Szijjártó a "korrekt" orosz-magyar kapcsolatokról értekezett a Magyar Nemzetnek

És felvázolta azt is, hogy Magyarország miért nem akar kiállni Ukrajna mellett, bár szerinte amúgy nincs is akkora nemzetközi konfliktus. 

Interjút adott a kormánypárti Magyar Nemzetnek Szijjártó Péter külügyminiszter, amelynek legfőbb témája az orosz-amerikai izmozás volt. 

Mint arról korábban már beszámoltunk, Moszkva "biztonsági garanciákat" vár a NATO-tól, többek között azt, hogy garantálják, Ukrajna soha nem csatlakozhat a nyugati katonai szövetséghez, és a nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása is. Az egyre erősödő orosz háborús retorikáról itt írtunk korábban: 

Szijjártó az interjúban azt mondta, semmiképp sem szeretnék, ha a hidegháború és annak pszichózisa visszatérne, és aggodalommal tölti el őket, hogy látják "a kelet-nyugati verbális hadviselést", és ahogyan fenyegetik egymást, Magyarországnak pedig nemzetbiztonsági érdeke, hogy az Egyesült Államok és Oroszország szót értsenek egymással. 

Szerinte egyébként nem olyan rossz a helyzet, mert bár a nyilvánosság előtt valóban háborús hangulatot szítanak – "ami nem jó, hiszen a mi térségünk bőrére megy a játék" –, valójában

"a kommunikációs színtéren túl azonban úgy tűnik, valamivel mérsékeltebb a helyzet",

mert amikor közvetlenül beszél amerikai vagy orosz tisztségviselőkkel, akkor a legfelső szintű tárgyalások alapvetően korrekt, normális, néha még szívélyes hangvételűek is. "Bizakodásra ad okot, hogy a színfalak mögött mégiscsak létezik valamiféle normalitás" – fogalmazott. A magyar álláspontról egyébként azt mondta:

"egyrészt megkérjük őket, hogy beszéljenek egymással, másrészt nagyon határozottan elmondjuk, hogy nem kérünk az ő konfliktusukból ebben a térségben".

Szijjártó azt is mondta, senki nem kérhet olyat, hogy az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokat ne fűzzék szorosabbra, "már csak azért sem, mert azok, akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal", szerinte amióta szankciók vannak érvényben az oroszokkal szemben, a németek és a franciák sok milliárd euróval növelték saját exportjukat Oroszország irányába.

Emellett hosszan dicsérte a "korrekt kapcsolatot az oroszokkal", mondván ha az elmúlt 10-12 évben nem építették volna ezt ki, akkor a kormány nem tudott volna Szputnyik oltóanyagot vásárolni, jó áron vettek gázt is ("mi csak mosolygunk azon, hogy mások milyen pozícióba lavírozták magukat képmutató energiapolitikájukkal"), és a kazahsztáni tüntetések idején is ki tudták hozni az ott rekedt magyarokat, miközben a nyugati szövetségeseknek ez nem ment. "Egyetlen sms-t váltottam az orosz külügyminiszterrel, és másnap az oroszok segítették evakuálni a magyar állampolgárokat" – mondta. 

"A külpolitikát ma már nem szimbólumok, nem ideológiák alapján kell folytatni, hanem a nemzeti érdekek mentén" – közölte, hozzátéve, hogy

"a magyar érdek egyértelműen az, hogy az oroszokkal egy pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, normális kapcsolatot kell fenntartani".

Egyébként szerinte a 2021-es volt a legsikeresebb év a magyar–orosz kapcsolatok szempontjából, "de ez nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk. Idén még nagyobb sikereket akarunk elérni". Ki is jelölte, hogy miben kéne előrelépni:

• a paksi atomerőmű építését a létesítési fázisba kell léptetni még az első félévben, az ehhez szükséges munkákat fel kell gyorsítani, össze kell hangolni;
• a nemzeti oltóanyaggyárban Szputnyik oltóanyagot is akarnak gyártani, mert nagy rá a kereslet például Argentínában, Indiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Marokkóban;
• a Szputnyik Light oltóanyag jóváhagyásával még egy opciót szeretnének felkínálni a magyaroknak az emlékeztető oltás felvételére;
• létrejött decemberben egy vasúti vegyesvállalat Oroszország és Magyarország között, hogy a Kínából és Oroszországból Nyugat-Európába irányuló tranzitforgalom minél nagyobb része rajtunk menjen keresztül;
• megállapodás van arról is, hogy a magyar mezőgazdasági exportot növelhetik Oroszország irányába;
• a magyar–orosz légi közlekedést is sűrűbbé akarják tenni, márciusban indul a Jekatyerinburg–Budapest járat, decemberben pedig a Moszkva–Debrecen járat; 
• végül Magyarország három nagy űrkutatási projektben vesz most részt Oroszországgal, amelyek részeként a nemzetközi űrállomásra kerülő eszközöket fog előállítani. Szijjártó elmondása szerint azon is dolgoznak, hogy egy magyar kutatóűrhajós is részt vehessen majd ezeknek az eszközöknek az installációjában az űrállomáson.

Szijjártó azt is hozzátette, az űrügy egyébként "nemzetstratégiai kérdés", mert a különböző tudományos kísérletek ma már űrkörülmények között zajlanak és a különböző telekommunikációs szolgáltatásokhoz is a világűrre van már szükség.

Szijjártó beszélt a magyar-ukrán kapcsolatokról is, ezek romlásáért a miniszter leginkább az ukránokat hibáztatta, mint fogalmazott, "bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe". "Amikor kellett, lélegeztetőgépet vittünk, klórt adtunk a víztisztításhoz, ukrán gyerekeket üdültettünk a Velencei-tó partján, sebesült ukrán katonákat láttak el a kórházaink, gázt szállítottunk. Ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan" – közölte, majd azt is kilátásba helyezte, hogy ez

"nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is".

A jövő héten egyébként a tervek szerint Orbán Viktor Moszkvába utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és bár az ellenzék szerint el kellene halasztani a találkozót, Havasi Bartalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az atv.hu kérdésére azt közölte, hogy folyik a február 1-re tervezett találkozó előkészítése. 

Szijjártó az interjú további részében beszél a migrációról, a liberális mainstream nyomásáról, és megint megpendítette, hogy a választásokba külföldről be akarnak avatkozni, mint fogalmazott, "mindent megtesznek annak érdekében, hogy eltávolítsanak bennünket. Ezért ilyen nagy az érdeklődés a magyar választások iránt még külföldről is. Már észleljük az ezzel kapcsolatos mozgolódásokat. (...) A liberális mainstream megpróbálja a lehető legtöbb támogatást megadni a magyar ellenzéknek. A magyar államnak kötelessége fellépni a választási eredményt befolyásolni igyekvő kísérletek ellen, mert senki más, kizárólag a magyar állampolgárok hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről."