Igencsak hézagos a kormányzat honlapján közzétett közérdekű adatok köre. Pedig a minisztériumokat törvény kötelezi ezek folyamatos elérhetőségének biztosítására. Még az orbáni alaptörvény is elismeri mindenki jogát ezen adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, mégpedig – elvben – a közügyek átláthatóságáért.
Úgy tűnik azonban, a kormány ezt sem gondolja annyira komolyan. Az információszabadságról szóló törvény melléklete tételesen felsorolja, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek – így a minisztériumoknak – milyen adatokat, milyen csoportosításban, milyen sorrendben kell honlapjukon nyilvánosságra hozni. A kormany.hu központi kormányzati portálon – a honlapon olvasható útmutatás szerint – ezek az információk a „Dokumentumok” menüpont alatt érhetők el. Számos kötelezően közzéteendő adatot azonban hiába is keresnénk.
A Miniszterelnökség háttérintézményeit, illetve a háttérintézmények közzétenni rendelt adatait példának okáért nem fogjuk megtalálni – pedig van ilyen jó néhány. Egy kivétellel hiányoznak a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményei is. E két tárca támogatási szerződéseinek adatai sem érhetők el, ahogyan egyetlen tárca feladatáról, tevékenységéről sem olvashatunk „tájékoztatót” – holott ezeket magyarul és angolul is kötelező lenne a közzétételi lista részeként hozzáférhetővé tenni. De nem tudunk meg semmit a Miniszterelnökségen foglalkoztatottakról, vagy hiába is akarnánk átnézni a Miniszterelnökség 5 millió forint feletti szerződéseinek adatait, ezek sincsenek sehol. Ha pedig a tárcák 2015-ös közbeszerzési terveit szeretnénk végigbogarászni, tegyünk le róla, mert bár ezeket a közbeszerzési törvény szerint április 15-ig nyilvánosságra kell hozni, mindössze három minisztérium készült el határidőre a feladattal.
A külügy által közzéteendő közérdekű adatok között próbáltunk nyomára bukkanni annak a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek is, amely a kormányfői útmutatás szerint a külpolitikában „a kereskedői dörzsöltség” egyik legfontosabb zászlóvivője lenne. Az infotörvény szerint a tárca által alapított gazdálkodószervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét, tevékenységi körét, képviselőinek nevét és a tárca részesedésének mértékét nyilvánosságra kellene hozni. A Quaestor-ügyben magát megégető kereskedőházat azonban ne keressük a listában, a külügy nem tud róla. Vagy legalábbis azt szeretné, hogy mi ne tudjunk róla.
Amellett, hogy a kormany.hu-n elérhető adatok hiányosak, egyben áttekinthetetlenek is, a szerkesztés felhasználóbarátnak a legkevésbé sem mondható. A kilenc minisztérium adatai ömlesztve érhetők el több száz oldalon, különféle fájlformátumokban, sokszor tömörített mappaként, a szkennelt fájlok esetében pedig a másolhatóság elve is sérül. Állampolgár legyen a talpán, aki kiigazodik a kormányzati dokumentumrengetegben. Az alkotmányos célt, nevezetesen az átláthatóságot, mondanunk sem kell, ez így nem segíti elő.
A központi kormányzati honlap felelőse a Miniszterelnökség, azon belül is a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság. Korábban a büntető törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette azt, aki „a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget”. E szigor ugyan 2013 óta már a múlté, a két érintett állami vezető, Lázár János és Giró-Szász András azonban elrendelhetne egy szisztematikus felülvizsgálatot, hogy egy kicsit gatyába rázzák az öt éve nagy arccal – emlékezetes módon OMG-vel – beharangozott kormányzati portáljukat.
