Több száz pénteki járatát törölte a Lufthansa

Élet + Mód

Egész napos sztrájkot tartanak a pilóták, a járattörlések 13 ezer utast érintenek.

Sztrájkot hirdetett péntekre a Lufthansa német légitársaság pilótáit képviselő szakszervezet (Vereinigung Cockpit - VC), a munkabeszüntetés miatt több száz járatot, köztük a budapestieket is törölték.

A szakszervezet bejelentése szerint a sztrájk egész napos, és a Lufthansa csoport személyszállítással foglalkozó névadó légitársasága mellett a teherszállító tagvállalat, a Lufthansa Cargo valamennyi induló járatát érinti.

A pilóták azért sztrájkolnak, mert idénre 5,5 százalékos béremelést, 2023-tól pedig automatikus inflációkövető emelést követelnek a vállalatnál dolgozó nagyjából ötezer pilótának. A probléma abból fakad, hogy a munkaadó szerint ez teljesíthetetlen.

A Lufthansa közlése szerit ugyanis a szakszervezeti követelés több mint 40 százalékkal - 2,2 milliárd euróról nagyjából 3,1 milliárd euróra - növelné a pilótafülkékben dolgozó személyzet bérére fordítandó kiadásokat a következő két évben. "Ez még a koronavírus-világválság pénzügyi következményeinek figyelembevétele nélkül is túlzás" - kommentálták a követelést. A cég szerint a pilótáknak a sztrájk helyett örülniük kellene annak, hogy a nehéz piaci körülményekhez képest "nagyon jó ajánlatot" kaptak, a Lufthansa ugyanis azt vállalná a kértek helyett, hogy másfél év alatt, két lépcsőben 900 euróval emelik a pilóták alapbérét, ami a pályakezdő első tiszteknél 18 százalékos, a legmagasabb fizetési kategóriában lévő pilótáknál 5 százalékos béremelést jelentene.

A szakszervezet viszont sztrájkot hirdetett, és így a Lufthansának törölnie kellett csaknem valamennyi pénteki járatát, amely két legfontosabb bázisáról, Frankfurtból és Münchenből indult volna. Csaknem 800 útvonalon szünetel a forgalom pénteken, kimaradnak a Frankfurtból és Münchenből Budapestre közlekedő járatok is. A járattörlések 130 ezer utast érintenek a társaság tájékoztatása szerint.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.