Tisztázatlan körülmények között – Váradi András halála

Az ellentmondások és a kifogásolható rendőrségi eljárás ellenére a hatóságok lezárták Váradi András halálának ügyét. Egyes kormányzati szervek folyamatosan jelenté­seket kértek a nyomozásról az illetékes rendőr-főkapitányság ügyintézőjétől. Az alcsútdobozi juhász már nem küzdhet az igazáért, de a családja nem hagyja annyiban.

A tavalyi októberi önkormányzati választások előestéjén máig tisztázatlan körülmények között meghalt Váradi András juhász, az Együtt–PM alcsútdobozi polgármester- és képviselőjelöltje, aki mindaddig a legtöbb borsot törte Mészáros Lőrinc és az őt milliárdos nagyvállalkozóvá emelők orra alá. A rendőrségnek az azóta eltelt idő sem volt elegendő ahhoz, hogy megnyugtatóan tisztázza a baleset körülményeit, pedig – ahogyan azt a nyomozati anyagok is mutatják – máig sok az ellentmondás. A nyomozás megszüntetéséről nemrég kiadott közleményben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt állította: a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték, és megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. Csakhogy a jelek szerint nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a család és a közvélemény is megtudja, pontosan mi történt azon az estén, amikor a juhászt elütötték az Alcsútdoboz és Etyek közötti közúton.

 

Fotó: Sióréti Gábor

A nyomozás egyes körülményei és az eljárás berekesztése jól mutatja, mekkora szálka lehetett a polgármesterjelölt Mészáros Lőrinc és a Fidesz szemében. A juhász éveken keresztül küzdött Felcsút első emberével, akit nem érdekelt, hogy tisztességesen gazdálkodó és kemény munkából élő embereket – köztük Váradi Andrást, élettársát és két gyermekét – tehet tönkre azzal, hogy szinte mindenre ráteszi a kezét Felcsút és a szomszédos Alcsútdoboz környékén. Így lett Mészáros Lőrincnek, a mára már hatalmassá duzzasztott mezőgazdasági vállalkozásának és családtagjainak közel 1300 hektár bérelt állami földje Fejér megyében, és így túrta ki állami segítséggel az évtizedek óta Alcsútdoboz mellett élő Váradiékat arról a területről, amely számukra a megélhetést jelentette. Ezt megelégelve a később „igazmondó juhászként” is emlegetett Váradi először csak Mészárossal szállt szembe, de később már tüntetéseket is szervezett, majd az Együtt–PM jelöltjeként elindult Alcsútdoboz polgármesteri székéért. Képviselőjelölteket is próbált verbuválni maga mellé, de ezt csak néhányan merték vállalni ott, ahol a többség retteg Orbán Viktor bizalmasától, a gázszerelőből lett milliárdostól; félnek attól, hogy ha kiállnak a nyilvánosság elé, később a családjukkal együtt ellehetetlenülnek.

Orbán is megnézte magának

A juhász a magyarnarancs.hu-nak adott tavalyi interjújában így emlékezett vissza arra, hogy milyen volt az egyik találkozása Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral: „Amikor még le sem jártak a földbérleti szerződések, ő (Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere – M. K.) már úgy nyilatkozott, hogy itt minden az övé lesz. Jó fél órán keresztül kocsikáztunk – és nem mondom, amikor lezárult a központi zár, egy kicsit megijedtem, hogy most mit is akar velem... Ekkor még azt is mondta, hogy eszembe se jusson nyilatkozni, s ha ehhez tartom magam, akkor minden bizonnyal jól megférünk majd egymás mellett, sőt ő azt is megengedi, hogy birkázzak tovább. Megfenyegetett, ha ez nem így lesz, akkor megtesz mindent, hogy ellehetetlenítsen. Egyébként még napokkal Mészáros látogatása előtt megjelent a hodályunknál Orbán Viktor, ekkor éppen fejtük a kecskéket. Bent ült a kocsijában, éppen telefonált, majd mire kijöttem elé, elindult.”

Váradit sokszor figyelmeztették a barátai és ismerősei, hogy veszélyes, amit csinál. Többen féltették attól, hogy előbb-utóbb baja lesz. Azt, hogy tevékenysége mennyire szúrta Mészáros szemét, az is jól mutatja, hogy a juhász többször – saját családjának, de jelen írás szerzőjének is – megjegyezte, úgy érzi, rendszeresen követik. Volt olyan is, amikor a felcsúti polgármesterhez közel álló egyik őrző-védő cég autójából egy férfi a háza mellett parkolva állandóan figyelte. Amikor tüntetéseket szervezett, a biztonságiak még azok környékén is megjelentek, akikről feltételezték, hogy ott lesznek a megmozdulásokon, noha valamelyik Mészáros-cég alkalmazottai. Egy nappal azután, hogy Váradi András bejelentette indulását Alcsútdoboz polgármesteri székéért, búzatábláján egy kombájnnal hajtottak át. Mint utóbb kiderült, annak a Flier Jánosnak az alkalmazottja ment keresztül a termőföldön, akinek családja a környéken szintén több száz hektár földet nyert el az állami földpályázatok során. Flierék korábban a felcsúti Fidesz szervezői voltak, de a helyiek úgy tudják, ők kezelik a miniszterelnök felesége nevén lévő környékbeli földek egy részét is. A feljelentés után a rendőrség 18 922 forintos kárt állapított meg, amely nem érte el a bűncselekményi értékhatárt, így csak tulajdon elleni szabálysértést állapítottak meg. A nyomozást így be is szüntették, a bűnügyi költséget pedig az állam állta.
A határozat alapján tehát Flier Jánosnak nem volt kötelezettsége Váradi András felé, annak ellenére, hogy korábban elismerte: az ő gépe hajtott át a juhász földjén. A sértett a magyarnarancs.hu-nak ezután elmondta: „Kezdetben minimum százezer forintos kárral számoltam, de közben bebizonyosodott, hogy közel sem ennyi a valós veszteségem. Az 5,7 hektáros búzatáblám azon részét, amelyet letaroltak, muszáj voltam gyomirtózni, hogy később ne legyen gazos, pedig normál esetben semmilyen vegyszert nem használok. Mondanom sem kell, hogy ez is költséggel járt.” Váradi András perben is állt Mészáros Lőrinccel. (Lásd erről keretes írásunkat.)

Minden jel arra mutat, hogy Váradi halála nem előre eltervezett esemény volt – csakhogy a hatóságok többször is hibázhattak a helyszínelés és a későbbi eljárások során.

Hibáztak a szakértők?

A rendelkezésünkre álló rendőrségi dokumentumok és az általunk megkérdezett tanúk szerint a baleset a következőképpen rekonst­ruálható. Váradi az utolsó plakátjait ragasztgatta az önkormányzati választások előtt Alcsútdobozon, majd a Göböljárás településrészen található otthona felé menet félúton leesett a gépjárműve tetejére rögzített 2,5 méteres alumíniumlétra. A juhász lefékezett, kiszállt, majd elindult az úton heverő létráért. Mögötte megállt egy ugyanabban a sávban közlekedő autós, aki még látta is a létrát, a nyomozati dokumentumok szerint azon át is hajtott, illetve váltott néhány szót Váradival. Közben szemből, Etyek felől közeledett egy Mercedes, amely akkor ütötte el Váradi Andrást, amikor ő a feltételezések szerint az érkező autó sávjából létrával a vállán visszaindult a saját gépjárműve felé. A FECO 1 osztrák rendszámú kocsit egy 84 éves férfi vezette, akinek a szomszédos Felcsúton van háza, és osztrák–magyar kettős állampolgár; felesége is ott ült mellette. A nyomozást lezáró rendőrségi határozat szerint a „Mercedes közvetlenül a baleset előtt 66–71 km/h sebességgel közlekedett. A gépkocsi teljes fékhatása az elütéssel közel azonos időpontban alakult ki, ezért a kb. 64–68 km/h-s elütési sebesség lényegesen nem tért el a jármű korábbi sebességétől. Az elütés a Mercedes forgalmi sávjában, a terelővonaltól mintegy 0,8 méteres oldaltávolságban történt, amely nyomszerűen megállapított.” E dokumentum azt is rögzíti, hogy a helyszínhez közeledve a szemben lévő sávban álló autók (Váradi és az említett személy gépjárműve) tompított fényei a Mercedes sofőrjét zavarhatták. Az ütközés során az osztrák–magyar férfi megpróbálta jobbra irányítani az autót, de Váradit így is elütötte, aminek következtében betört a kocsi bal első fényszórója és a szélvédő bal oldala. Az ütközés feltételezett helyszínétől 26 méterre találták meg a juhászt, aki a kórházba szállítását követően, 22 óra 20 perckor meghalt.

A műszaki és orvos szakértői jelentés között súlyos ellentmondások vannak: előbbi azt írja, hogy Váradi a szemből érkező Mercedes sávjából visszafelé sétált a létrával a vállán, amikor az autó a bal elejével elütötte őt. Ebben az esetben az áldozat a bal oldalán szenvedhetett volna sérüléseket. Viszont az igazságügyi orvos szakértői boncolás lapunk birtokába került jegyzőkönyve ezt állapítja meg: „A sérülések keletkezési mechanizmusát elemezve jobb oldalról érkező, nagy erejű erőbehatások igazolhatók”, amely következtében teste jobb oldalán számos törést és zúzódást szenvedett Váradi András. Ebben a dokumentumban az is szerepel, hogy az ütközés álló helyzetben érte a polgármesterjelöltet, aki akkor éppen a bal lábán állt, és a jobbal pont lépett előre.

Az sem tisztázott, hogy mi van annak az ­autónak a guminyomával, amelyre a balesetet okozó Mercedes mögött találtak rá. A helyszínre Váradi András élettársával érkező egyik tanú lapunknak azt is megjegyezte: számára furcsa volt, hogy a létra hogyan került a juhász autója mögött álló Opel leghátsó része és a szalagkorlát közé. Továbbá a létra az ütközést követően teljesen sértetlen maradt, holott azon elvileg áthajtott egyszer az Opel sofőrje, és amely létra később, a baleset során a rendőrségi dokumentumok szerint Váradi vállán volt. „A helyszínelés után a rendőrök a létrát nem is vizsgálták meg alaposan, azt rögtön elvitették velünk” – mesélte a tanú. Úgy tudjuk, a létrát a hatóságok később sem kérték be, nem kerestek rajta vér- és egyéb nyomokat.

A számos kérdőjel miatt Magyar György, a Váradi család ügy­védje korábban már indítványban kérte a rendőrséget, hogy egy helyszíni bizonyítási kísérlet során modellezzék újra a balesetet. Azt a választ kapta, hogy erre akkor lesz lehetőség, ha ezt az október 11-ihez hasonló időjárási körülmények lehetővé teszik. A rend­őrség eddig nem talált olyan napot, amely megfelelne az általuk támasztott feltételeknek. A két szakértői dokumentum ellentmondásairól Magyar György lapunknak ­elmondta, hogy ebben az esetben egy közös szakvélemény elkészítése lett volna indokolt, ezzel szemben a nyomozó hatóság úgy döntött, hogy újra megkérdezi a két szakértőt, akik megerősítették korábbi álláspontjukat. A rendőrség ezt el is fogadta, nem vontak be harmadik szakértőt, pedig a büntetőeljárási törvény a hasonló esetekre ezt írná elő. „Tele van ez az eljárás nyomozati hiányosságokkal, a tanúvallomási rendszer is arra utal, hogy rosszul rögzítették a nyomokat. Minden bizonnyal nem is azon a ponton volt az elütés, ahol azt jelölik, pedig ez utóbbi a sofőr felelőssége szempontjából is sorsdöntő lehet” – hangsúlyozta az ügyvéd.

Belátható útszakasz (A baleset helyszíne)

Fotó: Sióréti Gábor

Arról, hogy a rendőrség hányszor és pontosan mikor hallgatta meg a Mercedes vezetőjét, nincsenek információink. A Népszabadságnak korábban a gázoló felesége azt mondta, hogy a férfit többször kifaggatták a nyomozó hatóságok, de azokban a nyomozati dokumentumokban, amelyeket Magyar Györgyék megkaptak, nincs olyan rész, ahol szerepelne M. Ferenc vallomása. A férfiról egyébként „osztrák–  magyar kettős állampolgárként” beszél a rendőrség. Az ausztriai jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ez alól csak az 1956-os menekültek jelenthetnek kivételt. M. Ferencről – akinek állandó lakhelye Felcsúton van, de Bécsben is van egy ingatlana – a környéken az is elterjedt, hogy már nem él. Ez téves híresztelés volt, amelynek az lehetett az alapja, hogy a férfit a baleset óta nem látták a felcsúti házában.

Jelentés a nyomozásról

A Magyar Távirati Iroda április 13-án az előtt közölt információt a nyomozás megszüntetéséről, hogy Váradi András özvegye vagy a család ügyvédje megkapta volna az erről szóló határozatot. „A rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a büntetőeljárást abban az ügyben, amelyet halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt folytatott a tavaly október 11-én, a 8106-os út 16. kilométerénél, Alcsútdoboz közelében történt balesettel kapcsolatban – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn az MTI érdeklődésére. Ebben a balesetben hunyt el Váradi András, az Együtt–PM akkori alcsútdobozi polgármesterjelöltje. Kiss Z. Edward arról tájékoztatott, hogy a rendőrök a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték, és megállapították, hogy bűncselekmény nem történt” – áll a hírben. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a határozat előtt néhány nappal Magyar György személyesen ment el a fehérvári rendőrségre, ahol jegyzőkönyvbe is vették néhány észrevételét, majd az ezeket összefoglaló dokumentumokat hivatalosan is elküldte a főkapitányságra.

Váradi balesete és a nyomozás aktuális állása a szokásosnál is fontosabb lehetett egyes kormányzati szerveknek, hiszen informá­cióink szerint a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egyik ügyintézőjének – felsőbb utasításra – rendszeresen jelentéseket kellett írnia az ügy állásáról a Belügyminisztérium illetékeseinek.

A rendőrség megszüntető határozata ellen a Váradi család képviseletében panaszt nyújt be Magyar György, mivel – mint mondja – az ellentmondások kivizsgálása és a helyszíni bizonyítási kísérlet lefolytatása nélkül nem zárható le ez az ügy. Különösen nem azután, hogy a rendőrség azt állapította meg: nem történt bűncselekmény a gázolás során, holott a Mercedes sofőrje gyakorlatilag fékezés nélkül ütötte el Váradit úgy, hogy már messziről látnia kellett az út szélén álló autók fényszóróját és az elakadásjelzőt. Az előbbiek és még sok más körülmény figyelembevétele felvetheti a halált okozó gondatlan közúti veszélyeztetés gyanúját. Kérdésünkre, miszerint mi van akkor, ha az ügyészség visszautasítja a nyomozás folytatására tett indítványukat, Magyar György elmondta: akkor sem hagyják annyiban, pótmagánvádas eljárást kezdeményeznek, amely során ők emelnek vádat, gyűjtik be a bizonyítékokat, és rekonstruálják a baleset pontos részleteit.

Váradi András nem félt. Kiállt először saját maga, majd a környezete igazáért. Nem tűrte szó nélkül, hogy élete munkáját letarolja egy politikailag kiemelt újgazdag és az a rendszer, amely ezt a milliárdost, a felcsúti polgármestert megteremtette. Ha Mészáros Lőrinc és az ő pártfogója nem is nézte jó szemmel a juhász szélmalomharcát, az özvegy és az édesapa nélkül maradt két leánygyermek megérdemelne annyit, hogy megtudják, pontosan milyen körülmények között halt meg a családfő. Mindennél árulkodóbb lenne, ha ez nem történhetne meg.

Kísértés

Váradi András a családjával közvetlen közelről figyelhette Mészáros Lőrinc birodalmának épülését, ugyanis a házuk a felcsúti polgármester egyik legnagyobb vállalkozása, a Búzakalász 66 Kft. szomszédságában található Alcsútdoboz-Göböljáráson. A milliárdos nagy­vállalkozó időközben hozzájutott ahhoz a földhöz is, ahol a birkáit tartotta a juhász egy rozoga hodályban, és ahová kihajtotta őket. Váradi évekkel ezelőtt perre vitte az ügyet, amelynek során azt próbálta bizonyítani, hogy a vita tárgyát képező területen – amely sosem volt Váradi Andrásé – felhúzott épületek nagyobb értékűek a teleknél, így ráépítés címén már a juhásznak jár a tulajdon. Mészáros Lőrinc jelzálogjogot is bejegyeztetett volna a hodályra, azonban ennek érvényesítéséhez még meg kell várni a per kimenetelét.

Váradi András meghalt, így csak a hagyatéki eljárás végeztével folytatható a jelenleg szüneteltetés alatt álló eljárás, az ügyet pedig a család által megbízott ügyvéd – aki nem Magyar György – viszi tovább. Szerettük volna megkérdezni Váradiék ügyvédjét, de ő csak annyit erősített meg, hogy a hagyatéki lezártával indul újra a per. Mészáros Lőrincéknek valamiért sürgős az ügy, nagy szükségük lehet arra a néhány ezer négyzetméteres területre; úgy tudjuk, az ügyvédjük rendszeresen érdeklődik arról, mikor ér véget a hagyatéki eljárás.

Szintén a függőben lévő hagyatéki miatt szünetel az a per, amelyet nem jogerősen már megnyert Váradi András 2014-ben a Búzakalász 66 munkatársai ellen. Ez azért indult, mert Mészáros Lőrinc cégének alkalmazottai 2012-ben elhordták, majd beszántották a juhász több százezer forint értékű trágyáját. A bíróság első ítéletében a Váradi által követelt 500 ezer helyett 100 ezer forintos kártérítést ítélt meg a juhásznak, aki ezt nem tartotta elegendőnek, azonban a kirendelt igazságügyi szakértő szerint ekkora volt a veszteség.