Kiemelkedően sok magyar használja a közösségi médiát

Élet + Mód

Bőven lekörözzük az EU-s átlagot. De a személyes adatainkat alig védjük.

Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az uniós átlagnál - adta közre a magyar háztartások infokommunikációseszköz-használatáról szóló elemzése alapján a Központi Statisztika Hivatal (KSH).

A magyar internetezők az EU tagországainak átlagánál 13 százalékkal többen tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videotartalmakat, 11 százalékkal többen értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat és 10 százalékkal többen kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat - közölték.

A magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése 2020-ban, ezzel a tagállamok rangsorában Magyarország a középső harmadban szerepelt. A magyar 16-74 éves lakosság 79 százaléka, a 16-24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel tavaly. A legidősebb korosztálynak, a 65-74 éveseknek ugyanakkor csak 44 százaléka csatlakozott a világhálóra naponta - írták.

A magyar netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót - tették hozzá.

Megugrott az online vásárlók aránya is:  a magyar 16-74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az uniós tagállamok átlagának bővülése csupán 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest - írták.

A közleményből kiderült az is, hogy 2020-ban tovább erősödött a lakossági felhasználóknál a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata: az Európai Unió tagállamaiban a 16-74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, a magyaroknak pedig az 57, illetve a 67 százaléka.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar internetezők több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben.

A magyarországi internetezőknél egyelőre kisebb arányban vannak azok, akik fokozottabban ügyelnek személyes adataikra: a védelmi tevékenységek közül az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék), míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat vagy a tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). Ugyanakkor a magyarok 43 százaléka fordított figyelmet személyes adatai szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére, 6 százalékponttal többen, mint az uniós tagországok átlaga - fűzték hozzá.

A 16-74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén - közhivatalok honlapjáról történő információszerzés, űrlapok letöltése - meghaladta az 57 százalékos uniós átlagot, ugyanakkor a - legmagasabb szintnek számító - kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól egy százalékponttal - olvasható a közleményben.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.