Nyolcmilliárdos kár a pünkösdistáknál: tudott róla az egyházvezetés, mégsem léptek

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

Több mint 8 milliárd forint – főként az egyházi kiegészítő támogatásból, azaz állami, költségvetési forrásból származó pénz – kerülhetett 2021 végéig jogellenes módon a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) jól körülhatárolható személyi köréhez. Ebből 3–4 milliárd már 2015 és 2018 között „elszivárgott” célzottan, és az aggasztó jeleket az egyházon belüli korábbi ellenőrzések jelezték is már az egyházvezetésnek, ám e figyelmeztetések rendre süket fülekre találtak.

Aligha véletlen, hogy egy az MPE működéséről készült bizalmas összefoglaló iratban az alábbi súlyos kijelentések olvashatók: „A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni.” E jelentés a korábbi ellenőrzések során beszerzett dokumentumok alapján

2015 és 2018 között 3–4 milliárd forintra taksálta azt az összeget, amely „egy jól meghatározható körhöz” került.

Az MPE botránya az egyház legjelentősebb intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) robbant ki. A Narancs kérdésére április végén a Békés Megyei Főügyészség megerősítette: bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és a pénzmosás miatt őrizetbe vették, utóbb pedig letartóztatták a kiterjedt szervezeti hálóval rendelkező KM két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsítják…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.). A gyanúsítás alapján akkor már annyit biztosan lehetett állítani, hogy az elkövetett kár értéke meghaladja az 500 millió forintot, de beszámoltunk arról is, hogy a Gyulai Törvényszék lapunkkal közölte: a KM két, letartóztatásban lévő, jogász végzettségű ügyvezetője csupán társa K. L.-nek. (V. Gy. és V. K. neve ismert előttünk, ellentétben K. L.-lel; lásd: Több mint félmilliárd forintos károkozással gyanúsítják…, magyarnarancs, 2022. május 3.) Nem mellesleg a két ügyvezető még a botrány kirobbanása előtt belépett a Fideszbe, a párt békéscsabai szervezetének tagjai lettek (lásd: Az év elején belépett a Fideszbe…, magyarnarancs.hu, 2022. május 30.).

A Magyar Pünkösdi Egyház az Országgyűlés 2012-es határozata alapján nyilvántartott és bevett egyház. (A NER törvényhozása tíz éve a saját kezébe adta annak eldöntését, hogy mely vallási közösség számít Magyarországon bevett és nyilvántartott egyháznak.)

Kis egyház, nagy pénz

Az elmúlt hetekben többször kerestük a Magyar Pünkösdi Egyház vezetését, és azt kérdeztük, milyen információkkal rendelkeznek a békéscsabai intézmény vezetői elleni büntetőeljárásról, milyen visszaélések ügyében vizsgálódnak a hatóságok? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a gyanúsításban felmerült bűncselekmények mióta folyhatnak, hogyan valósultak meg, és mekkora kárt okozhattak a költségvetésnek, s miért nem működtek az MPE belső ellenőrzési mechanizmusai.

A kérdéseinkre máig nem kaptunk választ. Ám ahogy a cikkünk elején idézett bizalmas összefoglaló anyag jelzi: nem az egyházon belüli intézmény és a hozzátartozó szervezetek elszigetelt akciójáról lehetett szó, hanem vélhetően az MPE csaknem teljes vezetését érintő ügyről.

„Hogyan lehetséges, hogy a saját közlése szerint 10 ezer tagot számláló pünkösdi egyház – amelynek az egyházon belül becsült valós tagsága sokkal inkább 4–5 ezer fő közé tehető – a katolikusok és a reformátusok után a harmadik legnagyobb költségvetési támogatást és kiegészítő egyházi támogatást kapja az államtól?” – értetlenkedett névtelenséget kérő forrásunk. A normatív és a kiegészítő egyházi támogatás összesen évi 12–15 milliárd forinttal gazdagítja az MPE-t. Egy másik, az inkognitóját ugyancsak megőrizni kívánó beszélgetőtársunk azt mondta, hogy a honi egyházi világban a MPE-ről hosszú évek óta köztudott és a nem hivatalos beszélgetésekben gyakran előkerülő téma, hogy pénzügyeik súlyos aggályokat vetnek fel, és gyanúra adnak okot. Szerinte az is sejthető, hogy a kormányzati szervek ugyancsak tudtak erről, de sokáig szemet hunytak a történtek felett.

 

Miért hagyta, ha tudta? (Pataky Albert, az MPE elnöke)

Fotó: MTI/Marjai János

Nem tudni, mi volt az a pont, amikor a megalapozott gyanú felmerült az MPE pénzügyei miatt. Talán az szúrt szemet a kormányzati szerveknek és a nyomozó hatóságoknak, hogy a kis létszámú egyháznak kifejezetten nagy a költségvetési támogatása. Egy másik verzió szerint a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének hivalkodó életmódja lett föltűnő. A missziónál naponta minimálbérért robotoló munkatársak irigységgel vegyes elképedéssel nézték, hogy V. Gy. és V. K. kétévente cserélgetik luxus terepjáróikat, hogy úszómedencés nagy házakban élnek, drága utakra futja nekik és elegáns nyaralóra is. A Békés Megyei Főügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy jelentős ingó és ingatlan vagyont, valamint készpénzt vettek bűnügyi zár alá. Azt is a vádhatóságtól tudjuk, hogy a nyomozást 2018 októberében rendelték el.

Lesöpörték

Hosszú és kiterjedt vizsgálódás után az MPE Ellenőrző Bizottsága (MPE EB) jelentést tett le az egyház elnökségének asztalára 2019. május 17-én. Ebben feltárták, hogy az egyházszervezethez tartozó intézményekben súlyos szabálytalanságokat észlelnek, amelyek joggal alapozzák meg a nagy összegű költségvetési csalás és pénzmosás, valamint egyéb bűncselekmények gyanúját. Egy ezt követő elnökségi ülésen az egyházvezetés érdemben nem reagált az anyagra, csupán annyit közöltek, hogy „mélyen elgondolkodnak rajta”. Már akkor volt, aki arra figyelmeztette az MPE vezető testületeit, hogy ha nem tesznek semmit, „akkor minden a fejükre fog omlani”.

A belső ellenőri jelentésre az elnökség négy hónappal később, 2019 szeptemberében válaszolt hivatalosan egy levélben, amelyet Pataky Albert egyházelnök írt alá. A dokumentumban egyebek mellett ez olvasható: „A rendelkezésre álló (…) dokumentumok vizsgálata során megállapítjuk, hogy azokban nem található olyan irat, információ, amely a feltételezéseket akár közvetve is alátámasztotta volna, ezek alapján megállapítjuk, hogy a Kiegészítő Jelentésben megfogalmazott különböző bűncselekmények elkövetésére vonatkozó gyanú nem megalapozott. (…)

Az Egyháztanács megállapította, hogy a megismert, illetve a feltárt körülmények kapcsán a Közösségi Misszió és intézményei tekintetében egyházfőhatósági intézkedésre nincs szükség.”

Az egyháztanács egyúttal azzal bízta meg Kecser István főtitkárt, hogy e döntésről értesítse a Kiegészítő Jelentést be­adó bizottsági tagokat, a KM képviselőit és rajtuk keresztül az intézmények vezetőit.

Csakhogy a nyomozás már 2018-ban megindult, majd jöttek a 2022. tavaszi őrizetbe vételek és letartóztatások, s a közzétett gyanúsítások mindenben megerősítik a belső ellenőrzés korábbi megállapításait. Az elnökség a jelek szerint nem akarta látni az egyházon és intézményein belüli törvényellenes helyzetet, azzal szemben fellépni pedig végképp nem volt szándéka.

A belső ellenőrzést tartalmazó ún. Kiegészítő Jelentés ismertetésének dátuma, 2019. május 17-e több szempontból érdekes. Egy nappal később ült össze az MPE közgyűlése, amely újabb négy évre megválasztotta a vezető testületeket, így az egyháztanácsot és az elnökséget is. Az ellenőri jelentés megállapításairól nem esett szó a közgyűlési beszámolóban, így a tagok abban a hiszemben voksoltak, hogy egyházukban minden a legnagyobb rendben van.

A valós helyzet ráadásul ennél is rosszabb volt, hiszen 2019 májusa előtt is kaptak jelzést problémákról: 2017 novemberében a békéscsabai központú KM-nél és a miskolci ÉLIM Szolgálatnál elvégzett belső ellenőrzések számos szabálytalan pénzkezelési, valamint szabályozási, kinevezési és szerződéskötési anomáliát észleltek. Ezek mindegyikéről az MPE 2017. december 5-én megtartott elnökségi ülésén – ahol jelen volt mások mellett Pataky Albert elnök, Kecser István főtitkár és Pintér Imre alelnök – tájékoztatták is a testületet. Már akkor előkerültek azok a bizonyítékok, amelyek a vizsgálódó grémium szerint alátámasztották a költségvetési csalás és a pénzmosás gyanúját. „Belső egyházi irat” bélyegzővel ellátott megállapodások sorát mutatták be az elnökségnek, amelyek egyházi jogi személyek között jöttek létre. Fiktív jogcímeken „támogatói döntésekről”, „szakértői díjakról”, az intézmények házipénztárai közötti, a számviteli szabályokkal ellentétes pénzmozgásokról, valamint külföldi egyházi szervezeteknek juttatott, nem egy esetben igen nagy összegű pénzügyi segélyekről volt szó. Ezekben az ügyekben érintett volt a gyulai központú Gordiusz Intézmény, a KM-mel szoros kapcsolatban lévő, békéscsabai központú Benefícium Központ, a miskolci ÉLIM Szolgálat. Az egyes számlák, főkönyvi kivonatok, szerződések stb. a nyomozati anyag részét képezik mint bizonyítékok, és a NAV-nál vannak. Ezek között néhány milliós és tízmilliós számlák éppúgy szerepelnek, mint akár közel 200 milliósak is.

Egy 2016-os megbízási szerződés kedvezményezettje a Közösségi Misszió volt, amely 178 millió forintot kapott „a pünkösdi értékekre épülő egyházi szolgálat biztosítására”. Amikor az egyház több tagjától azt kérdeztük, hogy ez alatt mit kell érteni, széttárták a kezüket. „Kiabál róla, hogy fiktív” – mondta egyikük. „Magyarul van, de nem értem” – mondta egy másik egyházi tag.

Az említett 2017. decemberi és 2019. májusi elnökségi ülések között többször kerültek a vezető testület elé a gyanús ügyek. Hogy milyen belső hatalmi játszmák zajlottak az egyház vezető szervezetein belül, azt jól mutatja, hogy az MPE EB kizárólag az egyháztanácsnak és elnökségnek szánt belső irata kikerült az ellenőrzött szerv, a KM vezetőihez is – azaz a 2022 áprilisától előzetes letartóztatásban lévő V. Gy.-hez és V. K.-hoz. 2019. július 11-én Kecser István főtitkár elismerte, ő küldte el nekik a dokumentumot, de ennek sem lett következménye. 

Egy ismerős

Még 2016-ban néhány millió híján egymilliárd forintot találtak egy romániai bankszámlán, amely az MPE-hoz tartozó KM-től érkezett. Pár év múlva ugyanez ismétlődött meg Ausztriában, ahol a Hypo-Bank egyik számláján találtak ugyanekkora összeget. Hivatalos és szabályszerű számviteli válasz nem volt arra, hogy ezek az összegek hogyan kerültek oda, és hogy mi a forrásuk.

A KM szerepel az egyházügyi nyilvántartásban, alapítója a belső egyházi jogi személynek számító Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió volt. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben a KM levált e szervezettől és önálló jogi személyként kezdett működni, gazdálkodni, szociális tevékenységet végezni elsősorban Békésben és a környező megyékben, mégpedig kiterjedt szervezeti hálórendszerrel. Az MPE elnökségének néhány tagja és a KM két ügyvezetője bizonyíthatóan kapcsolatban álltak politikai körökkel is. A népkonyhai szolgáltatások révén, valamint gazdasági tevékenységként a Simonka György akkori dél-békési fideszes országgyűlési képviselő fémjelezte Paprikakert TÉSZ Kft.-vel együttműködtek, s ez felvetheti a bűnkapcsolati rendszer lehetőségét is.

Annak idején a 24.hu írta meg, hogy az MPE 230 millió forintja bennragadt Simonka György egykori cégében. Az egyházi szervezet 2017 nyarán nyújtott kölcsönt, amiért jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be a javukra. A Paprikakertet azonban nem sikerült megmenteni, kényszertörlési eljárással megszűnt. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint a Pünkösdi Egyház Segítő Szolgálata volt az első, amely hitelezőként regisztráltatta magát 2018. augusztus elsején a felszámolási eljárásban. Tájékoztatásuk szerint a 230 millió forintot azóta sem kapták vissza. (Simonka bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt ül a vádlottak padján éppen a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél elkövetett visszaélések miatt. A vádirat szerint az okozott kár megközelíti a 1,5 milliárd forintot.)

Titkosítás

„A Közösségi Misszió két, jogász végzettségű ügyvezetője nem tagja az MPE-nek, de hamar felismerték, hogy a szervezeten és annak vezető testületein belül gyenge a szakmai felkészültség, jogi végzettséggel szinte senki nem rendelkezik, így szakismeretüknek és feltehető mohóságuknak köszönhetően az ujjuk köré tudták csavarni a vezetés jó részét. Egy ponton túl nem is lehet eldönteni, hogy ki vezette az egyházat, a megválasztott vezetősége, vagy a vezetőséget egy idő után a kezében tartó Közösségi Misszió két ügyvezetője” – jellemzi az MPE belső hatalmi és irányítási viszonyait az egyházhoz tartozó forrásunk. Többen azt is tudni vélik, hogy V. Gy. és V. K. nemcsak saját használatra vásároltak luxus terepjárókat, hanem hasonló autókkal ajándékozták meg az elnökség néhány tagját is. Ha ez igaz, akkor felmerül, hogy az elnökségi tagok megkérdezték-e, vajon miből és miért is kapták az akár 20–30 milliós gépjárműveket?

Mint említettük, „belső egyházi irat” megnevezéssel titkosítottak sok olyan dokumentumot, amelyek fiktív tevékenységeket, nem teljesülő vagy ellenőrizhetetlen, valótlan célokat tüntettek fel, s amelyek alapján akár tíz- vagy százmilliókat fizettek ki. Nemcsak az összegek szabálytalan felhasználásával, hanem a „titkosítással” is gondok vannak: ez a titkosítási forma nem felel meg az MPE belső szabályainak, hiszen az egyházban nem volt és ma sincs szabályozott titkosított eljárás. Ez a megalapozatlan titkosítási gyakorlat viszont módot adott arra, hogy a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései alól a szabálytalan és kétséges tételek sokaságát „kimentsék”. Részben ez lehet a magyarázat arra, hogy a bevett egyházak esetében egyébként sem szőrös szívű ellenőrző szervek az elmúlt 10–15 évben miért nem tártak fel semmilyen érdemi, súlyosabb szabálytalanságot, törvénytelenséget az MPE-nél. Erre példa az ÁSZ legutóbbi, 2019-es ellenőrzése, amely górcső alá vette a Magyar Pünkösdi Egyházat és a Közösségi Missziót is, mint szociális és köznevelési fenntartót. Jelentős hiányosságokat nem tárt fel, így többek között azt sem kifogásolta, hogy az MPE-nek juttatott közpénzek útja nem látható. Az azonban nem tekinthető szabályosnak, hogy az MPE saját honlapján nem teszi hozzáférhetővé működésének és közpénzfelhasználásának alapvető adatait. Minden év május 31-ig el kell készülnie az egyházak pénzügyi beszámolójának, s mivel az MPE is jelentős közpénzt használ fel, ezt honlapjukon – bárki számára elérhető módon – kötelező (lenne) közzétenni.

A Narancs kérdéseire válaszoló Békés Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a 2018. október 12-én megindított nyomozás jelenlegi adatai alapján a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány meghaladja a 8 milliárd forintot. Ám nem mindenre kaptunk választ, mivel a nyomozó hatóság a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a vizsgálati szakban hozott ügyészi határozatokról, a vádemelésről nem adhat felvilágosítást. Így továbbra sem tudjuk, hogy a vádhatóságnak van-e arra utaló gyanúja, információja, hogy a bűnszervezet felépítését az MPE egyháztanácsa és elnöksége támogatta-e; hogy felmerült-e az MPE külföldi misszióinak (kongói, szerbiai, kanadai, svédországi, amerikai stb.) ellenőrzése; hogy érinti-e a nyomozás vesztegetés céljából történt „visszafizetéseket”, egyes egyháztanácsi és elnökségi tagok gazdagodását.

Magánemberek

„A költségvetési csalás és a pénzmosás párban járnak egymással, de a költségvetési csalásból származó pénzt követheti a pénzmosás és nem fordítva. Azonban a pénzmosás a mértékadó, és óvatos jogirodalmi becslések szerint is rendkívül költséges művelet, sok esetben akár 50 százalékos költséggel működő bűncselekmény. De az egyházi autonómiával való visszaéléssel, amelyhez az egyházi vezetők aktív közreműködésére is szükség van, szinte nullára csökkenthető ez a költség. Nincs áfa sem” – mondja egy az ügyet jól ismerő jogász forrásunk.

Aligha tekinthető véletlennek, hogy az egyházvezetés előbb folyamatosan elhalasztotta, majd beszüntette legnagyobb intézménye, a KM ellenőrzését. A belső ellenőrök 2017 után a békéscsabai központtal és óriási intézményrendszerrel működő szervezet közelébe se mehettek. Két nappal a magyarnarancs.hu első, a KM botrányát nyilvánosságra hozó cikke után, ez év április 28-án Pataky Albert MPE-elnök és Lipcsei János gazdasági főigazgató aláírásával levelet küldött az intézményvezetőknek.

Noha három-négy éve a legfelső vezetés sok mindenről tudott, a levélben az áll, hogy „megdöbbenve értesültek a sajtóban megjelent hírekről”.

Ezért, mint írják, „a szociális ellátás zavartalan működésének biztosításáért egyházi biztost rendelnek ki” az ezzel foglalkozó intézményeikhez. Hozzátették, hogy a (büntető) eljárás további részleteiről nincs információjuk, egyben azt kérték, hogy a sajtó megkereséseit irányítsák a központi vezetéshez. A Narancs eleve az elnökségnek írt több levelet is, de választ nem kapott egyetlen kérdésére sem.

Egy hónapja, május 28-án tisztújító közgyűlés értékelte az MPE mögött hagyott négy évet. A belső forrásaink szerint a „megfélemlített légkörben” lezajlott közgyűlésen nem került a részletesen megtárgyalandó napirendi pontok közé a büntetőeljárás. Az egyházi vezetők azt kommunikálták, hogy semmit nem tudnak, illetve „ha esetlegesen történtek is szabálytalanságok, azt az előzetes letartóztatásban lévő személyek magánemberként követték el”.

Egy az ügyről készült feljegyzés így összegzi a történteket: „Kijelenthető, hogy a Közösségi Misszió és kapcsolódó intézményei saját működésüket teljesen a Magyar Pünkösdi Egyház írott és íratlan belső szabályain, a Szent Biblia normáin kívülre helyezték. Az említett intézmények az egyházi jogi személyek számára a jogszabályok alapján nyújtott adózási, gazdálkodási, működési könnyítések, előnyök megszerzése érdekében pusztán formálisan – valós hitéleti tartalom és tényleges egyházi tevékenység végzése nélkül – működtek egyházi szervezetként, intézményként. Mindez feltehetően a jogellenes alapcselekmény elkövetésére és az ebből származó komoly pénzösszegek tisztára mosásának célzatával történt.” Mindehhez fedőszervként használták az MPE-t. Magánszemélyek, hozzájuk köthető formális egyházi és civil szervezetek, valamint gazdasági társaságok legalább 5, legfeljebb 25 fős csoportja összehangoltan követhette el ezeket a cselekményeket. A feljegyzés szerint azon túl, hogy mindez törvényellenes volt, egyben aláássa a keresztény egyházakba vetett közbizalmat is.

Ha a bűnszervezetről megfogalmazott gyanú megállna előbb vádként, majd a bíróság előtt is, az nagy eséllyel vetné föl az MPE Alaptörvény-ellenes működésének kérdését is. Ez esetben az Alkotmánybíróság mondhatná ki azt, hogy az MPE nem jogosult az egyházi státuszra.

A Magyar Pünkösdi Egyház

A Magyar Pünkösdi Egyház pünkösdi-karizmatikus irányultságú keresztény felekezet, melynek gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak. Az Amerikába kivándorolt magyarok közül többen az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, köztük Szalai József és neje, a Somogy megyei Darány községbe tért vissza 1921-ben, miután Amerikában 1919-ben a pünkösdi közösség tagjai lettek. Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház. 1939 decemberében a magyar királyi belügyminiszter a „honvédelem érdekeit veszélyeztető szekták működésének megszüntetését” rendelte el, ekkor több más kisegyházzal együtt a pünkösdi gyülekezetek istentiszteleteit is betiltották.

1962-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyház és az Evangéliumi Keresztyének nevű pünkösdi felekezetek egyesüléséből jött létre az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az egyház 2011. évi országos közgyűlése névváltoztatásról határozott, a felekezet neve ettől kezdve Magyar Pünkösdi Egyház. A magyar állam által elfogadott hivatalos, 1947 óta bejegyzett egyházként működik, alapvető szervezeti egységei a gyülekezetek, a misszióállomások, a körzetek és az intézmények. A gyülekezetek élén a presbiterekből és diakónusokból álló vezetőség, valamint a lelkipásztor áll, akiket a tagság választ meg. Az egyház legfelsőbb döntéshozó, illetve jóváhagyó szerve az Országos Közgyűlés (OK), mely évente legalább egyszer ülésezik. Összehívásáról az MPE elnöke gondoskodik. Az OK hatáskörébe tartozik többek között az MPE elnökének és helyetteseinek megválasztása és az éves költségvetési terv elfogadása. A közgyűlésbe a gyülekezetek, illetve a körzetek létszámarányosan delegálnak küldötteket.

Az MPE kiterjedt intézményrendszerrel rendelkezik, amelynek része több tucat szociális, oktatási, köznevelési, gyermekvédelmi, karitatív és missziós szolgálat. Az MPE központja Budapesten, de az egyház legtöbb tagja és intézménye a Dél-Alföldön és BAZ megyében található.