Könyv

Elmondható

Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan

  • Pálos György
  • 2025. július 30.

Kritika

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Ebben az időszakban e kis ország, bár elvesztette teljes szuverenitását, látszólag képes még valamennyi önállóságra, különösen a belpolitikájában. A király még a helyén maradhatott.

A megszállástól függetlenül, vagy éppen annak hatására Harriet férje, Gerhard önszántából csatlakozik pilótaként a Luftwafféhoz, hogy a finnek oldalán harcoljon a bolsevik veszedelem ellen az északi háborúban. Harriet Gerhardra ideális férjként, apaként és hős katonaként tekint, akire büszkén nézhetnek majd fel a fiai. Ám az idill hamar véget ér, az egyik bevetésen találat éri Gerhard gépét, s hősi halált hal. Harriet összeroppan a veszteségtől, fiait ideiglenesen egy intézetben helyezi el, és Németországba utazik szintén dán barátnőjéhez, Gudrunhoz, aki magas rangú katonatiszt feleségeként éli napjait Münchenben, Hitler hatalmának kilencedik évében, elit villában lakik, s a rendszer biztosította alkalmazottakkal (hadifoglyokkal), valamint alkohol és kábítószerek fogyasztásával. Ebben a környezetben a háborúzó ország szegénységéből és ellátási zavaraiból is keveset észlel. Ez a vizit, különösen az utókor történelmi tapasztalatainak birtokában őrültségnek is tűnhet, ám Harriet világlátásával eleinte összeegyeztethető. Mi több, harciasságot, bátorságot, nonkonformizmust sugall, összhangban a fiatal özvegy személyiségével. A harmincas évei elején járó kétgyermekes, dekoratív Harriet emléktúraként, traumafeldolgozásként tekint a látogatásra. Biztos erkölcsi alapokból építkezik, de arról, hogy miért harcolt Gerhard oly elszántan a szovjetek ellen, s mit jelent az, hogy Németország számos európai állammal vív háborút, nem gondol semmit. Vagyis próbál semmit sem gondolni. Ő csak egy feleség a férfiak uralta világban. Abban sem lát kivetnivalót, hogy a hitleri Németország özvegyi nyugdíjából tartja fenn magát és gyerekeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.