Mississippi kormányzója aláírta a szívdobbanás törvényt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019.03.21 21:03

Élet + Mód

Az Egyesült Államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye lépett életbe.

Az amerikai Mississippi állam republikánus kormányzója, Phil Bryant csütörtökön aláírta az abortusz szigorításáról szóló törvényt. Ezzel az Egyesült Államok egyik legszigorúbb abortusztörvénye lépett életbe.

A törvény értelmében tilos és büntetendő mesterséges terhesség-megszakítást végezni a magzat első szívdobbanásának ideje után, amelyet általában a terhesség hatodik hetében regisztrálnak. A törvényt ezért is nevezték el Mississippiben "szívdobbanás törvénynek".

Attól az orvostól, aki a magzat első szívdobbanása után is abortuszt hajt végre, bevonják a működési engedélyét. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi a terhesség hatodik hete utáni abortuszt abban az esetben, ha az anya élete, vagy életfunkcióinak egy része veszélyben van.

A mississippi törvényhozás mindkét háza elutasította azokat a kezdeményezéseket, amelyek az abortusz engedélyezését szorgalmazták nemi erőszak vagy vérfertőzés után bekövetkezett terhességek esetében.

A törvény aláírásának ünnepsége után Bryant kormányzó azt mondta újságíróknak, hogy nem érdekli, ha különböző civil szervezetek pert indítanak. Mint fogalmazott: ezek a szervezetek "nem tisztelik az élet szentségét, harcolni fogunk ellenük, megéri a küzdelem".

Hillary Schneller, a Reproduktív Jogok Központja nevű szervezet jogásza rögtön a törvény aláírása után kiadott közleményében azt hangoztatta: a törvényhozók "elszántan meg akarják fosztani a mississippieket az abortusz jogától, és teszik ezt a nők egészségének kárára és az adófizetők pénzéből. Schneller alkotmányellenesnek minősítette a törvényhozók döntését, de nem közölte, hogy szervezete indít-e pert az ügyben.

Hasonló törvényt írt alá Kentucky kormányzója, a szintén republikánus Matt Bevin március 14-én. Életbe léptetését azonban - miután egy civil szervezet azonnal megtámadta - egy szövetségi bíró átmeneti időre felfüggesztette.

De szigorításokra készülnek Georgia és Tennessee államokban is.

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.