Wallenberg, a zsidók és amerikaiak ügynöke

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. február 5.

Diplomáciai jegyzet

Különös akusztikája van a svéd diplomata gyalázásának a Fidesz-közeli értelmiségi megnyilatkozásokban. E körök a jelek szerint semmi kivetnivalót nem találnak saját funkcionális vagy – ha a fiatalabb nemzedéket vesszük – posztmodern rasszizmusukban.

A bécsi Diplomataakadémia adott otthont nemrég egy tanácskozásnak, melyet a rendezők az épp száz éve született Raoul Wallenberg emlékének szenteltek. Svédország, Ausztria és Magyarország nagykövete közösen vállalta a rendezvény védnökségét, ahol előadást tartottak a téma avatott szakértői, svéd, német és amerikai történészek. A Wina című bécsi zsidó lap beszámolója szerint azonban mindennek dacára a rendezvényt korántsem az emelkedett szellemiség jellemezte. A hetvenezer magyar zsidót megmentő svéd diplomatáról szóló méltó megemlékezést ugyanis Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója – elismételve kormányának a témával kapcsolatos, Horthy-kultuszos interpretációját – egészen ellehetetlenítette. Mondandója – a lap beszámolójának címét idézve – nem volt se több, se kevesebb, mint „a zsidóság jól becsomagolt gyalázása”.

Schmidt mindenekelőtt kijelentette: „Ami a zsidósággal 1944 márciusát, Magyarország német megszállását követően történt, nagy tragédiának számít. Ám addig ők lényegesen jobban éltek, mint európai hitsorsosaik.” A történész – a jelen lévő szakértők felháborodására – nem tulajdonított túl nagy jelentőséget annak, hogy több, a zsidóságot súlyosan diszkrimináló törvény született ezt megelőzően is Magyarországon. Schmidt érzékeltette, hogy szerinte inkább a zsidóság követett el illojalitást, amivel kivívhatta maga ellen a sorsot, elvégre a cionista mozgalmakban való részvétele a két világháború között identitásának kettősségét jelezte, ami – szerinte – visszaköszön a háborút követően a zsidó kommunista funkcionáriusok magatartásában is. Ami pedig Wallenberget illeti, Schmidt szerint őt a zsidó-amerikai Joint fizette, és egyébként is, ma már köztudott, hogy az amerikai titkosszolgálatnak, az OSS-nek dolgozott.

Hogy Wallenberg kapcsolata az amerikai és brit titkosszolgálatokkal milyen mélységű és jellegű volt, azt mindmáig nem sikerült teljes egészében tisztázni, ugyanis ez mindenekelőtt a svéd diplomatát letartóztató – majd nagy valószínűséggel meggyilkoló – orosz titkosszolgálat, az NKVD utólagos vádaskodásaira épül. Más kérdés, hogy milyen akusztikája van mindennek a Fidesz-közeli értelmiségi megnyilatkozásokban. E körök a jelek szerint semmi kivetnivalót nem találnak saját funkcionális vagy – ha a fiatalabb nemzedéket vesszük – posztmodern antiszemitizmusukban. Bizony, a rasszizmus eltűrése az az ár, amit mindenkinek meg kell fizetni, aki csatlakozni akar a mai magyar politikai jobboldalhoz.

Egyébként közel egy időben azzal, hogy Bécsben Schmidt kifejtette véleményét az amerikai ügynök Wallenbergről és az általa megmentett „kettős identitású” zsidókról, Navracsics Tibor miniszter Washingtonban, a Kongresszus épületében megkoszorúzta Raoul Wallenberg szobrát. E tett hitelességének mértéke – különösen annak fényében, amit a Terror Házának igazgatója megosztani volt szíves hallgatóságával – körülbelül annyit ér, mint az a bírálat, amit a kiváló államférfi Bayer cigányozása kapcsán az ATV-ben hallatott, hogy aztán rá egy napra azt maradéktalanul visszaszívja.

Schmidt Mária reakciója a fenti szövegre itt, a Wina újságírójának válasza itt, Ara-Kovács Attila pontosítása pedig itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.