Népszava: november óta nem fizet a biztosító a gyógyászati segédeszközök gyártóinak

  • narancs.hu
  • 2022. december 9.

Belpol

A NEAK indoklása szerint azért, mert elfogyott a pénz.

Négy hete nem fizeti ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az úgynevezett egyedi gyártású gyógyászati segédeszközöket előállító 180-200 cégnek a betegeknek már átadott termékek után járó támogatást – írja a Népszava. Eddig 1,5-2 milliárd forintot tartottak vissza.

Az érintett cégek például művégtagokat, fűzőket, járógépeket és ortopéd cipőket is készítenek. A támogatás visszatartására a finanszírozó indoklása szerint azért volt szükség, mert

„a megnövekedett számú, és néhány esetben indokolatlan felírások miatt a 2022-ben ezen támogatási jogcímre rendelkezésre álló előirányzat elfogyott.”

A lapnak nyilatkozó egyik gyártói szövetség vezetője elmondta: az érintett vállalkozásoknak a NEAK-kal kötött szerződése szerint heti, kétheti vagy havi rendszerességgel számolnak el a biztosítóval, aki eddig jellemzően 8 napon belül utalta is a járandóságukat. November elején azonban elfogyott a pénz az egyedi gyógyászati segédeszközökre elkülönített költségvetési sorról. 

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára példátlannak nevezte a történteket. Szerinte már a korábbi években is előfordult a keret túlköltése, a biztosító mégsem tartotta vissza a járandóságokat. Mint emlékeztetett, 2011 és 2019 között minden évben többet költött a biztosító a gyógyászati segédeszköz-támogatásra, mint amekkora összeg arra a költségvetésében szerepelt. „Ezekben az években a kormányzat egyszerűen elvégezte a szükséges átcsoportosítást, a cégek pedig semmit sem éreztek meg az egészből” – tette hozzá Rásky László, aki szerint NEAK magyarázata azért is különös, mert a gyógyszerkassza időarányosan túlköltése ellenére a patikai elszámolásokat határidőben, rendben fizetik.

Az érintett cégek egyébként jellemzően magyar tulajdonban lévő mikro- és kisvállalkozások, amelyek még egyhavi tartalékkal sem rendelkeznek, ráadásul a gyártás anyag- és alkatrészköltségigényes, emiatt pedig a tartozás tovább szivárog.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.