„Orbán elkövette a halálos bűnt: az ország függetlenségét függőségre cserélte”

  • narancs.hu
  • 2017. április 26.

Belpol

Részlet a holnapi Narancs címlapinterjújából.

Magyar Narancs: A Publicus nemrég megjelent felmérése szerint november óta 9-ről 26 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál elsősorban. Lehet azt mondani, hogy a putyini nyomulás érzékelésében áttörés következett be?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Szél Bernadett: Inkább csak elmozdulás történt. Egyelőre nem tudom megmondani, hova fognak kifutni az elmúlt hetek történései, szerintem nálam okosabb emberek se tudják. Abban biztos vagyok, hogy valami történt, felkavarodott az állóvíz, belföldön és külföldön egyszerre erősödik az Orbánnal szembeni ellenállás. Három tényezőt emelnék ki. Egy: olyanok aktivizálódtak a politikában, akik eddig nem, a fiatalok és a jobboldali értelmiség is tiltakozni kezdett. Kettő: nem pár napos fellángolásról van szó. És három: a Fidesznek nincs ellenszere rá. Orbán elvesztette a kontrollt. Elkövette a halálos bűnt: az ország függetlenségét függőségre cserélte. Ha valaki nem elvakult Fidesz-szavazó, az most érzékeli, hogy a nemzet és Orbán érdeke elvált egymástól.

MN: Az orosz befolyás a 2018-as választás központi kérdésévé válhat?

SZB: Ha az a kérdés, hogy ez ott van-e az ország legfontosabb problémái között, akkor a válaszom igen. A paksi bővítés 100 évre meghatározhatja a sorsunkat. Ha az a kérdés, hogy Orbán belebukhat-e ebbe, a válaszom akkor is igen. És ezt szerintem ő pontosan tudja. Ha az a kérdés, hogy Brüsszel vagy Moszkva, arra pedig azt mondom, hogy nem ez a kérdés. Hanem az, hogy Magyarország vagy Moszkva. A CEU és a civilek ügye megmutatta, hogy Orbán az utóbbit választotta. És ebbe a zsákutcába az ország nem követheti.

A friss Magyar Narancsban olvasható interjúban szó esik Magomedről mint nemzetbiztonsági kockázatról, a bizottsági ülésről pánikszerűen kirohanó fideszesekről, Szél Bernadett szenvedélyes parlamenti beszédeiről, de Urfi Péter arról is kérdezi az LMP frakcióvezetőjét, hogy mihez kezd a párt a Momentummal mint vetélytárssal, illetve a menekültkérdés piszok nehéz kommunikációjával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.