Magát kötbérezi a BKK

Motivációs eszközök

  • Zsidai Péter
  • 2013.01.13 12:12

Belpol

Nem bánik kesztyűs kézzel a BKV-val a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., októberig több mint ötmillió forint kötbért fizettetett ki vele - holott jóformán a saját cége, mivel májustól a BKK átvette a BKV vagyongazdálkodása feletti ellenőrzést, igazgatóságába, felügyelőbizottságába a saját embereit ültette.

A BKK Zrt. és a BKV Zrt. májusban kötötte meg a nyolc évig érvényes új közszolgáltatási szerződést (KÖSZ), ami alapján a BKK megrendeli az utaztatási személyszállítási szolgáltatásokat a BKV-tól. A Fidesz fővárosi városüzemeltetési modelljében a BKK klasszikus megrendelői szerepre korlátozódott volna, ám ezt mára jócskán kinőtte a központ. A szerződés már az elején tisztázza, ki az úr a fővárosi tömegközlekedésben: "A BKK a BKV felett a vagyonkezelési joga révén olyan ellenőrzést gyakorol, amely számára lehetővé teszi az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületekben való képviselet biztosítását, továbbá a stratégiai döntésekre és az egyedi irányítási döntésekre gyakorolt tényleges hatást és ellenőrzést." Továbbá ha a BKV nem a megállapodás szerint teljesít, meghatározott forintkötbért fizet. Megvan az ára annak, ha koszos a busz, vagy ha a sofőr nem mondja be, melyik megálló következik. A bírságolást gyakorlatilag forráselvonásként érvényesíti a BKK: a kötbér összegével kevesebb pénzt ad működésre a BKV-nak.

A KÖSZ-ben a BKK nagyvonalúan a BKV-ra testálja, hogy biztosítsa az eszközpark felújítását, karbantartását, cseréjét. Pedig a források, így a legnagyobb tételnek számító 45-50 milliárd forintos jegyárbevétel, már nem a BKV, hanem a BKK számlájára kerülnek, mivel ezt az üzletágat is elvette a BKV-tól.

Oldd meg magad!

A BKV-tól megrendelt személyszállításnak szigorú feltételeket szabtak. A menetteljesítmény és üzemóra mellett a BKK figyeli a menetrendi pontosságot, az utaselégedettségi indexet, a "járművek által okozott maximális környezetszennyezés, a kibocsátott káros anyagok mennyiségéből képzett mutatószámot", a baleseti és biztonsági statisztikák mutatószámait, a jogosulatlanul utazók arányát, és nem utolsósorban az akadálymentesen igénybe vehető szolgáltatásokat. Mindezt annak tudatában, hogy a BKV lerobbant járműállománnyal és infrastruktúrával rendelkezik. Sajátos, ha a BKV-t a rozsdás buszok, szerelvények, a harminc éve fel nem újított és emiatt helyenként 15 kilométeres sebességkorlátozásokat - így menetidő-hosszabbodást, menetteljesítmény-csökkenést - produkáló 3-as metró vágányai miatt kötbéreztethetik. Vagy ha azért kap kevesebb forrást a BKK-tól, mert a metró a felszínről szinte megközelíthetetlen kerekes székkel, kevés az alacsony padlós busz, a flotta java a káros anyagot kipöfögő Ikarusokból áll - e problémákat a legatyásodott BKV saját erőből évtizedek óta képtelen kezelni. Az is fura, hogy a potyázás elszaporodásáért is büntetheti a BKK a BKV-t, miközben a jegyellenőrzést immár a BKK végezteti. A Narancs értesülése szerint egy alkalommal azért kapott bírságot a BKV, mert az egyik buszra nem megfelelő módon került fel a BKK matricája.

A BKK a Narancsot arról tájékoztatta, hogy májustól szeptember végéig összesen 5375 ezer forint kötbért szabtak ki a BKV-ra. (Egészen pontosan 687 eset miatt rótták ki, ebből 197 a járművel, 490 a járművezetővel kapcsolatos szabálytalanság volt.) Ez egyébként értesüléseink szerint várhatóan a kisebbik büntetési csomag, mivel nincs benne a menetkimaradások miatt kivetett kötbér, amit az év végén zúdítanak majd a BKV nyakába. Itt érdemes megjegyezni, hogy sok busz azért nem tud elindulni, mert a karbantartók alkatrész híján nem képesek megfelelő műszaki állapotba hozni a járművet, vagy a busz egyszerűen alkalmatlan a közlekedésre. A javítás színvonalának fenntartásához amúgy szintén a BKK-tól érkezik a pénz a működési forrás részeként - vagy nem érkezik, de erről később. A BKV-nak gyakorlatilag megszűnt a pénzügyi mozgástere, a KÖSZ-ben rögzítettek szerint a BKV költségeit a BKK kontrollálja.

Nemes Gábor, a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a BKK irreális feltételeket szabott a szerződésben, amelyet - tudomása szerint - május óta többször módosítottak. Azzal is kurtították a BKV büdzséjét, amikor arra kötelezték, hogy a maximum 4 százalékosra növelhető üzemi nyereséget hitelek kamatterheire kell fordítania a cégnek. Nemes úgy látja, a BKK nem vette figyelembe, milyen nehéz anyagi helyzetben van a BKV. Nemes a szerveződő sztrájkra utalva megjegyezte (a munkabeszüntetést a várhatóan egymilliárd forint béren kívüli juttatások ki nem fizetése miatt helyezték kilátásba a szakszervezetek): különösen hat, amikor a BKK saját likviditási gondjaira hivatkozik, miközben a közszolgáltatási szerződés szerint nem tehetné meg, hogy nem fizet az elvégzett szolgáltatásért.

Mindig a másik

Ami valóban így van, de egy kivételt azért egyoldalúan engedélyezett magának a BKK: "Ha a főváros éves költségvetési koncepciójának vagy költségvetési rendeletének elfogadását követően a BKK úgy ítéli meg, hogy a kompenzációnak megfelelő ellentételezést nem fogja tudni nyújtani a szolgáltató részére."

A BKK nem tartja soknak a BKV-ra rótt bírságokat. "(...) a kötbérértékek határai ugyanis nem új járművekhez és jó állapotú infrastruktúrához, hanem a budapesti viszonyokhoz és a korábbi bázisértékekhez vannak viszonyítva. Lényegében tehát csak a helyzet elkerülhető romlásáért számítunk fel kötbért, ami nem büntetési célú, hanem azt célozza, hogy motivált legyen a BKV és annak menedzsmentje a jobb teljesítményben". A kötbéreket nem a műszaki karbantartás rovására fizetik ki. "Vitézy Dávid javaslatára a BKV igazgatósága (a hattagú testület felét a BKK adja: Vitézy Dávid vezérigazgató, helyettese, Somodi László, valamint Mihálszky Gábor, a tömegközlekedési divízió vezetője - Zs. P.) úgy döntött, hogy a kötbérek mértéke a BKV vezetőinek egyik legfontosabb, 50 százalék súlyú prémiumcélja. Tehát amennyiben a kötbérek a vezetők prémiuma összegének 50 százalékát nem haladják meg, a kötbéreket végeredményben a cégvezetők jövedelme terhére fizeti a cég, ez pedig így valós motivációt jelent a menedzsmentnek a járatkimaradások és egyéb szabálytalanságok visszafogására" (sic!) - érvel a BKK.

A BKK egyébként a fővárosi közösségi közlekedésben száz buszszal részt vevő VT Transman Kft.-t (VTT) is bírságolja, amely jövő tavasztól további 150 busszal száll be a személyszállításba. A VTT májustól szeptember végéig 74 eset miatt kapott büntetést, összesen 1 millió 170 ezer 643 forintért; a szabálytalanságok többsége (57 eset) a járművezetővel kapcsolatos panasz volt.

A BKK nemcsak a kötbérrel vesz ki pénzt a BKV kasszájából, hanem azzal is, amikor késve utalja a működési támogatást - önmagát persze nem szankcionálja késedelmes teljesítés esetén. Novemberben egynapos késéssel érkezett meg egymilliárd forintnál nagyobb összeg a BKV számlájára, amiből határidőre kellett teljesíteni a hiteltartozás esedékes részletét. Napra pontosan kell meghatározni, mikor utal a cég a hitelező banknak, és mivel a BKK késett, a BKV-nak 5 millió forint késedelmi díjat kellett fizetni: az első kötbércsomagnak megfelelő összeget. A BKK ennél is a BKV-ra hárítja a felelősséget. "A november havi kompenzáció kifizetése kapcsán történt meg először, hogy egy nappal később került utalásra az előzetesen egyeztetett összeg, ám a számla BKK-hoz történő beérkezése - vagyis annak a BKV általi megküldése - nem a szerződésnek megfelelően, hanem azt követően egy héttel késve történt meg, viszont a szabályoknak megfelelő számlaigazolási folyamatnak végbe kellett mennie ahhoz, hogy a számla utalásra kerülhessen. Az egynapos, jelentősnek nem nevezhető késedelem tehát nem a BKK hibájából következett be" - tudatta a Naranccsal a BKK. És mint kifejtették, nem is a főváros hibájából, jóllehet a BKK a következőket hozta tudomásunkra: "Havi likviditási terv alapján a BKK meghatározza a támogatási igényét a főváros felé, melyben a feladatellátáshoz kapcsolódó összes pénzügyi kötelezettség, így a BKV-nak fizetendő havi kompenzáció is szerepel. Amennyiben a támogatás nem érkezik be a BKK számlájára időben, úgy a kifizetéseit is át kell, hogy csoportosítsa, illetve késleltetnie kell."

A BKK szerint összességében nem a BKV-t, hanem a BKK-t érte késedelmes fizetésből eredő likviditási kár, mégpedig azért, mert a közszolgáltatási szerződés májusi életbelépése előtt a BKV számos olyan jegyet és bérletet adott el, amelyek felhasználására május után került sor, az árbevétel arányos részét azonban nem adta át az értékesítésre jogosult BKK-nak. A BKK összesítése szerint ez 6 milliárd forintot meghaladó tartozás. A BKK mindezt annak ellenére követeli a BKV-tól, hogy közben megjegyzi: "A pénz beérkezése esetén természetesen azt a BKV és a közszolgáltatásaink finanszírozására, és nem más célra használnánk." Azaz visszaadnák a BKV-nak.

Arra a 3 milliárd forintra viszont nem kap fedezetet a BKV a BKK-tól, ami tavalyi adóhátraléka miatt keletkezett, és amelyre a NAV fizetési haladékot adott. Bár az erre vonatkozó döntés tavaly a felerészben BKK-tagokkal működő BKV-igazgatóságon átment, a BKK mégsem vesz tudomást a jókora hiányról, és nem fogja kifizetni.

Neked ajánljuk