat mennyi kiegészítést kap a személyi jövedelemadón felül, illetve mennyit vonnak el tőle. (A magasabb jövedelemmel rendelkező önkormányzatok arányosan kisebb mértékű állami hozzájárulásban részesülnek.) Ezt az intézkedést a fővárosi politikusok már akkor Budapest-ellenes támadásként értékelték, s ennek értelmében ma a budapesti adózók személyi jövedelemadójának mindössze 2,5 százaléka kerül a 24 budapesti önkormányzat kasszáiba (körülbelül 5,5 százaléka pedig a vidéki önkormányzatokhoz jut). Így ma egy fővárosi polgár átlagosan kétszer annyi adót fizet, mint egy vidéki - de a parlamenti többség majdani döntésének függvényében ez még drasztikusabb is lehet. Orbánnak persze ezen túl is temérdek eszköze volna a főváros sakkban tartására, de fideszes forrásunk elmondása alapján "nyugodt viszonyra törekszik majd, egyszerűen csak nem kap pénzt a főváros, mert nem lesz miből adni. Annyira fog huzakodni, amennyire a szocik is huzakodtak Demszkyvel. Politikailag Tarlós semmiféle veszélyt nem jelent Orbánra" - nyilván azért is lesz ő a főpolgármester.
Városházi forrásunk szerint a miniszterelnök kifejezetten szerette volna Rogán Antalt főpolgármester-helyettesi poszton látni. (Tarlós és a fővárosi lista negyedik helyét megkapó Rogán köztudottan nem szívelik egymást, s ebből nem csinálnak titkot a frakción belül sem.) A párton belül senkit nem lepett meg, hogy Rogán visszakozott a helyettesi pozíciótól (mondván, ő hűséges az általa vezetett Belvároshoz), de többen legalább ennyire biztosra veszik, hogy 2014-ben Tarlós alternatívájaként lép majd fel. Persze, ha Orbán Viktor is úgy akarja.
Mesteremberek
Augusztus 24-én, kampányirodájának megnyitóján Tarlós István csak egy főpolgármester-helyettesét nevezte meg hivatalosan: György István az újragondolt üzemeltetési struktúra kialakításáért lesz felelős. Még nem tudni, rajta kívül hány helyettes dolgozik az új városvezetésben. Ahogy várható volt, nem az Orbánnal és Tarlóssal is mosolyszünetet tartó Pokorni Zoltán, hanem Csomós Miklós, a fővárosi önkormányzat oktatási bizottságának eddigi fideszes alelnöke felügyeli a fővárosban az oktatás és a kultúra területét. Formálisan a kereszténydemokrata Bagdy Gábor kezeli a főváros pénzügyeit, a pozícióhalmozóként ismert Ughy Attila lesz kompetens a városképpel kapcsolatos kérdésekben, de beosztásuk egyelőre nekik sincs. 'ket "Tarlós embereiként" jellemzik, viszont Pesti Imre inkább az országos vezetéshez kötődik; várhatóan ő fogja vezetni azt a holdingot, amely az egészségügyi intézmények és szolgáltatások köré szerveződik. Ennek részletei egyelőre homályosak, az elképzelésről a Fidesz fővárosi frakcióján belül is komoly vita zajlik - a hírek szerint "Mikola István már forrong".
