A hosszan elnyúló, először fedett, majd nyílt eljárásban folytatódó nyomozás során a pünkösdi egyház békéscsabai központú intézményéhez, a Közösségi Misszióhoz és az ahhoz kapcsolódó egységek esetén felmerült bűncselekmények gyanúja nyomán a kárérték folyamatosan nőtt. Amikor több mint két évvel ezelőtt, 2022 áprilisában elsőként a Narancs.hu beszámolt a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő bűncselekménysorozatról, akkor arról írtunk, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit.
Akkor annyit tudhattunk, hogy a kárérték 500 millió forint felett van. Utóbb az ügyészség ezt pontosította és 8 milliárdra tette a csalássorozattal elkövetett kár lehetséges nagyságrendjét, majd a nyomozás előrehaladtával ez felugrott 15 milliárdra. Most portálunk arról értesült, hogy a lezárt nyomozás eredményeként ez az összeg immár 18 milliárd forint.
Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Gyulai Járásbíróság döntése szerint közel 6 milliárd forintos piaci érték mellett bűnügyi zár alá vettek 29, a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlant, köztük a négycsillagos békéscsabai Munkácsy Hotelt is, hogy az okozott kár részben vagy egészeben az eljárás végére megtérüljön.
Új fejlemény viszont, hogy a nyomozás középpontjába került Közösségi Misszióval és a hozzá tartozó Szocnet Igazgatási Központtal ellentétben a NAV-nyomozók nem gyanúsították meg az MPE hasonló feladatokat ugyanúgy ellátó Legatum Intézményét és annak vezetőit. Többek szerint ez nem lehet véletlen, ugyanis
ennek az intézménynek a vezetője Pataky Albert, aki az egyházban kitört botrány nyomán 2023 januárjában lemondott elnöki tisztségéről.
Pataky nem egy alkalommal dicsekedett arról az egyháza legfelső fórumai előtt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem csupán személyes jó barátja, hanem segítője és támogatója is. S bár feltételezhetően Pataky mindenről vagy majdnem mindenről tudott, amit a Közösségi Misszió ügyvezetői elkövettek, mégsem gyanúsították meg semmivel, s nem is kerül majd a büntetőperben a vádlottak padjára. A KM két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly több mint két éve előzetes letartóztatásban ül, míg mások bűnügyi őrizetben vannak.
Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy az MPE vezetése még 2021-ben úgy döntött, egyik intézményét, a Sole Fidet megszünteti. Ám nem tudni miért, utóbb „elfelejtették” végrehajtani ezt a rendelkezést. Sőt, egy évvel később, 2022-ben visszavonták az erről szóló döntést, és amint a Narancs.hu birtokába lévő határozatok mutatják, kinevezték az élére O. Mariannt, valamint férjét és édesanyját. Az egyházvezetés szabályrendelete alapján „az egyházi gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője nem lehet az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélnek, amíg a büntetett előítélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül”. Ezzel szemben O. Mariannt a Nyíregyházi Járásbíróság költségvetési csalás miatt elítélte, ennek ellenére vezetői posztot tölthet be a pünkösdi egyházon belül.
Új szemszögből mutatták be informátoraink Lipcsei János volt gazdasági igazgatót, aki nemrég köszönt le az egyházvezetés főtitkári címéről. Azt követően, hogy KM két ügyvezetőjét a hatóságok két évvel ezelőtt letartóztatták, teljes intézményrendszerüket átvette az MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központ (MPE DAIK). Ezt követően Lipcsei úgy mutatkozott be a nyitó értekezleten hogy „ő egy vadkan, de aki azt csinálja, amit mond, annak nem lesz bántódása”. Aztán néhány hét vagy hónap múlva azonban minden addigi intézményvezetőt menesztettek. Emellett többen meglehetősen titokzatos, több tízmilliós pénzátadásokról is szóltak. Mások Lipcsei főtitkári posztról való távozását nem az egyházvezetésen belül eltérő irányítási technikák összebékíthetetlenségével, hanem egy dossziéban összegyűjtött dokumentumokkal magyarázták.
A büntetőeljárás lényegét tagadva a védelem vitatja, hogy költségvetési csalás történt volna ebben az esetben. Ugyanis bizonyítható, hogy igazolhatóan elszámoltak a Magyar Államkincstárnak a költségvetési pénzekkel, más kifizetéseiket egyéb bevételeikből, így térítési díjakból állták.
