Bírósági végzés született: Gyula fideszes polgármesterével szemben felmerülhet a hivatali visszaélés gyanúja

Kis-Magyarország

A Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak azt a korábbi eljárást megszüntető határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Gyula kormánypárti polgármestere, Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, aki a helyi posta egyik vezetője is volt. Márpedig a bíróság szerint ez hivatali visszaélés gyanújának számíthat. Így az ügyben folytatódik a nyomozás.

„A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőrkapitányságon indult büntetőügyben a bíróság Galbács Mihály feljelentő meghatalmazott képviselője, dr. Bárándy Gergely ügyvéd által a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr főkapitányság 2025. április 16. napján kelt eljárást megszüntető határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványnak helyt ad, és a nyomozó hatóság határozatát hatályon kívül helyezi” – áll a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) napokban született végzésében. Mindez megfordítja annak az ügynek a menetét, amiről először tavaly tavasszal számolt be lapunk, egyben nem kevesebb mond ki, minthogy Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármesterrel szemben felmerülhet a hivatali visszaélés gyanújának büntetőjogi tényállása. Görgényi egy 2019-es telefonbeszélgetésben megfenyegette akkori frakciótársát, Torma Bélát, aki civilben a Magyar Posta Zrt. gyulai részlegének egyik vezetője volt. (A beszélgetést Torma rögzítette.) A hangfelvételt múlt áprilisban hozta nyilvánosságra a Narancs.hu. Egy részlete így hangzott:

„Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?

Torma Béla: Hát a munkahelyemet.

GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.

TB: Igen.

GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhírré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.

TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonban.”

A beszélgetés nem sokkal a hat évvel ezelőtti önkormányzati választás előtt, 2019. szeptember 27-én történt. Görgényi gyulai fideszes polgármesterként megfenyegette és a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle politikailag fontos információkat. Az előzményekről tudni kell, hogy a beszélgetésben szóba hozott Galbács Mihály korábban a Fidesz színeiben politizált a békési fürdővárosban, ahol alpolgármester is volt. Majd több ügyben összekülönbözött Görgényi Ernővel és a Fidesz-frakcióval, amelyből végül kizárták. Galbács a 2019-es választáson már a Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult az önkormányzati választáson; szórólapot adott ki és a postával terjesztette. Ezt, pontosabban a szórólapok hivatalos postai kézbesítése előtti politikai információk ki nem adását kifogásolta Görgényi.

Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja miatt tavaly nyáron a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) tett feljelentést Görgényi Ernő ellen Galbács Mihály. Az LÜ ezt nem sokkal később a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságra továbbította, amely azonban elfogultságot jelentett be, így került a nyomozás Szegedre, ahol a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság nem kevesebb, mint tíz hónapon át folytatta a nyomozást a telefonos beszélgetés ügyében. Galbács feljelentését idén május elején utasította el a Csongrád megyei rendőrség. Megítélésük szerint ugyanis nem hivatali visszaélés, ha egy fideszes polgármester megfenyegeti párttársát, aki civilben gyulai postai vezető. Az elutasító határozatban szerepelt, hogy: „a rendelkezésre álló adatok, illetve a beszerzett bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése”. Ezt panaszolta meg Galbács Mihály és jogi képviselője.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.