Könyv

Elmondható

Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan

  • Pálos György
  • 2025. július 30.

Kritika

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Ebben az időszakban e kis ország, bár elvesztette teljes szuverenitását, látszólag képes még valamennyi önállóságra, különösen a belpolitikájában. A király még a helyén maradhatott.

A megszállástól függetlenül, vagy éppen annak hatására Harriet férje, Gerhard önszántából csatlakozik pilótaként a Luftwafféhoz, hogy a finnek oldalán harcoljon a bolsevik veszedelem ellen az északi háborúban. Harriet Gerhardra ideális férjként, apaként és hős katonaként tekint, akire büszkén nézhetnek majd fel a fiai. Ám az idill hamar véget ér, az egyik bevetésen találat éri Gerhard gépét, s hősi halált hal. Harriet összeroppan a veszteségtől, fiait ideiglenesen egy intézetben helyezi el, és Németországba utazik szintén dán barátnőjéhez, Gudrunhoz, aki magas rangú katonatiszt feleségeként éli napjait Münchenben, Hitler hatalmának kilencedik évében, elit villában lakik, s a rendszer biztosította alkalmazottakkal (hadifoglyokkal), valamint alkohol és kábítószerek fogyasztásával. Ebben a környezetben a háborúzó ország szegénységéből és ellátási zavaraiból is keveset észlel. Ez a vizit, különösen az utókor történelmi tapasztalatainak birtokában őrültségnek is tűnhet, ám Harriet világlátásával eleinte összeegyeztethető. Mi több, harciasságot, bátorságot, nonkonformizmust sugall, összhangban a fiatal özvegy személyiségével. A harmincas évei elején járó kétgyermekes, dekoratív Harriet emléktúraként, traumafeldolgozásként tekint a látogatásra. Biztos erkölcsi alapokból építkezik, de arról, hogy miért harcolt Gerhard oly elszántan a szovjetek ellen, s mit jelent az, hogy Németország számos európai állammal vív háborút, nem gondol semmit. Vagyis próbál semmit sem gondolni. Ő csak egy feleség a férfiak uralta világban. Abban sem lát kivetnivalót, hogy a hitleri Németország özvegyi nyugdíjából tartja fenn magát és gyerekeit.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.