Az ENSZ szakértői szerint a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi területté kell nyilvánítani

Élet + Mód

Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt.

Környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyaló felek. Eszerint az elkövetkező évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék.

A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én tartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt.

 

Annak tükrében, hogy hozzávetőleg egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát 2030-ig.

Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt. Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek e tekintetben a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.

 Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több mint ötven további ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra. Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.

Környezetvédők mindemellett kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Hozzátették, hogy a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy "kimazsolázzák" a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit.

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.