Megéri ma csomagolásmentes boltot működtetni?

Gazdaság

Sok csomagolásmentes bolt húzta le a rolót az elmúlt pár évben. Talán elment a kedve az embereknek attól, hogy környezettudatosan éljenek, nem akarnak már erre plusz pénzt költeni? Részben így van, ám olyan üzlet is akad, amely az egyik legjobb nyári forgalmat az idén érte el. Az azért biztos, hogy nem ez a legkönnyebb biznisz.

Néhány hete jelentette be az egyik budai csomagolásmentes bolt a saját közösségi médiás oldalán, hogy végleg lehúzza a rolót. Négy és félévnyi munka és próbálkozás után a Lemérem az év végéig még biztosan nyitva lesz, utána azonban bezár. Az idén nyárra már nem kértek területfoglalási engedélyt a bolt előtti placcra sem.

Ez a nyár ugyan az üzlet számára valamivel rosszabb volt, mint a korábbiak, de nem a semmiből jött a döntés. A nyarak rendszerint amúgy is nehezek, ilyenkor kiürül a város, sokkal kisebb a forgalom, a 2022-es jó nyár után pedig rosszabb lett a 2023-as, és még rosszabb a 2024-es. Voltak ugyan felívelések, de a korábbi csúcsokat már nem sikerült elérni, így a felhalmozott mínuszt már nem lehetett ebből pótolni.

Az okok

„Jó ütemérzékkel a covid közepén, 2021 tavaszán nyitottunk, ami végül is nem volt rossz döntés, mert hamar felpörgött a piac”, mondta a Magyar Narancsnak Kalo-Szabó Anna, aki a férjével, Márkkal és egy részmunkaidős alkalmazottal vitte a boltot. A covid kiszámíthatóbb volt, mint bármi, ami utána következett, de több tényező is közrejátszott abban, hogy végül nem érte meg tovább csinálni. „Nagyjából egy éve kezdtem el azon gondolkodni, hogy van-e értelme ennek, idáig tartott, mire döntöttünk” – mondja Anna.

 
A Lemérem csomagolásmentes bolt
Fotó: Sióréti Gábor

A lakosságnak egy szűkebb részét érdekli a környezettudatosság, vagyis a csomagolásmentes boltok piaca mindenképpen szűkebb, mint a szimpla élelmiszerkereskedelemé. Ez a réteg szerencsére nem annyira árérzékeny, megteheti, hogy adott esetben többet költsön bizonyos termékekre. Így kenyérre, tojásra, lisztre vagy ecetre, magvakra, fűszerekre. Ugyanakkor ez sem tart ki a végletekig, márpedig a 2023-24-es inflációs sokk hatása, a gazdaság stagnáló állapota, a mind költségesebb megélhetés hatást gyakorolt a költési szokásokra. Ha valamin spórolni kell, akkor könnyebb a 160 forintos tojásról vagy az 500 forintos lisztről lemondani, és ez meg is látszott a forgalmon.

Ez persze önmagában még nem lett volna ok a bezárásra, hiszen a brutális infláció átmeneti volt. Azonban a csomagolásmentes boltokat ugyanúgy sújtotta az árrésstop, a sokszorosára emelkedett rezsiköltség. Vagyis az egyik oldalon szűkültek a lehetőségek, a másikon viszont emelkedett a költség. Anna után a cég befizette ugyan a járulékokat, a fizetését azonban már nem tudta kivenni, ha úgy tetszik, a vállalkozás tartozott neki majdnem egy évnyi bérrel. Ezt így persze nem számolja el az ember, de hosszú távon nem lehet egy vállalkozást úgy működtetni, hogy abból nem lehet a megélhetést finanszírozni. Márk azt mondja, egy kicsit ironikus, hogy az ő tanári fizetése jelentette a menedéket. Az utolsó csepp talán az volt, hogy egy metrómegállónyira egy másik bolt is nyitott, és azonnal érezhető lett a forgalom csökkenése. „Bár ez egy nagy kerület, ezek szerint mégsem bírt el két egymás közelében lévő hasonló üzletet” – mondta Anna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.