Fideszes kádertemetőként működnek a szakképzési centrumok

Belpol

A negyvenhat hazai szakképzési centrum közel egyharmadának jól kimutathatóan fideszes politikus a vezetője, azaz vagy a főigazgatója, vagy a kancellárja – erre az eredményre jutott a Momentum gyűjtése azok után, hogy néhány évvel ezelőtt a tankerületeket vették górcső alá. Tóth Endre szerint bár a törvény nem tiltja, de ez összeférhetetlen.

„Egy volt vagy jelenlegi fideszes polgármester, alpolgármester, városi vagy megyegyűlési képviselő hogyan lehet a szakképzési centrum élén álló vezető: főigazgató vagy kancellár? Munkahelyén hogyan képes politikailag semleges maradni a beosztottjaival, de akár a diákokkal szemben? Nem is véletlen, hogy a honi oktatáspolitikában a legtöbb politikailag irányított kampány vagy éppen kirúgás a szakképzési centrumokban történt meg” – mondta a Narancs.hu-nak Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselő, oktatáspolitikus.

Annak kapcsán beszéltünk az ellenzéki parlamenti képviselővel, hogy közösségi oldalán frissen publikált egy olyan gyűjtést, amely arról szól, hogy a szakképzési centrumok legfelső vezetésében megdöbbentően sok volt vagy gyakorló fideszes politikus található.

Posztjában az ellenzéki politikus leírta, hogy amikor néhány évvel ezelőtt a tankerületi vezetők milliós motivációs jutalmait publikálta, akkor sokan megdöbbentek, milyen sok tankerületi vezető volt fideszes politikus. „Nos, a tankerületekben tapasztalt 10 százalékos arány semmi ahhoz képest, amit az oktatás másik területén, a szakképzésben fedeztünk fel az elmúlt időszakban a munkatársaimmal” – írta Tóth Endre.

A párt gyűjtéséből kiderül, hogy a honi 46 szakképzési centrumból 15-ben van olyan vezető, aki fideszes politikusként áll az oktatásirányítás szolgálatában. Ez közel egyharmados arány. Sokan ráadásul nem is szüneteltetik politikai pályafutásukat: van több aktív kistelepülési polgármester és önkormányzati képviselő is közöttük.

Közéjük tartozik például a tatabányai Gál Csaba, aki a tavalyi polgármesterválasztáson a Fidesz jelöltjeként indult, majd veresége után a képviselő-testület fideszes frakcióvezetője lett, mellette pedig a helyi szakképzési centrum kancellárja. Ott van a kecskeméti Lehoczky Cirill, aki fideszes képviselősége mellett tölti be a kancellári pozíciót; illetve Rostás János, aki úgy vezeti a mátészalkai szakképzési centrumot, hogy mellette a közeli kistelepülés, Nyírkércs fideszes polgármestere.

E sorban említendő a viharsarki Simon István Tamás is, aki hosszú időn keresztül Doboz kormánypárti polgármestere, később pedig több cikluson keresztül a Békés Megyei Önkormányzat Fidesz-frakciójának tagja volt. A 15 fideszes politikusi múlttal és jelennel rendelkező vezetőn kívül három olyat találtak, akiknek bár választott tisztséget nem vállaltak, de aktivistaként, vagy fideszes önkormányzatok bizalmi embereiként egyértelmű az elkötelezettségük az állampárt irányába. 

Tóth Endre szerint a szakképzésben 2015 óta kétfejű vezetés van: a főigazgató és a kancellár vezeti az intézményeket, így bőven van lehetőség elhelyezni a fideszes kádereket ebben a szektorban. Vélekedése szerint a túlpolitzáltságnak viszont következményei is vannak. Jól mutatja ezt szerinte egy olyan kecskeméti eset, ahol állítása szerint egy Facebook-bejegyzés miatt mondták vissza egy ellenzéki érzelmű tanárnő állását. De a fideszes káderek szerinte magukkal hozzák a pártból az átláthatóságtól való rettegésüket, a korrupcióra való hajlamot és a felmerülő problémák megoldása helyett azok eltussolására való törekvést.

„Elképesztőnek tartom, hogy a Fidesz színeiben vállalt politikai szerep és a szakképző centrumok vezetésének elvileg szakmai és semleges követelménye a NER-ben nem jelent összeférhetetlenséget. Esetek sokasága mutatja, hogy ezen változtatni kell. Egy rendszer- és kormányváltás esetén erre mindenképpen sort kell keríteni” – hangsúlyozta portálunknak Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.