Az ezidáig utolsó (augusztus 22-i), egy Brjanszk melletti olajátemelő állomásra mért ukrán dróncsapás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány nevében nemes egyszerűséggel kitiltotta a támadást végrehajtó ukrán katonai egység magyar származású parancsnokát (Robert „Magyar” Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnokságának vezetője) Magyarország és a schengeni övezet területéről – amit csütörtök reggel közzétett videójában jelentett be. Ennél is meghökkentőbb volt a kitiltást indokló érvelés, amely szerint a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi támadás annyira súlyos volt, és a helyreállítási munka annyi ideig tartott, hogy Magyarországnak majdnem hozzá kellett nyúlnia a vészhelyzeti tartalékához. Szijjártó szerint a vezeték elleni támadásokkal Ukrajna több kárt okoz Magyarországnak, mint Oroszországnak. Arról is beszélt a miniszter, hogy ezek a támadások sértik Magyarország szuverenitását, ezért nem maradhatnak következmények nélkül – de ezek már a magyar kormány kampánycélú keménykedésének részét képezik. Mondhatnánk azt is, hogy mondhat a miniszter, amit csak akar, eddigi tevékenysége alapján nem úgy tűnik, hogy az éppen az energiabiztonság lenne a szakterülete. Szijjártó egyébként pénteken a fideszes Tranzit Fesztiválon már egyenesen benzinhiánnyal riogatott.
Szerdán Hernádi Zsolt a kőolajbehozatalban és feldolgozásban/finomításban minimum domináns helyzetű Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója is megszólalt: eredetileg a kormányszócső Mandinernek, majd szavait a jóval olvasottabb kormányszócső Index erősítette fel. A lap már eleve úgy harangozta be Hernádi nyilatkozatát, hogy „Eddig tűrt Hernádi Zsolt, most elmondta, mi vár Magyarországra, ha leáll a Barátság kőolajvezeték.” Nos, előre bocsátva: Hernádi szerint semmi jó. Mindenekelőtt azzal indított, hogy tíz nap alatt háromszor is célzott találatot kapott a vezetékrendszer oroszországi szakasza: az első kettő csak néhány napos fennakadást okozott, ezeket kisebb karbantartással meg lehetett oldani. A mostanit azonban már nem – fűzte hozzá Hernádi egy szép szerdai napon, hogy másnap (augusztus 28., csütörtök) el is induljon a Barátságon az olaj; ezek szerint ez sem volt helyrehozhatatlan. Hernádi már ekkor korlátozott kapacitású újraindításról beszélt – egyelőre kívülről megállapíthatatlan, milyen kapacitáson működik a vezeték. A fenyegetés Hernádi érvelése szerint nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát is közvetlenül érinti, elvégre e két közép-európai országnak az egyik legfontosabb energiaellátásáról gondoskodik. Márpedig ha e két ország ellátásáért felelős finomító kiesik, vagy a kapacitását korlátozni kell, akkor elindul egy láncreakció, és azt – legalábbis Hernádi szerint – egész Közép-Európa meg fogja érezni. (Péntek reggeli hír volt, hogy Szlovákia felé újraindult a kőolajszállítás.)
Maradva a disztópikus hangulatnál, a Mol-vezér azt is végigvette, hogy mi történne teljes leállás esetén: az első napokban a meglévő üzemi tartalékokból lehet fedezni az igényeket, de ezt követően a stratégiai készletekhez kell nyúlni (laikusok számára mindenesetre megnyugtató, hogy a cég rendelkezik tartalékokkal – de ez az olajszakmában természetes, pláne ilyen regionális szituációban). Márpedig, ha ezekhez nyúl a cég, azt az Adria-vezetéken keresztül beszerzett kőolajjal lehet pótolni, azonban Hernádi szerint csupán jóval magasabb áron, mivel a horvátok megemelték az árat, amint kitört a háború, mégpedig rögvest duplájára emelték a tranzitköltséget.
Csak megjegyeznénk, hogy akármennyivel is emelték meg a tranzitköltséget a horvátok, az ukránok ennél is többet kérnek.
Ráadásul amennyiben jobban kihasználnánk az Adriai-vezetéket, ami korántsem pörög most teljes kapacitáson, ezzel együtt csökkenne (fajlagosan biztosan) a tranzitköltség is. De a vezérigazgató nem állt meg ezen a ponton, és rögvest a Barátság kőolajvezeték teljes leállásának drámai következményit boncolgatta: közben megosztotta ama meggyőződését is, hogy ha a vezeték leáll, akkor nagyon nagy valószínűséggel soha nem fog újraindulni. Aminek vannak fizikai okai is, legalábbis Hernádi szerint jó párhuzam a használaton kívüli lakás vagy ház, aminek sokkal gyorsabban kezd el romlani az állaga.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
