Fogyatékkal élőket ellátó civilek állami támogatása

Kimaradt sor

  • Matkovich Ilona
  • 2013.01.13 12:12

Belpol

Nem vagyunk láthatatlanok - hirdette magáról a november közepétől naponta félszáz, láthatósági mellényt viselő fogyatékkal élő az Országházban. Akciójukra azért volt szükség, mert sokáig úgy tűnt, hogy a fogyatékosokat segítő 66 civil szervezet az eddigi kétmilliárd helyett nulla forint állami támogatást kap januártól.

Dávid korábban sosem vett részt figyelemfelkeltő akcióban, egy november végi napon azonban több társával együtt ő is láthatósági mellényben járta be az Országház termeit, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a fogyatékosokat segítő civil szervezetek ellehetetlenülésére. A 34 éves, önálló mozgásra képtelen fiatalember 14 éve a Csömöri Rehabilitációs Központ lakója. Szülei dolgoznak, de hetente kétszer fejlesztő foglalkozásokra viszik a Bliss Alapítványhoz, illetve művészetterápiára a Tánceánia együttesbe. Azt vallják: amit egy egészséges ember kívánna magának, arra van szüksége a sérült személynek is.

A Csömör és Budapest határában, öthektáros szántóföldre épült földszintes házakból álló rehabilitációs központot két szervezet működteti: az Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. a foglalkoztatásról és az ahhoz kötődő képzésekről, míg az Egyenlő Esélyekért! Alapítvány a bentlakásról, a szabadidős programokról, egészségügyi terápiákról gondoskodik. Az apartmanházakban 110 gondozott él. A központi épületben berendezett műhelyekben 340 munkavégzésben akadályoztatottat (köztük nagyon súlyos sérültet is) foglalkoztatnak tizenhárom szakmában - vannak tehát bejárók is. (A központról lásd keretes anyagunkat.)

A kerámiafestőknél karácsonyi csecsebecséket festenek és szórnak be csillámporral, a gyertyaöntő műhelyben fahéj kérgű gyertyákat öntenek. A szövödében színes gombolyagok tornyosulnak a szövőszék körül. Annamari büszkén hajtja szét a saját készítésű narancssárga-piros rongyszőnyeget; egy hétig szőtte, de a szintén a gondozottak közül kikerülő műszakvezetőtől megtudjuk, hogy van, aki egy nap alatt elkészít egy ilyen, 120°60 cm-es darabot. Karácsony előtt nagyüzem van, ilyenkor több a bérmunka is, a hétórás munkaidő után sokan túlóráznak. A fogyatékosok foglalkoztatásával természetesen nem lehet olyan termelékenységet elérni, mint más munkahelyeken, de a határidőket és a minőséget tartani tudják, ezért is kapnak folyamatosan megbízásokat különféle összeszerelésekre.

E munkahelyek fenntartása nagy nehézségekbe ütközik. 2012. január 31-én megszűnt az a hároméves hatósági szerződés, amelynek keretében e foglalkoztatók költségvetési normatív támogatást kaptak. Ennek oka, hogy az itthoni rehabilitációs foglalkoztatási szabályozókat igazítani kell az EU-szabályozókhoz, az új jogszabály kidolgozása azonban novemberig váratott magára. Hónapokig tolódott a támogatások kifizetése, aminek következtében 2012 első félévében több tucat civil és önkormányzati fenntartású szolgáltató kényszerült bezárni; számos fogyatékos ember és családja élete változott meg drámaian. Ilyenkor ugyanis a törődést igénylő eltartott miatt legalább egy egészséges családtag kénytelen kivonulni a munkaerőpiacról, amit a családok többsége már végképp nem bír el.

Bizonytalanságban

Magyarországon az állami és egyházi intézmények mellett 64 civil alapítványi működésű házban élnek fogyatékosok, összesen körülbelül ötezer ember. Ezeket az intézményeket, lakóotthonokat, nappali foglalkoztatókat korábban nagyrészt szakemberek és főleg szülők hozták létre. Ebben a rendszerben az állami normatíva a működési költségek kb. 30 százalékát fedezi, másik 30 százalékot a gondozottak családjai vagy maguk a dolgozó gondozottak fizetnek a bérükből, valamint a fogyatékossági támogatásból és a rokkantellátásból.

Szekeres Erzsébet, a Csömöri Rehabilitációs Központ alapítója és vezetője azt mondja, a fennmaradó 40 százalék előteremtése sok álmatlan éjszakát okoz neki. A működéshez "évek óta csodára van szükség", és bár rendszeresen pályáznak - és kapcsolatai révén külföldről is kapnak adományt -, egy nap többször is megnézik, hogy érkezett-e a számlájukra pénz, annyi a kifizetnivaló. "Már többször voltunk annak a szélén, hogy be kell zárni, de aztán valami mégis előrevitt. Öt éve a normatíva még elég volt a bérre és a bérköltségekre, a gondozási díj fedezte a napi háromszori étkezést és a rezsiköltségeket, a fejlesztések és minden más pályázati pénzekből ment. Ez egy nagyon jó és egészséges időszak volt, tudtunk arra koncentrálni, hogy jó fejlesztési eredményeket érjünk el. Miután négy éve az egy főre eső normatívát évi százezer forinttal csökkentették, és eközben elszabadultak a rezsiköltségek, az élelmiszer- és mosószerárak, feje tetejére állt a rendszer. Nekünk jogszabály írja elő, hogy hány és milyen végzettségű embert kell alkalmazni egy feladatkörre, és a közalkalmazotti bértábla szerint fizetünk. Ez havonta átlagosan 14 millió forint, és ehhez kapunk nyolcmillió normatívát. A hatmilliós különbözet előteremtése óriási feladat. Ha például a gondozási díj lassabban folyik be, vagy esetleg később utalja az állam a normatívát, a bérköltséget akkor is határidőre be kell fizetni az adóhatóságnak. Tavaly több szervezet vált fizetésképtelenné. Amikor feltártuk a helyzetünk tarthatatlanságát az illetékes államtitkárságon, akkor az összes civil szervezet részére felszabadítottak 400 millió forintot. Nekünk ez az összeg segített, hogy ezt az évet kihúzzuk."

Októberben aztán kiderült, hogy a 2013. évi költségvetési törvénytervezet nem tartalmazza azt a sort, amely meghatározza a fogyatékkal élő személyek ellátását biztosító normatív támogatás ösz-szegét. Ebből nagyjából kétmilliárd forint az a tétel, amelyből a civil alapítványi házakban lakó, fogyatékkal élő ötezer ember ellátását finanszírozzák. Az érintett civil szervezetek érdekvédelmét ellátó CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek Szociális Szolgáltatást Nyújtó Civil Szervezetekért) október 17-én a helyzet tisztázására írásban azonnali kérdést intézett a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőinek: "Hogyan képzelik el a döntéshozók a fogyatékosokat ellátó civil szektor további, eddig is csekély összegű finanszírozását?" A tárcák nem válaszoltak, és mivel az érintett intézményeknek fogalmuk sem volt, hogyan fizetnek és tartják fenn magukat a jövő évtől, a CÉHálózat 66 tagszervezete november második felében naponta ötvenfős, láthatósági mellényt viselő csoportokban vitte a gondozottakat az Országházba azért, hogy a döntéshozók végre "észrevegyék őket". A gondozottak maguk dönthették el, hogy részt vesznek-e a két hétig tartó akcióban.

A csömöri rehabilitációs központból négy alkalommal 24-en mentek a rendhagyó parlamenti látogatásra. Többen jelezték részvételi szándékukat a december 5-re tervezett nagy demonstrációra is, amelyen a tervek szerint több ezer fogyatékkal élő tüntetett volna az Országház előtt. A közös tiltakozás végül elmaradt, mivel a kormány mégiscsak "meglátta" őket, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága egyeztetésre hívta a CÉHálózat képviselőit. "A civil intézményfenntartók jövőre is megkaphatják a 21 milliárd forint állami támogatást" - jelentette be az eseményt követő sajtótájékoztatón a szaktárca szociális ügyekért felelős államtitkára, Soltész Miklós, aki azt is elmondta, hogy az egyeztetésre azért volt szükség, mert a jövő évi büdzsé fogyatékosügyi sorai átrendeződtek, "emiatt pedig félreértések voltak, amiket sikerült tisztázni".

Nelhübel Henriette, a csaknem ötezer fogyatékkal élő embert képviselő CÉHálózat elnöke a sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a költségvetés várhatóan december 22-i elfogadásáig felfüggesztik a december 5-re a Kossuth térre tervezett tiltakozó demonstrációjukat. A Narancsnak azt is elmondta: eredményként könyvelik el, hogy a költségvetési törvényhez december 6-án benyújtott módosító indítvány értelmében a fogyatékos nappali otthonoknál 23, a pszichiátriaiaknál 50 százalékkal magasabb, a bentlakásosoknál az ideivel megegyező lett az állami támogatás. Most már "csak" az Országgyűlésnek kell ezt megszavaznia.

Államosítást terveztek

A megyei és önkormányzati fenntartású iskolák államosításával egyidejűleg a kormány a települési önkormányzatok által fenntartott gyermekvédelmi intézmények, valamint a fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó otthonok átvételét is tervezi. A megyei önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeinek átvétele már idén megtörtént. Információink szerint az állam ezzel együtt átveszi az intézményekhez kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont, valamint a vagyoni értékű jogokat, illetve 2013. június 30-i hatállyal az átvett vagyonhoz kapcsolódó önkormányzati adósságokat is, ha azok fejlesztési, beruházási céllal keletkeztek.

Szekeres Erzsébet úgy hallotta, eredetileg a civilek működtette intézményeket is államosították volna, ám ez a folyamat valamiért megtorpant, aminek nagyon örül. "Én azért csináltam ezt, mert nekem nem volt elfogadható az állami rendszer, és az én fiam is itt van. Nálunk a 110 bentlakó személyre szabott ellátást kap. Egy-egy lakóotthon méretű közösségben élnek, és a lehetséges legönállóbb, legfelnőttebb életet élik. Mindegy, hogy valakit úgy kell ellátni, mint egy csecsemőt, etetni, pelenkázni, úgy bánunk vele, mint a korának megfelelő felnőttekkel. Ez egy nagyon nehéz, de teljesíthető feladat. Amire büszke vagyok, hogy bár mi sem tudunk magasabb bért fizetni az állami intézeteknél, nálunk nemcsak a lakóhelyekért, de a munkahelyekért is sorban állás van" - mondja. Megjegyzi még, hogy nagy tévedés azt gondolni, a sérülteknek nincs szükségük magánszférára - a csömöri otthonban erre lehetőség adódik. "Abban a pillanatban, ha ez az intézet államosítva lenne, ez a fajta működés meghalna. Sajnos az én gyermekemnek is kellett állami intézményben laknia, és máig nem tudom feldolgozni, amik ott történtek vele. Nem bántani akarom az ott dolgozókat, egyszerűen az a fajta épületi és működési struktúra egy másfajta gondozást ad, miközben elismerem, hogy milyen kemény munkát végeznek. A mi lakóink megszoktak egyfajta életstílust, döntési joguk van, meghallgatják őket, ezt nem szeretnénk elveszíteni."

Alapító anya

Szekeres Erzsébet fia halmozottan sérülten született. Az asszony biztosra vette, hogy Tibor az akkori viszonyok között nem tud majd emberhez méltó életet élni - ez sarkallta tettekre. Első lépésként a csömöri téesztől ingyen megszerzett egy 5 holdas, használaton kívüli területet. A szervezési munkák első éveiben minden nyáron egy hónapot külföldön töltött, ahol lehetősége nyílt hasonló programok megtekintésére. 1986-ban negyedmilliós hitellel megalapította az Összefogás Ipari Szövetkezetet, amely induláskor 13 sérült fiatalnak és két szülőnek adott munkát. Ezzel az egész országra kiterjedő programot hozott létre, amelynek célja sérült emberek segítése tanfolyamok szervezésével, munka- és lakáslehetőségek biztosításával. A Csömöri Rehabilitációs Központ területén háromszintes önálló épületek és sorházak váltják egymást, a gondozottak kertészkednek, és állattenyésztést is folytatnak. (A központ történetéről részletesen lásd: Megkötözve futni, Magyar Narancs, 2010. december 9.)

 

Neked ajánljuk