Lehet elég kőolaj - akkor is, ha megint elakad a Barátság

Gazdaság

Magyarország kormánya kizárólag Oroszországot tartja megbízható partnernek kőolajszállítás tekintetében, holott a horvát kőolaj-kapacitás nagyban segíthetne az orosz függőség megszüntetésében.

Az ezidáig utolsó (augusztus 22-i), egy Brjanszk melletti olajátemelő állomásra mért ukrán dróncsapás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány nevében nemes egyszerűséggel kitiltotta a támadást végrehajtó ukrán katonai egység magyar származású parancsnokát (Robert „Magyar” Brovdi, az Ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnokságának vezetője) Magyarország és a schengeni övezet területéről – amit csütörtök reggel közzétett videójában jelentett be. Ennél is meghökkentőbb volt a kitiltást indokló érvelés, amely szerint a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi támadás annyira súlyos volt, és a helyreállítási munka annyi ideig tartott, hogy Magyarországnak majdnem hozzá kellett nyúlnia a vészhelyzeti tartalékához. Szijjártó szerint a vezeték elleni támadásokkal Ukrajna több kárt okoz Magyarországnak, mint Oroszországnak. Arról is beszélt a miniszter, hogy ezek a támadások sértik Magyarország szuverenitását, ezért nem maradhatnak következmények nélkül – de ezek már a magyar kormány kampánycélú keménykedésének részét képezik. Mondhatnánk azt is, hogy mondhat a miniszter, amit csak akar, eddigi tevékenysége alapján nem úgy tűnik, hogy az éppen az energiabiztonság lenne a szakterülete. Szijjártó egyébként pénteken a fideszes Tranzit Fesztiválon már egyenesen benzinhiánnyal riogatott.

Szerdán Hernádi Zsolt a kőolajbehozatalban és feldolgozásban/finomításban minimum domináns helyzetű Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója is megszólalt: eredetileg a kormányszócső Mandinernek, majd szavait a jóval olvasottabb kormányszócső Index erősítette fel. A lap már eleve úgy harangozta be Hernádi nyilatkozatát, hogy „Eddig tűrt Hernádi Zsolt, most elmondta, mi vár Magyarországra, ha leáll a Barátság kőolajvezeték.” Nos, előre bocsátva: Hernádi szerint semmi jó. Mindenekelőtt azzal indított, hogy tíz nap alatt háromszor is célzott találatot kapott a vezetékrendszer oroszországi szakasza: az első kettő csak néhány napos fennakadást okozott, ezeket kisebb karbantartással meg lehetett oldani. A mostanit azonban már nem – fűzte hozzá Hernádi egy szép szerdai napon, hogy másnap (augusztus 28., csütörtök) el is induljon a Barátságon az olaj; ezek szerint ez sem volt helyrehozhatatlan. Hernádi már ekkor korlátozott kapacitású újraindításról beszélt – egyelőre kívülről megállapíthatatlan, milyen kapacitáson működik a vezeték. A fenyegetés Hernádi érvelése szerint nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát is közvetlenül érinti, elvégre e két közép-európai országnak az egyik legfontosabb energiaellátásáról gondoskodik. Márpedig ha e két ország ellátásáért felelős finomító kiesik, vagy a kapacitását korlátozni kell, akkor elindul egy láncreakció, és azt – legalábbis Hernádi szerint – egész Közép-Európa meg fogja érezni. (Péntek reggeli hír volt, hogy Szlovákia felé újraindult a kőolajszállítás.)

Maradva a disztópikus hangulatnál, a Mol-vezér azt is végigvette, hogy mi történne teljes leállás esetén: az első napokban a meglévő üzemi tartalékokból lehet fedezni az igényeket, de ezt követően a stratégiai készletekhez kell nyúlni (laikusok számára mindenesetre megnyugtató, hogy a cég rendelkezik tartalékokkal – de ez az olajszakmában természetes, pláne ilyen regionális szituációban). Márpedig, ha ezekhez nyúl a cég, azt az Adria-vezetéken keresztül beszerzett kőolajjal lehet pótolni, azonban Hernádi szerint csupán jóval magasabb áron, mivel a horvátok megemelték az árat, amint kitört a háború, mégpedig rögvest duplájára emelték a tranzitköltséget.

Csak megjegyeznénk, hogy akármennyivel is emelték meg a tranzitköltséget a horvátok, az ukránok ennél is többet kérnek.

Ráadásul amennyiben jobban kihasználnánk az Adriai-vezetéket, ami korántsem pörög most teljes kapacitáson, ezzel együtt csökkenne (fajlagosan biztosan) a tranzitköltség is. De a vezérigazgató nem állt meg ezen a ponton, és rögvest a Barátság kőolajvezeték teljes leállásának drámai következményit boncolgatta: közben megosztotta ama meggyőződését is, hogy ha a vezeték leáll, akkor nagyon nagy valószínűséggel soha nem fog újraindulni. Aminek vannak fizikai okai is, legalábbis Hernádi szerint jó párhuzam a használaton kívüli lakás vagy ház, aminek sokkal gyorsabban kezd el romlani az állaga.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.