A Narancs.hu írta meg elsőként 2022 áprilisában: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit. V. Györgyöt és V. Károlyt ekkor előzetes letartóztatásba helyezték, azóta is rács mögött vannak. Nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek.
Az MPE-nél történtekről azóta számos cikkben számoltunk be. Új fejlemény, hogy
a Gyulai Járásbíróság február végén született döntésével 29, nemrégiben az MPE tulajdonába került ingatlant vettek bűnügyi zár alá.
Az egyebek között szegedi, gyulai, békéscsabai, kiskunhalasi, eleki, kétegyházi és kondorosi ingatlanok együttes értéke megközelíti a 6 milliárd forintot (köztük található a kifejezetten értékes négycsillagos békéscsabai Munkácsy Hotel is). Viszont nincs közte egy, az Országos Cigánymisszióhoz került gyulai ingatlan és egy isaszegi iskolakomplexum. A zár alá került ingatlanok jó része V. György és V. Károly nevéhez köthető, az isaszegit pedig a KM kölcsönével szerezték meg a pünkösdiek. Az egyházvezetés a pünkösdi közösséget érzékenyen érintő bűnügyi zárról nem tájékoztatta a híveket, értesültünk belső forrásokból. A közelgő májusi közgyűlésen ez a téma is napirendre kerülhet.
A bűnügyi zár elrendelésére azért volt szükség, mert a hatóságok elemi érdeke, hogy a bűncselekménysorozat általuk kimutatott 15 milliárd forintos kára a büntetőeljárásban megtérüljön. Erre nyújthat fedezetet egy, a KM-hez tartozó intézmény, a SzocNet egy bécsi bankszámláján parkoltatott és a hatóság által lefoglalt mintegy 1 milliárd forint értékű deviza, valamint a hazai pénzintézetek számláján vezetett közel 4 milliárd forint és a fentebb említett ingatlanok közel 6 milliárdos tétele. De ezen kívül a két gyanúsított ingó és ingatlan vagyona is fedezetként szolgál. A zárolt bankszámlák és ingatlanok együttes értéke/összege megközelíti a 15 milliárdos összeget. Ezt a bírósági eljárás végén, ha a vádak igaznak bizonyulnak és ezzel együtt a károkozás mértéke bizonyítást nyer, vagyonelkobzás keretében az állam elveheti a pünkösdi egyháztól és a két ügyvezetőtől.
A károkozás teljes összegében benne van egy fővárosi ételosztási projekt 4 milliárdos tétele is. A gyanú szerint itt csúcsidőben naponta 18-20 ezer adag étel kiosztása után igényeltek és kaptak állami normatívát, miközben ennél feltételezhetően nagyságrendekkel kevesebb ételt készítettek el és osztottak szét.
Egy tollvonással
A vázolt történet mögött jogi csűrcsavar és belső hatalmi harc is áll. Ugyanis V. György és V. Károly Közösség Misszió néven még hosszú évekkel ezelőtt egyházat alapított, ám a később hatályba lépő egyháztörvény ezt nem ismerte el bevett egyházként. Ezért elsőként az MPE-hez tartozó Országos Cigány Misszióhoz csatlakoztak úgy, hogy egyetlen betűvel egészítették ki a korábbi egyház nevét, így lett az Közösségi Misszió. Később integrálódtak a pünkösdi egyházba, meglehetősen nagy és értékes vagyonelemekkel, amit tovább gyarapítottak. Ott önálló egyházi személyként autonómiát élvezett a KM. Ám két ügyvezetőjének 2022 áprilisi letartóztatása után pár hónappal, 2022 augusztusában, egyetlen tollvonással a KM-et átnevezték MPE Dél-alföldi Intézményfenntartó Központnak (MPE DAIK), így ellenszolgáltatás nélkül ide kerültek a többségében addig a KM és a hozzá kötődő SzocNet ingatlanjai.
A gyulai büntetés-végrehajtási intézetben lévő két volt vezető mindezt az általuk összehozott vagyon lenyúlásaként értékeli. Eközben a kisegyház olyan vagyongyarapodásként élhette meg a történteket, amiért korábban semmit sem tett, most pedig az ölébe hullott. Ezt a számítást húzhatja most keresztbe a Gyulai Járásbíróság döntése a 29 MPE-ingatlanról, amelynek kétharmada alig másfél éve került a KM átkeresztelése és egyben megszüntetése után az MPE DAIK-hoz.
Levél a rácsok mögül
„Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal. (…) Az MPE vezetése – hiába tagadja – tudott minden lépésünkről” – írta egy évvel ezelőtt V. György az előzetes letartóztatásából, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézeből az MPE egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. A tavaly tavaszi levél időzítése nem volt véletlen. A márciusi tisztújító közgyűlés előtt íródott és befolyásolni szerette volna az ott születő döntéseket. A hosszabb levélben reagált azokra a tanúkihallgatáson mondottakra, amelyeket az MPE egyháztanácsának vezetői tettek a nyomozóhatóság előtt. Ezeket részben cáfolta, részben kiegészítette. Már ekkor sem rejtette véka alá a levélíró, hogy gyanúja szerint az MPE a büntetőeljárás nyilvánosságra kerülése, egyben letartóztatásuk után – megítélése szerint – jogszabálysértő módon arra törekszik, hogy megkaparintsa a KM tíz év alatt felépített teljes vagyonát. De nem hallgatta el azt a tényt sem, hogy az egyháztanács tagjainak fizetését a KM két ügyvezetője finanszírozta. Emellett a pünkösdiek Országos Cigánymissziójának egyes vezetőit és egy MPE-intézmény vezetőjét összefüggésbe hozta visszaélésekkel és jogtalan, nagyarányú meggazdagodás gyanújával. Közben Pataky Albert, aki 2023 januári lemondásig hivatalban lévő egyházvezetés elnöke volt, úgy állította be a híveinek és a tágabb nyilvánosságnak a pünkösdi egyházon belüli költségvetési csalást és pénzmosást, hogy az két megtévedt intézményvezető elszigetelt akciója volt, amelyről a vezetés semmit sem tudott.
„A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni” – áll abban a belső ellenőrzési iratban, amely az MPE ellenőrző bizottsága 2019 tavaszi jelentése után készült. Az öt évvel ezelőtti ellenőrző bizottság összefoglaló jelentést tett le az egyháztanács asztalára a KM gyanús ügyeleteiről; következtetésük szerint nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja merült fel. Az egyháztanács négy hónapnyi „mérlegelés” után arra hivatkozva söpörte le a jelentést az asztalról, hogy „ezek csak konkrét bizonyítékok nélküli feltételezések”. Ennél többről volt szó, hiszen az idővel nyílttá vált büntetőeljárásban hasonló gyanúsításokat fogalmaztak meg az ügyön akkor már négy éve dolgozó adónyomozók. A kárérték végül 15 milliárd forintnál állt meg.
Akik nem ülnek a vádlottak padján
A Narancs.hu információi szerint mindezek ellenére a hatéves nyomozás és a két volt ügyvezető meggyanúsítása után a májusi
vádemeléskor a vádlottak között nem lesznek volt egyházvezetők.
Noha több közlés és következtetés, valamint az ellenőrző bizottság általuk elutasított, de utóbb a nyomozás során is helytállónak bizonyuló megállapításai szerint súlyos bűncselekmények sorát hagyhatták jóvá, vagy támogathatták hallgatásukkal. Az ügyre rálátó hívek szerint esetükben a jóhiszeműség kizárható. Ugyanis az egyházvezetés majdnem minden tagja prémiumkategóriájú vagy nagyértékű autókat kapott a KM-től, ahogy ugyanebből a forrásból nagy összegű kölcsönöket is kapott a MPE. (Nem tanulság nélküli az egyházi vezetők és intézményvezetők prémiumkategóriás gépkocsijainak sorsa. Ezek egy részét olcsón megvették és milliós haszonnal értékesítették egyes volt vezetők, míg másik részüket egy autókereskedésen keresztül adták el.) Mindenesetre érdekes, hogy Földesi Tamás, a MPE elnöke a Hit Rádiónak tavaly novemberben adott interjújában már tudni vélte, hogy volt vagy jelenlegi egyházi vezetők közül senki nem lesz a vádlottak között.
Pál apostol és az új fideszesek
A pünkösdi egyházon belüli kusza helyzetet tovább bonyolítja Lipcsei János főtitkár idén februári lemondása. A közösségeknek és a híveknek küldött levelei még inkább homályossá teszi a történteket és annak hátterét. Lipcsei lemondása kapcsán az egyházvezetés különböző gondolkodásmódról és felfogásról írt, valamint arról, hogy a volt főtitkár elképzeléseivel ellentétben a hitélet és az intézményirányítás szétválasztása úgy történik meg, hogy az egyszerszervezet stratégiai iránya megbonthatatlan marad. A virágnyelven előadott indokok mögött az állhat, vélik néhányan, hogy Lipcsei az intézményvezetést a hitélettől teljesen elválasztotta volna, ám ez egy egyházi szervezeten belül nehezen értelmezhető. Az egyik elnökségi ülésen némi iróniával meg is kérdezték tőle: „Erről Pál apostol melyik levelében olvasott valamit?”
Egy MPE-munkavállaló a mai helyzetről azt közölte lapunkkal, hogy a KM vezetőinek két évvel ezelőtti letartóztatása után semmi sem változott. Csupán annyi, hogy a rács mögé kerültek helyére a Fidesz újra a saját embereit tette, akik a korábbi közép- és alsószintű vezetőket kirúgták és saját embereiket tették be a helyükre. Ők a beosztottakhoz képest kirívóan magas fizetést és nagy értékű autókat kapnak. „Több vezetői poszt bújtatott politikai színezetű álláshely” – áll a lapunknak küldött levélében.
