A Közgép Zrt. idei közbeszerzései

Túl a 300 milliárdon

szerző
Rényi Pál Dániel
publikálva
2012/50. (12. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár a Közgép ügyeiben a nyilvánosság ingerküszöbe már meglehetősen magas, a közbeszerzéseken két év alatt konzorciumban elnyert több mint 300 milliárd forint érdemes a kiemelt figyelemre. A cég idén 3 milliárd forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, akik közül Simicska Lajos személye már biztosan ismert.

A magyarnarancs.hu január 24-én közölt összegzése szerint a Fidesz gazdasági holdudvarának építőcége a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta - egyedül, illetve konzorciumok részeseként - több mint 200 milliárd forint értékű megbízást nyert el közbeszerzési eljárásokon. A 2012-re vonatkozó gyűjtés alapján ez az összeg mára meghaladta a 300 milliárdot is. A legértékesebb 2012-es Közgép-közbeszerzések listájának néhány kiemelten nagy tételét olvasóink elé tárjuk, a teljes lista pedig csütörtöktől elérhető a magyarnarancs.hu oldalon.

A Közgép összességében 300 milliárd forintnál is jóval nagyobb megbízásállományt kapott az elmúlt évek során, mivel a cég virágzása nem a 2010-es kormányváltással kezdődött. A Közgép elmúlt hároméves felfutásában kitüntetett szerep jutott olyan nagy nemzetközi - osztrák tulajdonú - építővállalatoknak is, mint a Swietelsky Magyarország Kft. vagy a Strabag MML Zrt. Ezt azért sem árt említeni, mert idén májusban Orbán Viktor miniszterelnök azzal utasította vissza Karácsony Gergely (LMP) azonnali kérdését, hogy aki a magyar nagytőkések vagyonosodása ellen emel szót, az valójában "labancpolitikát folytat".

A Közgép az első igazán nagy projektjét 2009 februárjában nyerte el, amikor a Strabag MML Zrt. érdekeltségébe tartozó Szentesi Vasútépítővel, az azóta csődegyezségig sodródott Vegyépszer Zrt.-vel, valamint a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mavépcell Kft.-vel az oldalán közel 55 milliárd forint értékű megbízást kapott a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-től (NIF) a Tárnok és Székesfehérvár közötti vasúti pálya felújítására. 2009 őszén - szintén a Strabaggal, valamint az A-Híd Zrt.-vel közösen - a Közgép egyedüli érvényes pályázatot benyújtó konzorcium vezetőjeként nyerte el a fővárosi önkormányzatnak a Margit híd rekonstrukciós munkálataira meghirdetett tenderét. A munkálatok ellenértéke meghaladta a 30 milliárd forintot. (A Margit híd sokat vitatott rekonstrukciójának részleteiről lásd: S hol van még a vége?, Magyar Narancs, 2009. október 15.) Szintén a kormányváltás előtt jelent meg egy 2010. januári Közbeszerzési Értesítőben, hogy - az A-Híd, a Strabag MML Kft., a Magyar Aszfalt, valamint a Colas Hungária Kft. oldalán - a Közgép építheti meg az M0-s körgyűrű M6-os és 51-es főút közötti összekötő szakaszát csaknem 35 milliárd forint értékben. Az osztrák nagyvállalatok mellett felhizlalt Fidesz-közeli építőcég óvatos becslés szerint is több tízmilliárdos nagyságrendű megbízásokkal a háta mögött fordult rá a kormányváltásra.

Virágzás

A Közgép a második Orbán-kormány hatalomra kerülése óta különösen eredményes két állami vállalat, a NIF és a Magyar Közút Nonprofit (Közút) Zrt. által meghirdetett pályázatokon. Kiemelkedik a tavalyi projektek közül a Szajol és Kisújszállás, illetve a Kisújszállás és Püspökladány közötti vasútvonal építési munkálataira kiírt tender ügye. Mint arról a magyarnarancs.hu-n már hírt adtunk, 2011 májusában Orbán Viktor írta alá azt a kormányhatározatot, amellyel 161,8 milliárd forintra emelték a nagyberuházásra fordítható források összegét. Erre azért lehetett szükség, mert - ahogyan erről tavaly a nol.hu beszámolt - a két szakasz megvalósítására beérkezett (közgépes) ajánlatok egyenként nagyságrendileg magasabbak voltak a beruházás egyes szakaszaira előzetesen kiszámolt mérnökárnál. (Bár a konkurens ajánlatok között voltak kedvezőbbek, azokat kizárták a versenyből.) A Szajol-Kisújszállás szakaszra pályázó Swietelsky-Közgép összetételű konzorcium 49,5 milliárd forintért, az előzetes mérnökárnál bő 10 milliárddal magasabb áron vállalta a munkát. A Kisújszállás-Püspökladány szakaszra beérkezett, a Közgép-Swietelsky-Szentesi Vasútépítő konzorciuma által összeállított - szintén az 50 milliárdot megközelítő - árajánlat pedig jó 8 milliárddal többről szólt, mint ami a projekthez rendelt keretösszegbe belefért volna. A miniszterelnöki közbenjárás nélkül érvénytelenek lettek volna a pályázatok.

A tavalyi év Közgép-krónikájához tartozik még, hogy a szajoli vasútrekonstrukciós projekttel párhuzamosan a Közgép-Swietelsky-Szentesi Vasútépítő hármas nyerte el a záhonyi vasúti infrastruktúra továbbfejlesztésére kiírt NIF-tendert is, ami bő 14,5 milliárd forintból valósulhat meg.

Idén további két nagy megbízást kapott a Közgép a NIF-től: a Szombathely és Vát közötti főútszakasz építési munkáit a Magyar Aszfalt Kft.-vel közösen bő 7 milliárd forintért, a Gyoma és Békéscsaba között húzódó vasúti pálya rekonstrukcióját a Magyar Aszfalt Kft.-vel és a Swietelsky Kft.-vel társulva majd' 39 milliárd forintért végezhetik el.

2010-hez és 2011-hez hasonlóan idén is eredményesen pályázott a Közgép a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kiírt tendereken. A legnagyobb tételek az ún. Regionális Operatív Programok keretein belül megvalósuló állami közúthálózatok felújítási munkálatai. Ezeket a szintén közösségi forrásokból finanszírozott keretmegállapodásokat tavaly októberben kivétel nélkül a Közgép vezette konzorciumok nyerték. A Magyar Közút ezzel 41,25 milliárd forint értékű munkát adott a Nyerges Zsolt vezette vállalatnak és a vele szerződő cégeknek. Idén a Közgép-Magyar Aszfalt Kft.-EuroAszfalt Kft.-Swietelsky Kft. öszszeállítású konzorcium kapott megbízást többek között a közép-dunántúli régió mintegy 3,5 milliárd forint értékű útfelújítási munkálataira is. Ha az uniós forrású projektekhez hozzászámoljuk a magyar költségvetési forintokból finanszírozott út- és hídfelújítási munkákat is, akkor a Közgép részvételével versenybe szálló társulások a Magyar Közút tenderein csak az idén már több mint 13 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat.

"Hanyatlás"

A honlapunkon elérhető, a Közgép 2010 áprilisa és 2011 decembere közötti közbeszerzési sikereit sorba szedő összesítés nagyjából ötven olyan eljárást sorol fel, ahol a Közgép vagy közgépes konzorcium nyert. 2012-ben ugyanakkor már "alig" húsz Közgép-sikert találtunk. (Mellékelt táblázatunkban az idei év legértékesebb Közgép-közreműködésű közbeszerzéseit listáztuk.) A "visszaesés" egyik oka az lehet, hogy a tavalyi év vége óta Simicska Lajos és a Közgép sikere felkeltette a politikai nyilvánosság érdeklődését is - ezért esetenként nem az "anyacég", hanem a Közgép érdekeltségébe tartozó valamelyik vállalat indult el egyes pályázatokon. Ilyen tender volt például a NIF által meghirdetett közbeszerzési eljárás (a váci vasútállomás korszerűsítése), amelyet idén júniusban a Dunántúli Kft. nyert meg a Thales Austria GmbH-val és a Thales Rail Signalling Solutions Kft.-vel közösen. Az uniós finanszírozású projekt értéke 4 milliárd 875 millió forint. Mint arra a K-Monitor korrupciófigyelő szervezet blogja felhívta a figyelmet, a Közgép az érdekeltségébe tartozó Transdanuvius 2000 Kft.-n keresztül rendelkezik a Dunántúli Kft. tulajdonosi jogaival. A távközlési és biztosítóberendezések építésére szakosodott Dunántúli Kft. idén a GYSEV-től is kapott megbízást: a június 18-i Közbeszerzési Értesítő szerint a vasúti cég 230 millió forintot fizet a Közgéphez tartozó vállalatnak az utastájékoztató rendszer kiépítési munkálatainak első szakasza után.

A "visszaesés" másik oka vélhetően az, hogy az önkormányzatok és önkormányzati társulások többsége már tavaly meghirdette az egyes városi közterületeket érintő rekonstrukciós munkákat (ezek jelenleg is folyamatban vannak), és ennek következtében az ilyen jellegű építési beruházások száma 2012-re visszaesett. Év eleji online összefoglalónkban is említettük, hogy a Közgép-konzorciumokkal szerződő önkormányzatok fideszes vezetésűek. A Közgép közreműködésével Nagykanizsán és Siófokon több milliárd, Keszthelyen, Balatonfüreden és Szolnokon egymilliárd forint értékű munkákat végeznek (jellemzően közterek rehabilitációját, illetve rekonstrukcióját).

Önmagában nem lenne rendkívüli, hogy a Közgép sok projektben kap szerepet - látható, hogy a két nagy osztrák konkurens, a Swietelsky és a Strabag sem szűkölködik megrendelésekben. Ráadásul az építőipari nagyberuházások piaca, illetve az azokon eredményesen szerepelni képes cégek listája igen szűk, és viszonylag ritkán fordul elő az is, hogy honi ismeretekkel nem rendelkező külföldi konzorciumok nagy értékű megbízásokat kapnak. Ami szokatlan, az inkább az, hogy a Közgép olyan projektek környékén is feltűnik, amikre szakmai felkészültsége nem feltétlenül predesztinálja. A kormányváltás óta a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat vagy épp a Magyar Nemzeti Múzeum részére többször végeztek földmunkát régészeti feltárások alkalmával, továbbá bővítettek szennyvízcsatornát Nagykanizsán és Érden, sőt Gyopárosfürdőn nulla kibocsátású geotermikus projekt megvalósítását is vállalta a cég. A Közgépnek - nyertes közbeszerzései alapján - van gyakorlata hídépítésben és hulladéklerakók rekultivációs munkálataiban is. Az idei adatokból azt is látjuk, hogy mindez nem kötötte le a cég kapacitásait, és a Közgép immáron a vízügyi beruházások piacán is jelentős szakértelemre, de legalábbis gyümölcsöző szakmai kapcsolatokra tett szert. A Kötiviép'B Kft.-vel közösen bő 11 milliárd forintért nyerték el a Szamos- Kraszna-közi árvíztározó építési munkáit (a feladatot az Országos Vízügyi Főigazgatóság hirdette meg). A Szabadics Zrt.-vel és a Kötiviép'B Kft.-vel együtt sikerrel indult az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tenderén is, amelyet a szigetközi vízpótló rendszer továbbfejlesztésének kivitelezésére írtak ki. A társulás e projekt keretében két részletben összesen 4 milliárd 454 millió forint értékben végezhet munkát.

Mindezek alapján életszerűnek tűnik a feltételezés, hogy az a cég szerepelhet nagy eséllyel egy közbeszerzési pályázaton, amelyik a Közgéppel alkot konzorciumot.

Minden kilométerkőnél

Nagyítóval kell keresni az olyan eseteket, amikor a cég valamely közbeszerzési eljáráson elindul, de veszít. (Ámbár sokszor arra is van megoldás, lásd az Olajozott nemzeti közbeszerzés című sorozatunkat a Magyar Narancs 2012. június 28-i, július 5-i, augusztus 16-i és augusztus 30-i számában.) Július közepén futótűzként terjedt a hír, hogy az orosházi önkormányzat csatornahálózat- és szennyvíztisztítótelep-fejlesztésre kiírt 3,85 milliárdos pályázatán a közgépes konzorcium alulmaradt a Swietelsky - A-Híd Építő Zrt. társulásával szemben. Ez a hír azért is keltette fel többek figyelmét, mert a Közgép és a Hídépítő-csoporthoz tartozó A-Híd Zrt. üzleti viszonya korábban sem szűkölködött érdekességekben.

A Közbeszerzési Értesítőnek a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatbázisa szerint a Közgép és az A-Híd Zrt. gyümölcsöző kapcsolata 2009 márciusában fogant, amikor a két cég konzorciumba tömörült, hogy elinduljon a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás pályázatán átrakóállomások, hulladékudvarok és -gyűjtőszigetek építésére. (A húzás persze bejött: egy harmadik vállalkozással, a Resonator Kft.-vel kiegészült AKR 2009 Konzorcium 1,7 milliárd forintért kapta meg és végezte el a munkát.)

A két építőcég kapcsolata néhány hónappal később, a fővárosi Margit híd halaszthatatlan rekonstrukciója miatt mélyült el: a már említett 30 milliárd értékű munkát a Közgép, a Strabag MML Zrt. és az A-Híd Zrt. közösen végezte el. Ezt követően a Közgép és az A-Híd hol karöltve, hol egymás ellen szállt versenybe nagyprojektek elnyeréséért. Így például az A-Híd vezette azt az ORANGE-konzorciumot, amely szintén megpróbálta megkaparintani a Szajol- Püspökladány vonal felújítására meghirdetett megbízást, de az A-Híd (a Vasútépítő Kft.-vel, valamint egy cseh és egy német vállalkozással) idén is versenybe szállt a Közgéppel szemben a 39 milliárdos Gyoma-Békéscsaba vasútpálya rekonstrukciós munkálataiért. Idén márciusban aztán a Közgép és az A-Híd már együtt nyert el egy NIF-tendert.

Az A-Híd egykori vezető tisztségviselője, a ma is a Hídépítő-csoport kötelékéhez tartozó Sal László korábban a Közgép első embere is volt, 1999-től 2004-ig vezette az azóta óriásira nőtt építővállalatot. Ahogyan arra egy tavalyi összegzésében a hvg.hu felhívta a figyelmet, Sal régóta ismert mint jobboldali kötődésű üzletember: az első Orbán-kormány idején az azóta felszámolt Millenáris Produkció Kulturális Szolgáltató Rt.-ben vállalt tisztséget.

Emlékeztető

A Közgép a sikereit annak is köszönheti, hogy informális csatornákon keresztül befolyást tud gyakorolni nemcsak az építőipari piac egészére, de a piacszabályozó mechanizmusra is. Schváb Zoltán, aki korábban a Közgép igazgatóságában volt tag, az elmúlt két évben a fejlesztési minisztérium infrastruktúráért felelős helyettes államtitkáraként aktív. Petykó Zoltán, az uniós projektek koordinációjáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség első embere a kormányváltás előtti hetekig vezette a Közgépet. A Közbeszerzési Hatóság elnöke, Gajdos Róbert idén februárban lapunk írásos kérdésére megerősítette, hogy az egyetem óta ismeri Nyerges Zsoltot. Nyerges Zsolt tavaly június óta a Közgép elnöke, az ő kormányzati - elsősorban a fejlesztési, illetve a vidékfejlesztési minisztériumban gyakorolt - befolyásáról, illetve Simicska Lajoshoz fűződő viszonyáról a Narancsban már nemegyszer megemlékeztünk. (Erről lásd: Egyensúlyi zavarok, Magyar Narancs, 2011. december 15.)

Noha a zárt részvénytársaságokra vonatkozó törvény előírja a tulajdonosi adatok nyilvánosságát, a cég ezt idén márciusig titokban tudta tartani. Akkor a Népszabadság megírta, hogy egy írásos nyilatkozatában Németh Miklós (a Közgép korábbi igazgatója) Simicska Lajost jelölte meg a vállalkozás "tényleges tulajdonosának". Ezt hivatalosan azóta sem cáfolta egyik érintett sem, igaz, a pontos részesedésről nem tudni biztosat. Az origo.hu év eleji cikke szerint a szintén Simicska érdekeltségéhez sorolt Pro Aurum Vagyonkezelő Zrt. éveken át birtokolta a Közgép-részvények 23 százalékát, ám hogy ez ma is így van-e, arról megint csak semmit nem tudni.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett beszámolók szerint a Közgép 2009-es nettó árbevétele 39 milliárd forint körül mozgott, 2010-ben közelítette a 45 milliárdot, tavaly pedig meghaladta az 56 milliárdot. A jóváhagyott osztalék két év alatt egymilliárd forintról közel hárommilliárdra kúszott fel, amit az utolsó fillérig ki is fizettek a tulajdonosoknak.

A Közgép növekvő befolyását mutatja, hogy óriási mennyiségű pénzt kapott a magyar államtól beruházásai előfinanszírozásához. Idén márciusban az atlatszo.hu adatigénylése nyomán vált ismertté, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 34 milliárdos megahitelt ad a Közgép Zrt.-nek. Csak összehasonlításul: az MFB februári közlése szerint a második legmagasabb összegű hitelkeretet a Magyar Követeléskezelő Zrt. kapta 15 milliárd forint értékben, a harmadik legnagyobb forrást a 13,8 milliárd hitelforinttal megtámogatott MÁV Zrt., őket követi a NIF a maga 10 milliárdjával. A Közgépnek minden bizonnyal azért volt szüksége ekkora összegre, mert az uniós projektek utófinanszírozásúak, így a cégnek temérdek költséget kell előre megtérítenie.

szerző
Rényi Pál Dániel
publikálva
2012/50. (12. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra