Magyar Narancs: A Publicus nemrég megjelent felmérése szerint november óta 9-ről 26 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál elsősorban. Lehet azt mondani, hogy a putyini nyomulás érzékelésében áttörés következett be?
| ||
Szél Bernadett: Inkább csak elmozdulás történt. Egyelőre nem tudom megmondani, hova fognak kifutni az elmúlt hetek történései, szerintem nálam okosabb emberek se tudják. Abban biztos vagyok, hogy valami történt, felkavarodott az állóvíz, belföldön és külföldön egyszerre erősödik az Orbánnal szembeni ellenállás. Három tényezőt emelnék ki. Egy: olyanok aktivizálódtak a politikában, akik eddig nem, a fiatalok és a jobboldali értelmiség is tiltakozni kezdett. Kettő: nem pár napos fellángolásról van szó. És három: a Fidesznek nincs ellenszere rá. Orbán elvesztette a kontrollt. Elkövette a halálos bűnt: az ország függetlenségét függőségre cserélte. Ha valaki nem elvakult Fidesz-szavazó, az most érzékeli, hogy a nemzet és Orbán érdeke elvált egymástól.
MN: Az orosz befolyás a 2018-as választás központi kérdésévé válhat?
SZB: Ha az a kérdés, hogy ez ott van-e az ország legfontosabb problémái között, akkor a válaszom igen. A paksi bővítés 100 évre meghatározhatja a sorsunkat. Ha az a kérdés, hogy Orbán belebukhat-e ebbe, a válaszom akkor is igen. És ezt szerintem ő pontosan tudja. Ha az a kérdés, hogy Brüsszel vagy Moszkva, arra pedig azt mondom, hogy nem ez a kérdés. Hanem az, hogy Magyarország vagy Moszkva. A CEU és a civilek ügye megmutatta, hogy Orbán az utóbbit választotta. És ebbe a zsákutcába az ország nem követheti.
A friss Magyar Narancsban olvasható interjúban szó esik Magomedről mint nemzetbiztonsági kockázatról, a bizottsági ülésről pánikszerűen kirohanó fideszesekről, Szél Bernadett szenvedélyes parlamenti beszédeiről, de Urfi Péter arról is kérdezi az LMP frakcióvezetőjét, hogy mihez kezd a párt a Momentummal mint vetélytárssal, illetve a menekültkérdés piszok nehéz kommunikációjával.
