„Történnie kell valaminek és lenni kell olyan körülménynek, ami megváltoztathatja ezeket a mindenkire káros és veszélyes folyamatokat, különben szétesik és eldurvul a közösség, elszakad a cérna és beköszönt a verbális után a hétköznapi erőszak korszaka. Megtisztelő, ha valaki eddig eljutott és elolvasta az írásomat, amit azért tettem közzé, hogy tudassam, az igazság mindig utat tör magának, és ehhez a munkához a mai nappal hozzákezdek” – ezt tavaly március 7-én írta közleményében Tasó László. Ő Nyíradony szülötte, az idén 62 éves, egyebek mellett erdész végzettségű. Ebben a szakmában kezdett dolgozni 1981-ben a Gúthi Erdészetnél. A rendszerváltás előtt gmk-t, utána vállalkozást alapított fakitermelésre és -feldolgozásra. 1994-ben öt vetélytárssal szemben a voksok több mint 50 százalékával megnyerte a polgármester-választást Nyíradonyban. A következő választáson már a Fidesz–KDNP jelöltjeként győzött, és azután mindig így boldogult, amíg indult. 2010-ben ellenfele sem volt. 2004 óta országgyűlési képviselő is. Amikor 2014-ben kinevezték közlekedéspolitikai államtitkárrá, le kellett mondania polgármesteri tisztségéről. Utódja az alpolgármester, Kondásné Erdei Mária, majd 2019-től az unokaöccse, Béla lett e poszton, mindkettő meggyőző fölénnyel és kormánypárti képviselő-testületi háttérrel. Tasó László 2022-ben az országgyűlési választáson még rekorderedménnyel, 63 százalékkal győzött a tizenhat település alkotta Hajdú-Bihar megyei 3. választókerületben. Otthon, Nyíradonyban még nagyobbat nyert mind a nyolc szavazókörben.
A Tasó szerint „mindenkire káros és veszélyes” folyamatok egy évvel később kezdődtek.
2023 márciusában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Átlátszóval közösen bemutatta, hogy Tasó kerületében tizenöt kilométeren belül három fideszes politikusnak ítéltek meg pályázaton uniós pénzt lombkoronasétányra. Ebből az egyik Nyírmártonfalván épült, Filemon Mihály polgármester menet közben tarra vágott erdejénél (lásd: Misi megmutatta, mit tud, Magyar Narancs, 2023. április 19.), a másik kettő pedig Nyíradony mellett. Az egyik Tasi Sándor megyei közgyűlési alelnöknek – egy uniós pénzeket elosztó LEADER egyesület elnökének – a projektje, a másik Tasó Lászlóé, az ő erdejében épült. Hadházy Donáth Anna uniós képviselővel együtt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult, a Transparency International pedig a magyar Integritás Hatósághoz. Ez a hatóság tavaly hozta nyilvánosságra jelentését, amely szabálytalannak, túlárazottnak minősítette Tasó lombkoronasétányát, és mindhárom létesítmény ügyében feljelentést tett költségvetési csalás, versenyt korlátozó megállapodás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Fölrúgni mindent
Tasó a fent már idézett közleményében ezt koncepciós eljárásnak minősítette. Azt írta, a látható erdő nélküli, Filemon-féle nyírmártonfalvi faalkotmánynak tényleg nincs értelme, de az övének igenis van. Hiszen az Alföld legnagyobb összefüggő erdejében, a Gúthi-erdőben nem volt rendes szabadidős tér vagy pihenőhely, pedig a nyírségi emberek is megérdemlik, hogy jó körülmények között, ingyen pihenhessenek az erdőben, nem „buckalakók” ők. A képviselő kiemelte, többletönerőből, beruházási hitellel építette meg a sétányt, szerinte szó sem lehet túlárazásról. Ez a létesítmény jövedelmet nem termel, de költsége lesz, három évtizedig kell fönnmaradnia – mégsem folyósították neki a megnyert uniós támogatást. Tasó a közleményben arra is kitér, hogy más ellenőrző szervek rendben találták a beruházást. Figyelmeztet, hogy az Integritás Hatóság által feljelentett beruházás mögött „családok, három évtizedes közéleti szolgálat és emberi életek vannak”.
A 444 egy másik ügy kapcsán írt a három évtizedes közéleti szolgálat és a családok összefüggéséről, levezetve azt, hogy Tasó László másik unokaöccse, János hogyan épített milliárdos forgalmú vállalkozást, amely sorra nyerte a megbízásokat a környéken.
A tavaly június 9-i önkormányzati választáson Tasó László unokaöccse, Tasó Béla nem indult, és a helyette versenyeztetett Terdik János (Fidesz–KDNP) alulmaradt a független Szilágyi Zoltán Tiborral, a helyi vasboltot működtető vállalkozóval szemben, aki 2019-ben még a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőjeként jutott be a testületbe. Most öt független és három kormánypárti önkormányzati képviselőt választott mellé Nyíradony népe.
Tasó László a Facebookon köszönetet mondott a Fidesz–KDNP nyíradonyi szavazóinak, de üzent a többieknek is, „emlékeztetőül”, egy vers részletével: „ahogyan szavaztál, úgy bánjanak veled”.
Posztja alatt Sztancs Tibor ellenzékbe került fideszes önkormányzati képviselő azt írta az eredményre utalva, elkeserítő, hogy ilyen gyarlók az emberek, elfelejtik megköszönni a sok jót, amit kaptak, azt képzelik, az természetesen jár nekik. Tényleg vannak hibák, de azokért kár volt fölrúgni mindent. Másvalaki arról írt, Nyíradony 1994-ig falu volt, „aztán jött Tasó László, és várost csinált” belőle, kijárta, legyen itt mentőállomás, tűzoltóság, pedig ez egy ekkora településnek nem járna. Tíz év alatt tényleg hétmilliárd forintnyi uniós pályázati támogatás érkezett a városba.
Miért lettek egyszerre „gyarlók” az emberek?
Lehetett hatása a lombkoronasétány-ügynek – „pedig azt épp rendesen megcsinálták”, mondta egy nyíradonyi vállalkozó a Narancsnak –, aztán annak, hogy eljárás indult, vagyis amit az újságok írtak, azt komolyan vette a hatóság. Nyomott a latban, hogy olyasmik épültek rengeteg pénzből, amikről nem lehetett állítani, hogy úgy kellenek, mint egy falat kenyér. Az számított igazán, hogy ahol szóba került valamelyik ügy, kiderült, egész sok családnak van a Tasó-vezetéssel kapcsolatban nyomasztó élménye, csak nem szólt eddig róla – ez szűrhető le a helyiekkel beszélgetve. A Tisza Párt hatása is érvényesülhetett közvetve, illetve a ne szólj szám, nem fáj fejem mentalitással tudatosan szembeszegülő emberek szereplése a közösségi oldalon. Sallai Mihály, aki tíz éve Németországban dolgozik kamionsofőrként, a Narancsnak azt mondta, őt is, ahogy másokat, irritálta a tekintélyelvűség és a bennfentes ügyletek sora. Németországból küldi közérdekű adatigényléseit az önkormányzatokhoz, hivatalokhoz, nyomozó hatóságokhoz a szülőföldjén zajló beruházások ügyében. Levelezett az OLAF-fal, és a futópálya miatt ő maga is feljelentést tett.
Pillanatkép volt a vezetés megítélésének további változásáról, hogy a választás után a még hivatalban lévő polgármester, Tasó Béla hiába hívott össze testületi ülést – ahol az ő hat hónapnyi illetményének megfelelő végkielégítéséről is szavaztatott volna –, rajta és az alpolgármesteren kívül csak egy képviselő ment el, nem voltak határozatképesek.
Idén június 23-án Tasó László bejelentette, hogy Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos lett, viszont 2026-ban nem a megyei 3. választókerületben indul, hanem a Fidesz–KDNP pártlistáján.
A hatalmi viszonyokat nyilvános fotók alapján elemző dél-nyírségi kremlinológusok szerint Tasó kezét elengedte a párt, amely demonstrálni szeretné, hogy képes a megtisztulásra.
Az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételének lefölözésével létrehozott kormányzati alap, a Versenyképes Járások Program ünnepélyes támogatóiokirat-átadásán, július 31-én már nem is Tasó László feszített a képen a támogatást átadó jótevő szerepében, hanem a Fidesz új 3. választókerületi elnöke, Antal Szabolcs.
A Narancs kérdéseket küldött Tasó Lászlónak – és Bélának –, arról, mit gondolnak a vitás ügyekről, a hatósági vizsgálatokról, miért vethettek véget a nyíradonyiak a harmincéves korszaknak, de nem reagáltak.
Mesél az erdő
Debrecentől kifogástalan út vezet Nyíradonyba. A hétezres város központja nagyon szép, a középületek, templomok szemlátomást újak, felújítottak. Sokfelé térkövezett járda, virág látható, kevés az eldobált szemét és cigarettacsikk.
A városközpontból indulva aztán bármerre láthat csodákat a vendég. Például táblák hirdetik, biciklivel el lehet jutni a néhány kilométerre lévő Gencsy-kúriához. Ez a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület tulajdona. A Gúth-Keled egy Árpád-kori nemzetség neve, ebből származott többek közt az Amadé-, a Ráskay- és a Báthori-család. Lengyel királyt, erdélyi fejedelmet, herceget, nádort, országbírót is adott a nemzetség az utóbbi kilencszáz évben. Az egyesületet nem Tasó László vezeti, de lehetnek ott mások, akik ugyanúgy elkötelezettek a természeti értékek színvonalas prezentálása iránt. Az egyesület a Gencsy-kúriához kapcsolódóan 2023-ban 699 milliós uniós támogatást nyert pályázaton (a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz forrásából) olyan „épületegyüttes” létrehozására, amely a Dél-Nyírség őshonos védett növényeit mutatja be az ide látogatóknak, interaktív programok révén is. A közpénzt a többi közt okos tanösvényre és arra is adták, hogy bővüljön a rendezvénytér LED-fallal, hangtechnikával, lehetővé téve a szabadtéri természetfilm-vetítést.
A kúriát exkluzív esküvői helyszínként is hirdetik. Hadházy Ákos azt állította róla, inkább közérdekű köntösben tetszelgő magánbiznisz. Nyitott kapujában megkérdeztük egy autóval érkező hölgytől, bemehetünk-e fotót készíteni a kúriáról. Azt mondta, igen, magáncélra. Amikor megtudta, hogy a képből sajtófotó is lehet, türelmet kért, hogy tanácskozzon az egyesület vezetőjével. Végül azt mondta kedvesen, bocsánatkérő hangsúllyal, azt az utasítást kapta, hogy nem engedhet be minket.
Az egyesület azonban a kúria mellett Nyíradonynak a Debrecen felőli oldalán, a 471-es út mellett egy modern épületben is bemutatja, milyen szép a közeli Gúthi-erdő. Az Erdei Harmónia Látogatóközpontot 2023 januárjában avatták fel, félmilliárd forint európai uniós támogatás mellett 330 millió forint hazai forrásból épült. Van benne konyha, 300 fős rendezvényterem. A megyei lap a fényerdőt emelte ki, ez multimédiás tanösvény, ahol „titokzatos tájakon, zenei aláfestés kíséretében sétálhatnak” a látogatók. A felnőttbelépőjegy 2000 forint, de a tárlatvezetés ingyenes, egy embernek is jár. A központ munkatársa elmagyarázza, hogyan készültek a preparált állatok. Egy teremben a rókától a gímszarvasig minden látható, ami előfordul a Gúthi-erdőben. Megköszöni, amikor szólunk, hogy az érintőképernyős monitoron az egyik film néhány perc után megakad – ezt még egy látogató sem mondta –, és ad 3D-s szemüveget, amellyel a teremben látni lehet egy húszperces természetfilmet a Gúthi-erdőről. Egy néző kedvéért is elindítják.
A látogatóközpont körül 1200 méteres rekortán futókör épült, amely szintén híressé tette az utóbbi hónapokban Nyíradonyt. Arról, hogy ezt meg kell csinálni, Tasó Béla polgármester – a koronavírus-járvány idején, a testület nevében – döntött. A nyomvonal nagyrészt Tasó László földjén, illetve az egyesület területén halad. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megítélt rá 45 millió forint támogatást, de mivel az építkezés nem kezdődött el határidőben, nem úgy valósult meg, ahogyan kellett volna – nem ér körbe –, visszakérték a pénzt. Tasó Béla idején mégis megcsináltatta a város, saját erőből. A kivitelezők viszont nem kapták meg időben a pénzüket, csak bírósági eljárás nyomán.
A futópálya jó. Két emelkedő is van rajta, és tényleg friss levegőben futhat itt, akit nem ijeszt meg, hogy az erdőben itt-ott motozás hallatszik. Abban reménykedtünk, szembejön a kocogó országgyűlési képviselő, de nemhogy ő, senki sem körözött reggel 6 és 7 között, amikor pedig a dolgozni járó hobbifutók el szoktak indulni. A pályát a nyíradonyiak szerint páran használják, de az iskolásoknak messze van.
A közelben, a 471-es út másik oldalán egy kiszuperált rendőrségi autókkal teli porta és egy futurisztikus épület látszik. Ez utóbbi egy zöldségfeldolgozó, amelyről szintén megírta a sajtó, hogy köze van a Tasó családhoz. A Gúthi-erdő e mező túloldalán kezdődik, de a vaddohánnyal teli, így jól mézelő rétnek is van szép, pályázati dokumentumokba illő neve: Tudományos és Technológiai Park. Jórészt magántulajdonban van szintén, de a mellette – pályázati pénzből – épített nagyon szép, a mező túlsó végén véget érő út az önkormányzaté, esővíztározóval, beépített tűzivízcsapokkal, közművekkel, napelemtáblás térfigyelő kamerákkal együtt. A park fejlesztésének második ütemére 699 millió forint támogatást nyert a város. Ebbe a beruházásba nem fog bele az új képviselő-testület, mert a mező, amelynek értékét növeli ez az új beruházás is, nincs az önkormányzat tulajdonában.
El kellett adniuk a kocsit
Nemrég egy közmeghallgatáson Tasó László képviselő felszólalt, és a YouTube-ra fölkerült, megvágott videó szerint azt mondta, ne tessék elfelejteni, hogy Szilágyi Zoltán Tibor polgármester az előző ciklusban benn volt a testületben, minden információt megkapott tehát, így álságos, hogy most Grál-lovagot alakít.
„A 2019-es választás után néhány testületi ülést tartottunk – idézi fel lapunknak Szilágyi Zoltán Tibor –, aztán jött a koronavírus-járvány, amely alatt az akkori polgármester döntött mindenről. Szűrt információk jutottak el hozzám és a képviselőtársaimhoz. Arról, hogy a futópályára kaptunk támogatást, és vissza kell fizetni, mert az Államkincstár levelet küldött, fél füllel hallottam, idősebb testületi tagoktól. Iratot nem láttam róla. Mintha egy puzzle-ból kellett volna összerakni a képet. Amikor kérdeztem, senki sem tudott vagy akart mondani semmit. Arról, hogy az önkormányzat előbb kapta meg a pénzt, mint hogy a tervezett beruházás területe a tulajdonába került volna, hogy nem is a tervek szerint, nem határidőre és nem a megfelelő méretben készült el a beruházás, hogy a támogatás visszavétele után mégis megépült saját erőből, és hogy ez egy 140 milliós büntetőügy, akkor értesültem, amikor polgármester lettem és elkezdtük feltárni a pénzügyi hátterét.”
A polgármesteri tisztség átadás-átvétele utáni első munkanapokban kezdett kiderülni, mibe került bele az új polgármester és a testület. Szilágyi Zoltán Tibort az asztalán olyan számla várta, amelyből megtudhatta, a nyíradonyi önkormányzat 2023 decembere óta nem fizetett a közvilágításért, és 27 millió forintot kellene utalni. Később előfordult, hogy fizetés előtt az új polgármester körbejárta a vállalkozókat, utaljanak iparűzésiadó-előleget. Ugyanezen okból adták el az önkormányzat Škoda Octaviáját is.
Az új testület megbízott egy könyvvizsgáló csapatot a gazdálkodás átvilágításával. Az eredmény január végére született meg: 650 millió forint a hiány. Ennek kisebb hányada a gazdálkodásból adódik, a nagyobbik része a hibásan lebonyolított pályázatok miatt keletkezett visszafizetési kötelezettség. Négy pályázatnál a beruházásra szánt összeg hiányzik, az egyiknél 650 ezer, a következőből 11 millió, a harmadikból 73 millió, a negyedikből 180 millió. A kérdésre, hogy ezekkel az összegekkel mi lett, a korábbi testületi tagok azt mondják, talán működésre fordítódtak, ebből fizették az önkormányzati dolgozókat. Ezek miatt az önkormányzat feljelentést tett. Alig akad probléma nélküli pályázat vagy beruházás – állítja az új vezetés –, a polgármesteri hivatal egyik legnagyobb feladata ezeknek a rendbetétele, ami sokszor „lehetetlen küldetés”.
Bár a városban van egy piac, épült egy új piaccsarnok is a látogatóközpont közelében, de nem vették használatba. Abban az ügyben szintén hűtlen kezelés miatt zajlik nyomozás a NAV-nál. A polgármesteri hivatalban feltételezik, azzal is lesz még gondja a városnak, azon túl is, hogy nem magyarázta meg senki, minek két piac egy ekkora városban.
Az idén egyszerre állt föl a polgármesteri hivatal gazdasági osztályán mindenki, új embereket kellett keresni. Az önkormányzat el is bocsátott dolgozókat, takarékosságból. Új jegyzőt csak nagy nehezen talált, voltak, akik menet közben döntöttek úgy, inkább nem vállalják a munkát. A jelentés óta is derültek ki újabb, az önkormányzat számára hátrányos fejlemények. A múlt héten vált bizonyossá, hogy egy cég pár tízezer forintot fizet a vízfogyasztásért a városnak, miközben a város ezért 750 ezret fizet a szolgáltatónak.
Az egyik új munkatárs vette észre, hogy nyolc utca, út aszfaltozására már 2022-ben nyert 400 millió forintot az önkormányzat. A pénz is megvolt, mégsem kezdték el a munkát. Pedig például a Malom utcában harminc éve várták a szilárd burkolatot, és az ott lakóknak az utóbbi választásokon a Fidesz rendre meg is ígérte, hogy elkészül. Egy napon múlt, hogy a meghosszabbított határidőn belül az új vezetés még el tudta indítani a beruházást, és nem kellett visszaküldeni a megnyert pénzt. Szilágyi Zoltán Tibor kérdezgette, amíg volt kitől, hogy ehhez miért nem fogtak hozzá már korábban, hiába.
Arra sem kapott magyarázatot, miért kellett folytatni a futópálya-építést, ha már a támogatást visszavonták, és különben is nehéz helyzetben volt a város. Most amiatt bírálják az új képviselő-testületet a Facebookon, miért nem fejezi be a futópályát – a Miniszterelnökségtől ígérvényt kaptak arra, hogy a kimaradt részre esetleg adnak támogatást –, és miért nem rendezi az önkormányzat a terület tulajdonjogát. Azért nem – mondja a polgármester –, mert büntetőeljárás zajlik a beruházás ügyében, és nem lehet tudni, valóban lesz-e támogatás, és ha lesz, mekkora összegű.
Az előző vezetés nem adta át az önkormányzat Facebook-oldalának adminjogát és a jelszavakat. Ott továbbra is jelentek meg információk, nyilván nem a polgármestertől. Az új képviselőkről, a polgármesteri hivatal frissen fölvett munkatársairól egy mémoldal ír rendszeresen. Megesett, hogy egy új kolléga szerződését még nem is látta a polgármester, de a Facebookon már kinn volt, mennyi lesz a fizetése.
Abban, hogy ez így működik, Szilágyi és az új vezetés szerint döntő szerepe van Tasó Lászlónak, aki hiába nem polgármester már tíz éve, fallal, számzáras ajtóval lerekesztett folyosórészt tart fenn a polgármester és a jegyző irodája mellett. Így a lépcsőfordulóban megesik, hogy a városvezetés valamelyik új embere találkozik a képviselővel, aki megállítja őt egy-egy baráti szóra. Amit mond, nyilván nem lépi túl a közleményében is említett verbális vagy hétköznapi erőszak határát.
„Egy hónappal ezelőtt – állítja a polgármester –, általános iskolai ballagáson odalépett egy apához, akinek a gyereke ballagott, és azt mondta, nehogy azt hidd, öreg, hogy még veled nem fogunk számolni. Még a kampányban történt, hogy az utcán odament anyámhoz azzal, hogy hallja, én is indulok, és ő csak jó szándékból mondja, nehogy baj legyen abból, én milyen helyekre járok, milyen anyagokat fogyasztok. Anyámnak magyarázta, hogy drogozok, ami nem igaz. Ugyanezzel próbálnak hírbe hozni a Facebookon is.”
A polgármester a kérdésre, belevágott volna-e ebbe a munkába, ha tudja, mit vállal, azt mondja, a vasboltban nagyon sok vevő kérte tőle, induljon. Kötelességének érzi ezt a munkát úgy is, hogy rengeteg emberi konfliktust hozott számára. Szerinte a város közélete újraszervezi magát, és az utóbbi időben talán mind többen meglátták a gyöngéjét is a rendszernek.
„Itt úgy folyt az élet – húzza alá Szilágyi Zoltán Tibor –, hogy jön a pénz, mert jár, utána majd ráérünk igazítani hozzá az iratokat. Addig senki sem nyúlt semmihez, amíg az az egy ember nem adott rá utasítást, vagy nem mondta rá, hogy jó, csináld. Ha nehézség adódott, vártak, mindig a képviselő jóváhagyására. Önállóan nem mertek lépni. Most, hogy kiderült, baj van, akik nem zárnak össze, egymásra mutogatnak. De ennek is vége lesz.”
(Szerkesztette Fazekas Zsuzsanna.)
