"Tudásod a jövőd" - ez a neve annak az idén véget érő másfél éves uniós programnak, amelyet az idegen nyelvet nem tudó 18 év felettiek nyelvoktatásáért indítottak; a tanulni vágyóknak nem kell fizetniük a nyelvórákért. Elsősorban a hátrányos helyzetű kistelepülések lakóit és a 45 év felettieket várták; elvárás is volt, hogy e két csoport a mintegy százezer fős keretlétszám legalább 10 százalékát tegye ki. A hivatalosan Támop 2.1.2. néven futó program 16 fős csoportokat engedélyez a hatékony nyelvoktatásra alkalmas 10-12 helyett, illetve az oktatásért kifizetendő óradíjat a piaci árat jóval meghaladó ezer forint/főben állapította meg - ami a szerencsés nyelviskoláknak extra haszon elérésére adott lehetőséget.
Az éves szinten 4 milliárd körüli magyar nyelvoktatási piacon nagy volt a tolongás a 9 milliárdos Támop-csomagért. A 17 legnagyobb (100 millió felett nyert) győztes pályázó vitte el a keret majd' felét, közel 4 milliárdot. Ezek többsége alvállalkozók bevonásával - további nyelvoktató cégekkel - végezteti a munkát. Így viszont a tényleges oktatásra csak az elköltött pénz fele-harmada jut. Az építőipari láncvállalkozásokra hasonlító megoldásnak két oka van: ha a győztes nyelvoktatással foglalkozik is, akkorát nyert, hogy nem tudja önállóan kimeríteni a kapott keretet; a másik ok, hogy a sikeres pályázónak nincs is komoly nyelvoktató múltja. Ez utóbbiaknál a piacon persze rögtön felmerült annak a gyanúja, hogy e társaságokat eleve az uniós pénzek elnyeréséért hozták létre. Tény, hogy a kiírás nem követelt a pályázótól többéves nyelvoktatói, nyelvvizsga-előkészítő referenciát, elég volt akkreditációt szerezni. Sokat elárul az is, hogy 3 milliárd forinton 150 iskola osztozott 50 millió alatti támogatási összegekkel (szemben az említett 17 nyertes összesen 4 milliárdjával). A szakmában az is elterjedt, hogy a nemzetgazdasági tárca (NGM) lobbinyomásra a pályázatot használja arra, hogy megtisztítsa a piacot "bizonyos" nagy nyelvi képzők számára. E véleményt azzal támasztják alá, hogy a "Tudásod a jövőd" programban a piac aktív szereplői előtt kevéssé ismert vagy teljesen ismeretlen cégek kaptak százmilliós nyelvoktatási kereteket.
Nyírségiek
Tavaly ősszel bő egymilliárdos támogatási keretet osztottak szét: erről bár kértünk, lapzártánkig nem kaptunk friss adatokat az NGM-től. Szakmai források szerint a legutóbbi döntés a korábbiaknál is durvábban kedvezett a nagyoknak: különösen két nyíregyházi képző, a New York Nyelviskola és a Top Tanoda jutott komoly összegekhez a Támopból és a párhuzamosan futó kisebb programokból. A szakmában ismertebb, de nem országos hálózatú New York Nyelviskola, illetve a kicsinek és ismeretlennek számító Top Tanoda összesen 567 milliós támogatási keretösszeget szerzett a tavaly őszig rendelkezésre álló adatok alapján, ami több mint háromezer fő nyelvoktatására elegendő. A két cég Bucskóné Szabari Judit családja érdekeltségi körébe tartozik: maga Bucskóné a két cégnél betöltött tulajdonosi és ügyvezetői pozícióit hátrahagyva jelenleg a nyelvoktatást felügyelő háttérintézményekben dolgozik. (Bucskóné Szabari Juditot kerestük, nem nyilatkozott lapunknak.) Az eper.hu információs rendszeréből kiderül, hogy a New York Nyelviskola több helyi képzővel oktat egy helyen, alvállalkozói - a teljesség igénye nélkül - Nagykanizsán a Katedra és a Dialog Nyelviskola, Székesfehérváron az Alba-Pro Nyelvstúdió, Győrben az Oxford Nyelviskola.
Bucskóné 2011 elején került fel a szakértői listára, és lett a 14 tagú Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) tagja, majd a nyelvi program akkreditációs bizottságának elnöke. A nyelvoktatók körében úgy tartják, hogy Bucskóné FAT-tagsága alatt is szervezte a New York Nyelviskola támopos ügyeit, ami, ha igaz, felveti az összeférhetetlenség kérdését, hiszen végső soron az akkreditációs bizottság dönt arról, hogy egy nyelvoktató intézmény indulhat-e az állami és uniós forrásokra kiírt pályázatokon. Az mindenesetre tény, hogy egy tavalyi szórólap a New York Nyelviskola Támop 2.1.2. képzései kapcsán Bucskónét jelöli meg kontaktszemélynek. A hirdetésben szereplő telefonszámon jelenleg is elérhető a nyelvoktatás e nagy hatalmú embere.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke így emlékezik vissza erre az időszakra: "2012. novemberben írták ki a Támop 2.1.2. pályázatot, és ettől kezdve megsokasodtak az elutasított programakkreditációs kérelmek, amiket Bucskóné előterjesztése és javaslata nyomán szavaz meg a testület. Az indoklás gyakran sem jogilag, sem szakmailag nem volt megalapozott, amit adott esetben csak jóval később, a Támop kifutásakor sikerült jogerősen megsemmisíttetni."
A felnőttoktatási törvény tavalyi elfogadásakor a FAT megszűnt, de Bucskóné része maradt a hatósági rendszernek: a felnőttképzés legbefolyásosabb grémiumába, a felnőttképzési szakértői bizottságba jelölte az NGM. E bizottság feladata javaslatot tenni a nemzetgazdasági tárca, közelebbről a szintén nyírségi Czomba Sándor vezette foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárság háttérszervezete, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) részére, hogy kiket rendeljenek ki a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásokhoz, és az intézmények ellenőrzésére - s ez vonatkozik a nyelviskolákra is. A felnőttképzési szakértői bizottság tagjai között találjuk Kőfalvi Tamás szegedi egyetemi docenst. A szakértő rokona, Kőfalvi Kinga tavaly márciusban bejegyzett cége, a Minerva Bridge Kft. 103 nyelvi csoportot indíthatott a "Tudásod a jövőd" programban, és szuperinfós hirdetése szerint alvállalkozóként bedolgozik Szegeden a New York Nyelviskolának is. Vagyis a szakértői bizottság két tagjának a családtagjai is üzleti kapcsolatot ápolnak egymással a Támop-bizniszben. Kőfalvit megkérdeztük arról, hogy mivel a Minerva kapcsolata egyértelmű a New York Nyelviskolával, pártatlannak érzi-e magát ezekben az ügyekben. A szakértő egyelőre nem adott választ.
Sasfészek
Czomba államtitkár (és fideszes országgyűlési képviselő), valamint Bucskóné a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képzési piac szereplőiként régóta ismerik egymást. 2012-13-ban a New York Nyelviskola és a Czomba Sándor családja érdekeltségébe tartozó OKI-TOK Bt. vitte el az állami támogatású nyelvi és informatikai regionális munkaügyi képzések jelentős hányadát a megyében. A szabolcsi ismerősök regisztrált találkozási pontja a debreceni Wesselényi utca 6.: ott van jelenleg a New York fióktelephelye, és oda hirdeti tanfolyamait a Top Tanoda is. E cím alatt volt az OKI-TOK fióktelephelye 2012-ben; jelenleg debreceni a képzései helyszíne és az ügyfélszolgálata. Ezen a címen van a szintén képző Oktáv Ráció Kft. székhelye is, amely honlapja szerint az utóbbi években olyan konferenciákat szervezett A Mindennapi Kultúráért Egyesülettel (AMKE) együttműködésben, melyeken előadóként részt vett az államtitkár (a cég néhány napja törölte honlapjáról az ominózus 2011-12-es programokat). Az Oktáv Ráció tulajdonosa, Litauszki Kálmán egyben az AMKE elnöke, amely szintén nagy Támop-nyertes, és ugyancsak a Wesselényi utca 6.-ot jelöli meg címeként. Litauszki másik bázisa Vásárosnamény, Czomba Sándor szűkebb pátriája, ahol az Oktáv Ráció fióktelepe a Kossuth utca 41. alatt van, egy helyen az OKI-TOK telephelyével. A Bucskóné mellett szintén Czomba kapcsolatrendszeréhez köthető Litauszki egyesülete 137 milliót nyert, mégpedig úgy, hogy a nyelvoktatásban korábban nem sok vizet zavartak.
Czomba államtitkárnak döntő szava lehetett az idegennyelv-oktatás botrányos - és egy harcos egyesület ellenállása miatt megbukott - szabályozási tervezetének kialakításában (lásd Okosban című keretes írásunkat). Mint láttuk, Czomba személye legalább két nagy támopos vállalkozóhoz, Bucskónéhoz és Litauszkihoz is köthető. Családi cége pedig piaci szereplő a szabolcsi felnőttképzésben - amely szakterület felett szintén maga Czomba államtitkár diszponál. Az államtitkár helyi befolyása amúgy kétségkívül erős: az OKI-TOK egy éve dohányáruk kis- és nagykereskedelmével is foglalkozik, illetve a hvg.hu információi szerint Czomba barátja, Kiss B. Zoltán családja tavaly összesen kilenc Vásárosnamény környéki trafikkoncessziót nyert el.
OkosbanAz uniós pályáztatás mellett a törvény erejével is szorongatni akarták a kis nyelvi képzőket, amikor az NGM az új felnőttképzési törvényben általános, mindenkire vonatkozó szabályozás bevezetését tervezte tavaly ősszel. A nemenkénti külön mosdó, az egymilliós kaució, adminisztrációs teher a tőkeerőssé vált nagyoknak nem okozott volna akadályt, mások működése viszont ellehetetlenült volna. Eleinte mégsem volt tiltakozás a néhány ezer magántanár és néhány száz nyelviskola érdekében. A nyelvi képzők egy részét a tagságában tudó, a minőségi nyelvoktatásért sokat tett Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) az utolsó pillanatig támogatta a minisztérium terveit. A Nyelvtudásért Egyesület három sajtókampányt nyomott le, mire karácsony előtt kiderült, hogy az NGM nem vállalja be a saját törvényét, azaz nem lesz általános szabályozás. Rozgonyi Zoltán, az egyesült elnöke úgy látja, a minisztérium eredeti szándéka az volt, hogy a TÁMOP 2.1.2. programból százmilliókat szakító cégek piaci erőfölényét hosszú távon is stabilizálják. A játszma nem ért véget: az ún. diplomamentő program januári bejelentésekor (közel 50 ezer hallgató nem tudja megszerezni a diplomáját nyelvvizsga hiányában) a szakmában gyorsan köztudottá vált, hogy 6-12 nagy nyelvi képző kapja meg a magyar forrásból származó 3 milliárd forintos keretet. Az indok: a nagyok jobb gazdái a pénznek, mint a kisebbek. Nemrég jelent meg a pályázati kiírás az Országos Foglalkoztatási Alap honlapján. "Első ránézésre a szakmai szervezetek egyetlen olyan ajánlását sem építették be a követelményekbe, amely azt célozta, hogy a most kifutó 'Tudásod a jövőd' programmal szemben ezúttal legyenek világos és szigorú szakmai minőségi feltételek. Ne frissen alakult pénzleszívó cégekhez menjen az állami támogatás, amelyek ellenőrizhetetlen alvállalkozói láncon át minősíthetetlen színvonalú tanfolyamokat valósítanak meg. A szakmai szervezetek közösen megfogalmazott javaslatai csak felpuhítva, itt-ott jelennek meg a pályázati szempontok között, ami azt tükrözi, hogy az NGM továbbra is elszánt abban, hogy a kitűnő célkitűzésű oktatási programokat alibinek használva milliárdokat folyasson ellenőrizhetetlen csatornákon keresztül kedvezményezett vállalkozókhoz" - mondta lapunknak Rozgonyi Zoltán. |
FehérváriakSokan nem értik, mit keres a százmillások klubjában két közös gyökerű fehérvári cég. Az AlbaComp RI 365 millióért oktat, míg a 2012 márciusában alakított AlbaComp Oktatás Kft. - amely tavaly novemberben, a Támop 2.1.2 kiírásakor SZÜV Oktatás Kft.-re változtatta a nevét - újszülött létére 170 milliós uniós nyelvoktatási pénzhez jutott. A SZÜV székhelye, a fehérvári Raktár utca 2. megegyezik két másik AlbaComp cég, az EA és az SH székhelyével. Paulovics Zoltán, aki az AlbaComp RI Támop-ügyeit viszi, elárulta: olyan professzionális alvállalkozóval szerződtek, amely képes ellátni a feladatot. A nyelvoktatás helyszínei alapján arra lehet következtetni, hogy az RI kiemelt alvállalkozói az országos hálózattal rendelkező Katedra és az Euro Nyelviskola. A SZÜV ugyancsak kapcsolatban áll a Katedrával, és nála is előkerül az Euro Nyelviskola. Debreceni oktatási címén például a Katedra mind az RI, mind a SZÜV számára dolgozik. Kaszált persze az uniós pályázaton néhány nagy múltú cég is, ám mondjuk a Dover 450 millióján nem akadtak ki annyian, mint azon, hogy az AlbaComp RI hirtelen az ország egyik legnagyobb nyelvoktató cége lett: 92 csoportot indítottak, azaz legalább 1200 főt oktatnak az alvállalkozói. Információink szerint az alvállalkozó nyelviskolák csoportonként 3-6 ezer forint közötti óradíjat kapnak - a fővállalkozók abban érdekeltek tehát, hogy 15-16 fős csoportok induljanak, mert így juthatnak több pénzhez a Támopból (mint említettük, a fővállalkozó óradíja fejenként 1000 forint). A szakma szerint a mesterségesen magas óradíjakkal elsősorban a nagy nyertesek gyarapodnak. A 16 fős csoportok engedélyezése sokak szerint szégyen, egyértelműen a minőség rovására megy. "Az alvállalkozó iskolák jobb esetben is csak a felét, általában a harmadát kapják meg a fővállalkozó óradíjának, így a tanáraik is csak ezer forint körüli összeget kapnak, míg mi a saját oktatóinknak ennél jóval magasabb összeget fizetünk ugyanazért a munkáért" - mondta lapunknak Lengyel Balázs, a váci Dartmoor nyelviskola vezetője, aki azért nem lett alvállalkozó a Támopban, mert nem akarta, hogy "összekössék az iskolánk nevét az ingyenes oktatással". Egyre nehezebb ugyanis fizetős tanfolyamot indítani olyan iskolákban, ahol már lehetett (lehet) "ingyen" is nyelvet tanulni. |
